Vita:Pálos rend
Új téma nyitása | A Wikipédia:Tudakozó archívuma tartalmaz egy vagy több, e szócikk témájába vágó kérdést és választ. Kattints ide, ha meg szeretnéd tekinteni azokat a lapokat, ahol ilyen kérdés található. | |||||||||
|
| ||||||||||
| ||||||||||
|
Ez a szócikk témája miatt a Középkorműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Színvonalas | Ez a szócikk színvonalas besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nélkülözhetetlen | Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Hkoala (vita), értékelés dátuma: 2008. október 11. | |||
| |||
 |
Ebből a szócikkből szerepelt érdekesség a kezdőlapon a következő szöveggel: Tudtad-e, hogy…
|
Róvásírás[szerkesztés]
Tudtommal a székely rovásírást is jobbról balra írták, csupán egyetlen balról jobbra írott róvásírásemléket találtak, a többi jobbról balra írottal szemben. Wimrew 2007. szeptember 2., 13:25 (CEST)
Kisbetű/nagybetű[szerkesztés]
Jajj. Erre már rengeteg helyen van hivatkozva, de „Pálos rend” néven. Ha nem nagybetűs, akkor nem találja meg??? El kellene dönteni, melyik a helyes, mert ha a nagybetűs, akkor átírogatom a cikkekben... Alensha 2005. május 2., 15:46 (CEST)
Én nagybetűvel írnám: Pálos Rend, mert a hivatalos név: Magyar Pálos Rend. És itt a következő feladat, hogy mind a kettőről el kellene érni, de azt nem tudom hogy kell.
(És primitív a kereső (vagy túl intelligens))
Üdv, --JDM 2005. május 2., 16:01 (CEST)
- Bocs, hogy hozzászólok. Szerintem lehetne külön szerzetesrend szócikket írni, amely valamennyi katolikus és evangélikus rendet magában foglalhatna. A "rend" szerintem kisbetű, mert a "szerzetesrend" rövid megfelelője. A Magyar Pálos Rend jó lenne a magyar vonatkozásokra ( a jelenlegi szócikk ezekre koncentrál), míg a Pálos rend szócikk tartalmazhatná pl. a lengyelországi (czestochowai) pálosokat, és egyben utalna a Magyar Pálos Rendre. Mit szóltok ehhez?
--Linkoman
Van is már Szerzetesrend szócikk. Akkor ezt mozgassuk át Magyar Pálos Rend címre? Alensha 2005. május 2., 17:08 (CEST)
Nem kéne átírni, mert túl hosszú lenne, ha minden rend tisztességesen benne van. A "szerzetesrend" azért kisbetű, mert általános elnevezés, a "Pálos Rend" (vagy mondjuk Szalézi Rend) egy egzakt elnevezés. A cikket azért csináltam Pálos Rend (és nem Magyar Pálos Rend) címen, mert most már jó ideje Lengyelországban van a központ. Azért írtam, hogy mind a kettő kell (de fordítva!), mert a magyarországi tartomány használja jelenleg ezt az elnevezést. Lásd honlapjuk. (De nem az idők végeztéig.) Üdv, --JDM 2005. május 2., 19:37 (CEST)
sugárzással mi volt a baj, Rodrigó? nem kell ennyire materialistának lenni... Alensha * 2005. augusztus 9., 23:31 (CEST)
Ányos Pál[szerkesztés]
Üdvözlettel, szerintem javítani kellene néhány adatot, de őszintén tök új vagyok, nem akarok kontárkodni. Császár Elemér irodalomtörtésnész 1912-ben kiadott Ányos Pál életrajzában kéziratos forrásokra hivatkozva Ányos 1772. okt. 15-én lépett a rendbe, Virág Benedek egy évvel később október 11-én. (Anno magam is megnéztem az OSZK-ban az említett lapot (Kézirattár fol. lat. 2024, Császárnál l. 43. és 45. lapot) és hát igen, igaza van. tsikorgo
Pálos szerzetes nem lehet szent![szerkesztés]
A rend alapító okiratában szerepel az a kitétel, hogy pálos szerzetest nem avathatnak szentté! Ez nem csak egy érdekes szempont, hanem fontos ÉRTÉKÍTÉLET.
Boldog Özséb - és többek között Mátyás királyunk - nem kért a szentté avatásból. Ezek szerint nem becsülték semmire a katolikus hacacárét. Sőt: ELÍTÉLTÉK.
Más indokot én nem tudok elképzelni, ami miatt egy Istenben hívő, rendalapító tiltakozzon a szentté avatás ellen. Ettől még lehet más indíték, de az biztos, hogy ez ALAPVETŐ elvárás egy pálossal szemben. Ne vágyjon arra, hogy halála után férfi kupaktanács szentnek titulája. Ha vágyik erre, nem lehet pálos.
Mátyás királyt méltónak találták bevenni a rendbe. Ezért aztán belőle még véletlenül sem lett Szent Mátyás. Hál'Istennek.
Medveir vita 2008. november 8., 14:08 (CET)
Már ne haragudj, de ez ostobaság. Karthauzi szerzetes sem avatnak hivatalosan szentté, azért, mert egy "karthauzinak szentnek kell lenni", másrészt ők alázatból "névtelenek" akarnak maradni a földi egyház előtt. Ennyi az alapja, nem az, hogy nem becsülték a saját egyházukat.
Én nem is vagyok benne biztos, hogy Mátyás királyt szentté akarta volna avatni az egyház… Alensha 2012. augusztus 17., 00:22 (CEST)
Címer[szerkesztés]
A beszúrt címer és a címer leírása a szövegben nagyon eltér, aki tudja, hogy melyik a helyes, az - kérem - javítsa! Köszi! Zs
Ez a pálos rend nem az a pálos rend[szerkesztés]
Idézet Árva Vince pálos atyától: "Ezt a rendet 1784-ben VI.Pius pápa alapította Szaniszló Ágoston lengyel király kérésére, mint Lengyel Pálos Kongregációt." A cikkben szerintem ennek az első mondatok között kellene szerepelnie. Benne van ugyan a cikkben, hogy II. József Mo-n beszüntette, de ez nem csak azt jelentette (amit a cikk jelenlegi formájában sugall), hogy egyszerűen átkerült a központja a rendnek Mo-ról Lengyelországba. Egy tájékozatlan embernek ez talán elég magyarázat is, hiszen azt gondoljuk, teljesen mindegy egy szerzetesnek, hogy Lengyelországban, vagy máshol szerzeteskedik, lényeg, hogy végül "hazakerültek" a pálosok. A cikk jelenlegi formájából úgy tűnik ki, mintha valamiféle folyamatosság, kontinuitás lenne a pálos rend történetében és a mai tulajdonképpen ugyanaz, mint az akkori.
Ez sajnos nem így van és a sajnost most mindannyiónk (magyarok) nevében őszintén mondom. A pálosokról sok legenda kering amelyekben nem feltétlenül kell hinni, sőt jó, ha óvatosan kezeljük őket. Azonban az elég jól látszik a megbízható leírásokból is, hogy a pálosok afféle "hivatalos magyar" szerzetesek voltak, akik nyilván nem véletlenül akartak saját, elkülönült, új rendet. És nem véletlen a helyszín sem, ahol mindez megtörtént. 1939 óta folynak ásatások a Holdvilág-árokban és környékén, Anonymus leírása Árpád sírjáról ugyanis elég jól ráillik a helyre („Tisztességgel temették őt el egy kis folyónak a forrása felett, amely kőmederben folyik alá Attila király városába. Egyszersmind ott a magyarok megtérése után a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére egyház épült, amelyet fejérnek hívnak.” - és itt nem Székesfehérvárról van szó), de ha ma már nincs is itt, vagy nem is volt itt soha Árpád sírja, annyi bizonyos, minden kutató elismeri, hogy ez bizony nagyon úgy néz ki, hogy egy ősi kultuszhely volt, nagy valószínűséggel már a honfoglalást megelőző időkben is.
Voltak olyan legendák, miszerint magyar király még az 1200-as években is pogány áldozatot mutatott be ezen az (egyébként éjjel valóban kísérteties) helyen. A pálosokról az a kép alakult ki, hogy a magyarság egyfajta szakrális védelmezői voltak, és sokak szerint több, mint elképzelhető, hogy "fű alatt" tulajdonképpen valamiféle ősi magyar vallást követő vagy azt valamilyen burkolt formában tovább ápoló rend lehetett, és mindehhez a már a magyarok ideérkezésekor is szentnek tartott pilisi erdőségek mélye ideális helyet jelentett. A pálosok az öltözetükről is híresek voltak. Az erdőben nem különösebben praktikus fehér színű öltözékben jártak, a köznyelv "fehér barátok" néven emlegette őket. A többi szerzetesrendnél jobban tisztelték a Boldogasszonyt (nem minden olvasatban egyenlő Szűz Máriával, ugyanis volt már valamiféle ősanyakultusz - melynek a csiksomlyói búcsú formájában máig élő hagyománya van, mely során a hegy oldalában ülve megvárják a hajnalt, amikor felragyog Boldogasszony ruháján a fény - később a magyarok állítólag azért tértek át "könnyen" a kereszténységre, mert Szűz Mária leírása alapján igencsak hasonlított az ő Boldogasszonyukra)
A Holdvilág-árok környékén sejtik Sicambriát, melyet az i.e. 1100-ban Pannóniába érkező 28.000 trójai alapított. Kézai Simon pedig Attila hun uralkodó egykori városát Sicambria helyére (romjaihoz) teszi, s leírása szerint itt halt meg Attila.
Árpád ugyanezért temetkezett ide, akit Anonymus szerint 907-ben hoztak ide, miután a győztes pozsonyi csatánál (mellyel Árpád tulajdonképpen megalapozta a magyarság megmaradását a KM-ben, mivel 50 évre elűzte a nyugatiakat a határainktól) az elszenvedett sebesülésébe belehalt. Árpád családjának (tehát nem a magyarságnak, csupán az uralkodó családnak!) a hun kapcsolatáról minden krónika beszámol, Árpád állítólag különösen büszke volt arra, hogy Attila dinasztiájához (Dulo-klán) tartozik, ezért akart mellette nyugodni.
A pálos szerzetesekről (bizonyítottan hamis) legenda, hogy a testük a haláluk után nem bomlik fel, mintha bebalzsamozták volna, épségben marad. Ezt egyrészt a rend kolostorainak helyt adó föld ősi, szent mivoltával, másrészt gyógyerejű helyi források babonáival magyarázták. Ezek a legendák akár a pálosok 1200 utáni alapítása előttről is származhattak. Ide kapcsolódhat, hogy a "barbár" hun király, Attila messze földön híres volt fürdőjéről (melyet azóta sem találnak a régészek sehol, egész városával együtt, igaz, nem sokáig, alig néhány évtizedig állhatott itt).
Attila palotája a források szerint fából volt, így nem maradhatott fenn sok nyoma. Annál inkább meg kellene lennie Szikambriának, amennyiben valóban itt volt, de egyelőre azt sem lelik.
Ezek után a kitérők után visszatérve a pálosokra, ezen információk után talán már érthető a pálos rend különleges státusza az egyházon belül és fontossága a magyarság számára (vagyis az, hogy nem véletlenül éppen ez az egyetlen magyar alapítású rend).
Ez más megvilágításba helyezi, hogy II. József miért döntött a megszüntetés mellett éppen abban az időszakban, amikor a magyarság teljes "bedarálásán" munkálkodott. A magyar pálosok végével elveszett az az eredeti hagyomány (a titkos, ősi vonulata rendjüknek, ha volt egyáltalán olyan). A pálos rend egy "helyi csoda" folytán időközben Lengyelországban is népszerű rend lett, s a Mo-i megszűnés után hirtelen egyedül találták magukat a lengyel pálosok.
Akiket ma pálosoknak nevezünk, azok már a Lengyelországból a rendszerváltás után "importált" pálosok. Vannak köztük persze azóta (sőt a lengyelek között is mindig is voltak magyar szerzetesek) magyarok is, de a mai rend gyakorlatilag saját alapítását nem a XII. sz-i magyar Özsébhez, hanem 1784-hez és VI.Pius pápához, valamint Szaniszló Ágoston lengyel királyhoz köti, miközben persze elődjének vallja az eredeti magyar pálosokat.
Ugyanakkor abból a misztikus, tagadott, soha be nem bizonyított "leglényegéből" a mai pálos rend semmit nem őrzött meg, egy rend lett a sok közül, melynek immár csak alapításának magyar mivoltát tartják kiemelendőnek a következő magyar nemzedékek fiataljai számára, pedig ennél sokkal többet jelentett. Xxlrutin vita 2012. augusztus 16., 23:30 (CEST)
Ha van rá forrásod, írd a cikkbe nyugodtan. Alensha 2012. augusztus 17., 00:22 (CEST)
Jenő : több is van[szerkesztés]
A Jenő említéseit egyértelműsíteni kellene. Nem biztos, hogy mind a Fejér megyei Jenő (település) volt. Pálos kolostor volt Baranyajenőn is, és a Veszprém megyei Tüskevár mellett is (ez utóbbi neve Nagyjenő, ezt kijavítottam). Akela vita 2012. szeptember 23., 15:40 (CEST)
Képek a budapesti könyvtárból[szerkesztés]
Feltöltöttem néhány fotót a könyvtárból, mindegyik nevében van a 'Library of the Catholic Seminar in Budapest, former monastery of the Order of Saint Paul the First Hermit' rész. JezW vita 2013. április 18., 21:51 (CEST)JezW
Franciscum[szerkesztés]
(Az egyik kép aláírásában.) Csak kíváncsiságból kérdezem. Csekély latin nyelvérzékem szerint Ferenc = Franciscus, a Franciscum az valamelyik deklináció valahányadik esete lehet. De melyiknek, és főleg miért? Úgy értem, vajon mi az oka, hogy nem alanyesetben áll? Próbáltam visszabogozni a szövegkörnyezetet, de legkésőbb az R. P. F.-nél elakadtam. Egy modern magyar könyv címlapján egyszerűen úgy szerepelne, alanyesetben, hogy Orosz Ferenc: Synopsis (…). – Garamond vita 2018. augusztus 20., 11:31 (CEST)