Vita:Organon (Arisztotelész)

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Gubbubu 18 évvel ezelőtt

Jegyzet: megtartottam a fejezetek hagyományos írásmódját (Katégoriák a Kategóriák helyett, meg Herméneutika a Hermeneutika helyett, mivel így kevesebb gond van azzal, hogy a linkek egyértelműsítő lapokra mutatnak. Gubb

Kr.e.44 júl.28.-án Cicero küldött barátjának, Gaius Trebatius Testa-nak egy munkája másolatát, címe Az arisztotelészi Topika. Mint az ajánlásban írja, Testa ismételt kéréseire történt ez, aki Cicero könyvtárából ismerte meg Arisztotelészt, és mivel homályosnak találta, egy bevezetést igényelt, hogy megértse. Gubb 2004. október 6., 23:57 (CEST)Válasz


Modális szillogizmusok a Második Analitikában?[szerkesztés]

A szócikkben az alábbi érdekes megállapítás olvasható:

"... a modális szillogizmusokat a Második Analitika [tartalmazza]"

Eddig úgy tudtuk (valamennyi forrás), hogy az An. Post. tudományelméleti kérdésekkel foglalkozik, a modális szillogisztika pedig az An. pr. I. 8-22. fejezetében található. No de hát a tudomány manapság rohamléptekkel halad előre.

Végigolvasva a szócikket, könnyen az a benyomásunk támadhat, hogy szerzőnk azoknak a műveknek egy részét, amelyekről ír, nemhogy nem olvasta el, de kezébe se vette. Ha a nyájas olvasó valóban kíváncsi, hogy mi van bennük, ne kövesse a példáját, hanem olvassa el őket. Ha viszont megelégszik többé-kevésbé hiteles másodlagos információkkal, akkor se Gubbubut olvassa, hanem az alábbi két könyv valamelyikét:

W. és M. Kneale: A logika fejlődése. Gondolat, 1987. Ruzsa I. - Máté A.: Bevezetés a modern logikába. Osiris, 1997. (III. rész: A logika története)

Jó szórakozást!

Máté András