Vita:Neuro-lingvisztikus programozás

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Bzsolt1980 9 évvel ezelőtt a(z) Hiányos a bevezető témában
Ez a szócikk témája miatt a Pszichológiai műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán.
Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: ismeretlen
Pszichológiai témájú szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Informatika?[szerkesztés]

Bocsi, de az NLP-nek semmi köze az informatikához. Ez pszichológia! – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 213.163.61.178 (vitalap | szerkesztései) 2007. augusztus 3., 14:03

Igaz. :) A csonkbesoroló annak idején eltévedett. Ilyenkor nyugodtan le lehet szedni róla a sületlenséget. – Bennó  (beszól) 2007. augusztus 3., 14:07 (CEST)Válasz

De, az NLP-nek van köze az informatikához. Natural language processing IS lehet! – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Kisszekeres (vitalap | szerkesztései) 2007. október 2., 11:53

Ez így van, ugyanaz a kifejezés két dolgot jelent, és mivel a használat igen távoli a két beszélőközösség nem is igen tud egymásról.Rungandras vita 2010. december 11., 11:25 (CET)Válasz

Kategória: New Age vagy pszichológia?[szerkesztés]

Az NLP vitatott téma, ez kétségtelen. De tematikáját tekintve egyértelműen pszichológia, nem New Age. Indokok:

  1. A New Age par excellence vallási fogalom. Az NLP-nek semmilyen vallásos mondanivalója nincs, se pró, se kontra.
  2. Gyökerek: az NLP három pszichoterapeuta (Erickson, Perls, Satir) klinikai gyakorlatának modellezésére épül. Lehet ugyan olyan véleményt képviselni, hogy a pszichológia eleve "sátáni találmány", s mint ilyen, önmagában is New Age-jelenség -- ez azonban a Wikipédia keretein belül POV -- de legalábbis bizonyítást igényelne. Ugyanez igaz az NLP által használt hipnózisra mint pszichoterápiás eszközre is.
  3. Felhasználási mója: az NLP-t felhasználják ugyan mindenhol, ahol a kommunikáció hatékonysága szempont (pl. üzlet, politika), és ezt ugyancsak szabad a New Age-féle összeesküvés-elmélet részének tekinteni, azonban további bizonyíték nélkül ez is POV. Az NLP elsődleges felhasználási területe azonban továbbra is a klinikum.
  4. A Wikipédián a New Age alkategória az "áltudományok" kategóriájába van sorolva. Szakmailag vitatott kérdés, hogy az NLP-t mely tudománydefiníció alapján lehet tudománynak tekinteni és mely alapján nem -- azonban ez ugyanígy kérdés bármely más pszichoterápiás intervencióval kapcsolatban. Az NLP csak annyiban tekinthető "áltudománynak", amennyiben a pszichoanalízis, a jungi analitikus pszichoterápia, a hagyományos hipnoterápia, a kognitív viselkedésterápiák, a pszichodráma, a művészetterápiák vagy bármely más pszichológiai gyógyító beavatkozás.
  5. A New Age, mint írtam, vallási fogalom, méghozzá a keresztény vallásban született világmagyarázó rendszer, amelynek eredete a Szent Ágoston-i Civitas Dei elképzelés, amely szerint a világ az isteni és ördögi erő küzdelmének óriási játszótere. Ebben a modellben mindaz, ami nem formálisan keresztény, az a "másik sarokba" tartozik, vagyis démonikus eredetű. Kiemelt helyet képeznek ebben a világmagyarázatban azok az elméletek és gyakorlatok, amelyek az emberek életminőségének javítását tűzik ki célul. A keresztény hit fundamentalista értelmezésében ugyanis e világ siralomvölgy, és ha az ember javítani akar a sorsán, horribile dictu, fejleszteni akarja a személyiségét, akkor az önmegváltás bűnébe esik.

Hangsúlyozom: szíve joga mindenkinek, hogy így gondolkozzék, de utolsó információim szerint a Wikipédia szócikk-kategorizálási rendje nincs alárendelve a keresztény világnézet semmilyen megfogalmazásának -- így a kereszté ny fundamentalizmusnak sem. Feanor 2008. május 28., 14:47 (CEST)Válasz

Megirtam egy új részt és kiegészitettem a bevezetést. Mindkettőt megfelelő hivatkozással láttam el. NLP is nyilvánvalóan áltudomány, igy oda kellene átsorolni (egyébként az angol változaton is áltudomány). Abba már nem akartam belemenni, hogy a két "alapitó" összeveszett, és ezért az NLP-t mindenféle körülirással kell a többieknek alkalmazniuk (New Code, stb.), meg a magánéletükbe sem. Szóval rossz helyre van sorolva ez a szócikk. – Redjsteel vita 2009. szeptember 10., 19:02 (CEST)Válasz

Elfogultság[szerkesztés]

Szerintem is nagyon elfogult a cikk és nagyon egyoldalú. Az NLP kritikáját külön szócikkbe kellene tenni, mert nagyon sok pszichológus is használja az NLP-t, tehát sokan mellette vannak. Sokszor általánosságban beszél a cikk, hogy kik tekintik áltudománynak. Pedig sok pszichológus alkalmazza az NLP-t. Meg kellene nevezni, hogy a kereszténység részéről ki támadja az NLP-t. Az NLP nem tűzi ki célul a személyiség megváltoztatását, mert azt nem is lehet megváltoztatni. A célja a személyiség és a képességek kibontakoztatása. Az NLP nem esett szét számtalan irányzatra. Ha valóban szétesett, akkor le kellene írni az irányzatokat, és a forrást. Több NLP tréner van, de nem mondható, hogy emiatt szétesett, az NLP. Ez akkor következne be, ha több NLP oktató egymásnak homlokegyenest ellentmondó dolgokat tanítana. Pszichológusok, akik használják a napi gyakorlatban az NLP-t (ezen az oldalon 13 pszichológus van): nlp.lap.hu Erdody vita 2010. szeptember 18., 22:40 (CEST)Válasz


Rövidítés[szerkesztés]

Kivettem a következő részt, de hogy legyen nyoma, átmásoltam. A rapport, a pacing és a leading nem az NLP-re jellemző, hanem valamennyi pszichoterápiás irányzatra (bár mondjuk Rogers-nél a leading hivatalosan nem játszik szerepet), így a szócikk szempontjából érdektelen (mint ahogy az empátia sem Rogers megközelítésének sajátossága). Szóval ezért vettem ki.– Redjsteel vita 2009. szeptember 15., 01:52 (CEST)Válasz

"===A raport: pacing és leading=== A pszichoterápiás munka lehetőségi feltétele a raport kialakítása és fenntartása. E szakkifejezés kifejezés a terapeuta és a kliens között létrejött sajátos bizalmi kapcsolatot jelöli, amely nélkül elképzelhetetlen a hatékony kommunikáció. A raport két ellentétes, egymással mégsem szembenálló, hanem kiegészítő összetevőből áll: ez a pacing és a leading. E szakkifejezések az NLP hazai irodalmában és gyakorlatában is megtartották angol alakjukat; tartalmilag helytálló fordításuk például az igazodás és vezetés lehetne.

A pacing fogalma felöleli mindazon cselekvéseket, amelyekkel a terapeuta igyekszik jelen lenni a kliens pillanatnyi valóságában, így az említett ’igazodás’ szó mellett különböző összefüggésekben nevezhetjük ritmustartásnak, lépéskövetésnek, hasonulásnak, visszatükrözésnek vagy együtt haladásnak. A pacing voltaképpen a rogersi terapeuta klasszikus hármas attitűdjének (elfogadás, empátia, kongruencia) aprópénzre váltása. Ennek során a terapeuta igyekszik megismerni a kliens „belső térképét”, annak szabályait, működésmódját. Ehhez felhasználja az érzékszervi nyelv szabályait, figyelve a kliens állapotfiziológiai változásait.

A leading a vezetést, a kezdeményezés átvételét jelenti. Erre akkor kerülhet sor, ha – a pacing kezdeti fázisain túljutva – a kliens metakommunikációja elfogadó fiziológiai mintázatot mutat. A leading a voltaképpeni terápiás intervenció stádiuma, ekkor hangoznak el a változást (adott esetben gyógyulást) célzó szuggesztiók. Ezek hatékony megszövegezésében alapvető kritérium a Milton-nyelv készségszintű használata.

A pacing és a leading mind a terápiás folyamat egészében, mind egy ülésen belül, sőt akár egyetlen mondaton belül is állandóan váltakoznak. A terápia célja a kliens változása a kívánt (és a terápiás szerződésben rögzített) irányban, ennek eszköze nyilvánvalóan a leading. Ahhoz viszont, hogy a kliens hajlandó – és egyáltalán: képes – legyen elfogadni a terapeuta változást célzó javaslatait, szükséges a raport állandó fenntartása, az hogy a terapeuta a folyamat közben ne lépjen le a kliens térképéről. Ez csak úgy lehetséges, hogy a terapeuta a kifejezett gyógyító beavatkozás során is újra és újra visszatér a pacing elemeihez."

SN[szerkesztés]

Az elmúlt napok ideológiai alapú (bár gazdagon adatolt) vandálkodása szerkesztései által töredékére kurtított cikk jelen állapotában egyoldalú; a minden egyes állításaban elhelyezett relativizáló és diszkreditáló kitételek hatására a szöveg most kizárólag Redjsteel személyes, pszichológiafób hiedelemrendszerét mutatja be. Feanor Na mi...? 2009. szeptember 17., 15:50 (CEST)Válasz

Nem gondolnám - a gondolati úton való hímvessző-nagyobbítás, a karate-mester legyőzését az NLP segítségével, a memória-elmélet tudásának teljes hiánya, a kognitív folyamatok ismeretének hiánya - hát nem tudom, hogy mi mást lehetne erre mondani mint áltudományt. De a hivatkozások ott vannak, ha van olyan, amely ezeket cáfolja, én nem bánom, ha valaki átírja. – Redjsteel vita 2009. szeptember 21., 02:41 (CEST)Válasz

Ja, és az előző megjegyzésemből következik, hogy nem látom be, hogy miért nem semleges a nézőpont. Minden hivatkozás pontosan mutatja, hogy az NLP nem működik. Egyébként annyira nem vettem ki belőle - benne hagytam az egész szemmozgásról szóló részt, meg a "Map is not the territory", mert később, hivatkozásokkal, éppen az jön ki, hogy egyik sem működik. Ettől válik semlegessé - szemben a korábbi cikk-kel. Viszont Feanor megjegyzése kifejezetten személyeskedő :-(. Lévén közvetve szakmán belüli - hát nem vagyok pszichológia ellenes, csak éppen az NLP humbug - és hála istennek ezt adatolni is lehet – Redjsteel vita 2009. szeptember 21., 02:48 (CEST)Válasz

Ahogy kreacionista alapokon sem lenne wikikonform magatartás kihúzni az evolúció szócikk 80%-át (persze egymillió hivatkozással ellátva "bizonyítva", hogy az evolúció humbug), úgy az ilyen mérvű csonkítás itt sem elfogadható. A kritikai részt bátran hozzá lehet tenni a cikkhez (tőlem akár hatszor akkora terjedelemben, mint maga a megírt cikk), benne annyi hivatkozást helyezhetsz el, amennyit akarsz. De releváns információkat (pl. a modellként szolgáló három terapeutát, a meta- és a Milton-nyelvet) törölni -- ez nonszensz. Azaz nem nonszensz, hanem vandalizmus. Vagy legalábbis a Wikipédai működésének alapvető féreértése. Feanor Na mi...? 2009. szeptember 21., 12:44 (CEST)Válasz

Wikikonformászati közbevetés: releváns tartalom törlésére nem lehet alap a „humbug” volta. Ha valami a témához tartozik, annak helye van a cikkben, és természetesen a kritikának is. Bennófogadó 2009. szeptember 21., 12:52 (CEST)Válasz

Jó, akkor egy részletes kritikai rész lesz. Az viszont szándékos félreértelmezés, hogy a törléseket a humbug miatt csináltam. Ahogy elmagyaráztam feljebb és át is másoltam az eredeti részt, azért lett egy szakasz törölve, hanem mert az ott leírtak nem az NLP sajátosságai, így nem valók az NLP címszóba. A példamondatokat pedig azért töröltem, mert ezek nem enciklopádia jellegűek, ráadásul nem hivatkozottak. Ez nem változat azon, hogy a szócikk jelenlegi változata, különös tekintettel a bevezetőre, továbbra is olyan dolgokat állít, amelyeket részletesen cáfoltak.– Redjsteel vita 2009. szeptember 21., 13:00 (CEST)Válasz

Az, hogy a kritika hol szerepeljen, nehéz módszertani kérdés, vannak azonban eligazító jellegű szempontok. Az egyik például az, hogy a cikk nem az NLP kritikája címet viseli, hanem a Neuro-lingvisztikus programozás címet. :-) És ez nem vicc, hanem valóban szem előtt tartandó. Tehát az olvasónak elsősorban, illetve első helyen arról kell értesülnie, MI az NLP, az elsőrendű ismertetés tehát arról szól, hogy mi az azok szerint, akik szerint valami. Azután következhet a részletes kritika. A bevezetőben ugyanez a kettősség megjelenhet, de nem léphet túlsúlyba a kritika. A bevezető sem szólhat pusztán arról, miért nem az az NLP, aminek feltalálói és művelői mondják. Előbb célszerű abban elmerülni, hogy feltalálói és tökéletesítői, illetve akiknek közük van hozzá, minek szánták/mondják/gyakorolják. Bennófogadó 2009. szeptember 21., 13:05 (CEST)Válasz

Magyarán mondva: egyfolytában szem előtt kell tartani a cikk szerkesztésekor, arányainak megállapításakor a Semleges nézőpont igényeit. Az NLP Wikipédia-cikke nem kívánja eldönteni, hogy az NLP áltudomány-e, hanem súlyának megfelelően ábrázolja a méjnsztrím tudományos álláspontot, ami szerint az NLP áltudomány (vagy nem az). A Wikipédia cikke tehát nem „teheti le a garast” az áltudomány volta mellett sem. Erre az árnyalatokban vigyázni kell. A valószínű igazság (jó esetben, mármint ha jó cikket ír valaki) magáért beszél, de ehhez neked is meg kell feledkezned arról, hogy történetesen határozott véleményed van a dologról. Nem elsősorban az NLP miatt, hanem a cikk miatt. Hogy konkrétan mire gondolok: az NLP ismertetésekor, amennyiben nem a kritikájáról van szó, nem lehet a hangvétel az „úristenmicsodahülyeségez”, tehát nem lehet az NLP bemutatása pusztán fedezete a kritikának, hogy az aztán még nagyobbat csattanjon. Ilyen műfaj is van, csak azt publicisztikának/vitairatnak/pamfletnek hívják, nem enciklopédiacikknek. :-) Bennófogadó 2009. szeptember 21., 13:09 (CEST)Válasz

Köszönöm és értem. És nem mást akartam írni, mint részletesen és hivatkozással a következőket: minden eddigi ellenőrzött kutatás a hatástalanságát mutatja, bár saját esettanulmányai ennek az ellenkezőjére. Nem hivatkozik neurológusokra és nyelvészekre és nem használja ezek eredményeit. Bár azt állítja magáról, hogy nincs elmélete, de mivel modelez, ezért induktív elmélet (végülis nem asszerint ítéljük meg, hogy mit mond, hanem hogy mit tesz). Memória és kognitív elmélete jelen tudásunk szerint tarthatatlan, ellenőrizhetetlen feltételezéseket állít fel. És ami már most ott van a bevezetőben valaki jóvoltából, hogy sarlatánok is kihasználták. Ez így van, csak az a gond, hogy Brandler maga is tett olyan kijelentéseket, amelyek sarlatánságra engednek következtetni. Nos, egy enciklopédiában egy nézet túlhaladottsága vagy összeegyeztethetetlensége a jelenlegi tudással megemlítésre kerül - a flogisztron elméletnél is ott van, hogy nem igazán felel meg mai tudásunknak, mégha a maga korában progressziv is volt. Ami pedig azt illeti, hogy a részletes leírásra nem kellene kritikai rész - nos, a jelenlegi szócikk hosszan taglalja a főnevesítést, a szemmozgás elemzését, a testbeszédet, úgy mint elvitathatatlan igazságot (még csak nem is úgy, hogy az NLP szerint). Hát akkor az talán belefér, hogy mindezt a tudomány jelenlegi állása tarthatatlannak tartja.– Redjsteel vita 2009. szeptember 21., 22:09 (CEST)Válasz

Természetesen. Bennófogadó 2009. szeptember 21., 22:18 (CEST)Válasz

Megírtam és beillesztettem. Sajnos így meglehetősen erős feszültség keletkezett a bevezető NLP-t mentegető hangneme (ennek semmi köze a kiegyensúlyozott szócikk elvéhez) és e rész között. Ez van.– Redjsteel vita 2009. szeptember 22., 02:50 (CEST)Válasz

Hiányos a bevezető[szerkesztés]

Boda Zsolt, cmfrt.net vita 2014. szeptember 3., 13:43 (CEST): Kedves Szerkesztők! A bevezetőben a Bandler, Grinder által írt definíciónak kellene szerepelnie a jelenlegi helyett. Azt lenne érdemes figyelembe venni, amit a terület két alapítója mond a saját munkájáról ahelyett ami most itt szerepel. Pl.: az alapítók teljesen elhatárolódnak a pszichológiától itt mégis összemosta a két területet valaki. Aztán második mondat: "az NLP szerint" - ilyen nincs! NLP nem formál véleményt, NLP nem gondolkdik, így ez teljesen értelmetlen. Aztán szempontok nem jelennej neg az élet területein... Aztán mit keres a bevezetőben, hogy mi nem az NLP?! Érdemes ennek is egy paragrafust szentelni, de ne a bevezetőben legyen! Az oldal többi része is elég pontatlan, a vége pedig egy reklámbox. 4 zvarga link, több selfskills - ezekből is érdemes lenne tisztítani. A törött linkeket töröltem. Boda Zsolt, cmfrt.net vita 2014. szeptember 3., 13:43 (CEST)-Válasz

A bevezetőt a jelenlegi formájában olyannyira hiányosnak kiegyensúlyozatlannak tartom, hogy {{SN}}(?) sablont tettem a cikkre.

Az NLP-ről nincs semmiféle véleményem, nem ismerem. Ha tájékozódni akarok a mibenlétéről, és mint a legtöbb olvasó, csak a bevezetőt olvasom el, akkor alaposan félrevezet engem a Wikipédia, hiszen a bevezetőben nyoma sincs a mainstream szemléletnek. Legalább egy mondat erejéig ennek is szerepelnie kéne ott, ki kellene már a bevezetőből is derülnie, ha a tudományos körök fő vonulata által elfogadott vélemény lényegesen eltér az önleírástól, önértékeléstől.

Utánanéztem, hogy máshol hogy is van ez, és:

  • Az angol Wikipédia bevezetője kitér a mainstream elfogadatlanságra:

Because of the absence of any firm empirical evidence supporting its sometimes extravagant claims, NLP has had little or no support from the scientific community. It continues to make no impact on mainstream academic psychology, and only limited impact on mainstream psychotherapy and counselling. However, it has some influence among private psychotherapists, including hypnotherapists, to the extent that they claim to be trained in NLP and apply it to their work. It has had an influence in management training, en:life coaching, and the en:self-help industry.

  • A német bevezetőben is ott van:

NLP ist in kritischer Abgrenzung von der wissenschaftlichen Psychologie entstanden. Es hat nur wenig Unterstützung und Interesse in der akademisch orientierten psychologischen Fachliteratur erfahren. Der Großteil der Untersuchungen fand in den frühen 80er Jahren statt.

Ezeken a nyelveken a bevezető monstrum nagy, ezt persze nem muszáj követnünk, de a leglényegesebb dolgoknak mégis szerepelnie kell a bevezetőben. Márpedig lényegbevágó, hogy mi a NLP helye a tudományos társadalom szemében.

Karmelaüzenőlap 2009. szeptember 21., 16:35 (CEST)Válasz

(Meglehetős kognitív disszonanciát okozott ugyan, mivel én elvileg szakítottam a wikipédiával, de) belenyúltam a cikkbe és kibővítettem a bevezetőt. Most már benne van, hogy kik és miért fikázzák az NLP-t, és hogy miért irreleváns, hogy ezt teszik-e vagy sem. Feanor Na mi...? 2009. szeptember 21., 18:25 (CEST)Válasz

Köszönöm, nagyon érdekes, amit írtál! Ha már ennyi munkát belefektettél, akor kérlek tedd is egésszé, és add meg azt a forrást vagy forrásokat, amikre a kiegészítésed támaszkodik. A bevezetőhöz ugyan nem mindig kell külön forrást megadni, de csak ha a cikkben máshol megtalálhatóak összefoglalása lenne a szöveged, akkor nem lenne erre szükség. Mivel nem így van, bekövetkezhet, hogy valmikor kitörölik a szövegedet forráshiány címén. Karmelaüzenőlap 2009. szeptember 21., 23:21 (CEST)Válasz

A források a bevezetőben lévő kijelentésekre kizárólag az NLP művelői lennének, lévén, hogy a kritikusok nem ezeket a dolgokat hozzák fel (bár valóban van egy keresztény kritika is) - lásd az újonan beillesztett szakaszt. A bevezető így persze, legalábbis részben, félrevezető, bár az igaz, hogy az oktatásban újra és újra megpróbálják az NLP-t és a belőle kinőtt irányzatokat alkalmazni.– Redjsteel vita 2009. szeptember 22., 02:54 (CEST)Válasz

Az ún. "tudományos" kritika[szerkesztés]

Gondolom, nem kell különösebben magyarázni, hogy valami egységes "a tudomány" mint olyan nem létezik - örvendetes lenne e szempontból átnézni az adott szakaszt. Másrészt tele van magyartalansággal (pl. csak az első mondatban két "szempontból"), amelyek dekódolásához én nem vagyok elég okos. Harmadrészt tele van logikailag következetlen állításokkal. Egyrészt leírja (nagyon helyesen), hogy az NLP metaforákkal operál, és ezért kijelentései nem alkalmasak arra, hogy tudományos vita tárgyát képezzék. És ezek után (meg előtt) tudományos vita tárgyává teszi a kijelentéseket. Szóval ez így nagyon nem stimmel, teljesen szétesik. A megadott angolnyelvű források a neten nem elérhetőek; erősen olyan a fíling, mintha egy könyv irodalomjegyzékéből kerültek volna bepötyögésre (vagyis valójában nem források). A forráscímekben a New Age-re való hivatkozások pedig arra utalnak, hogy a kritikák alapvetően nem tudománosan elfogulatlanok, hanem vallásos előfeltevések manifesztumai. Feanor Na mi...? 2009. szeptember 22., 08:16 (CEST)Válasz

Kicsit dolgoztam ezzel a résszel: az olyan marhaságokat, mint "experimentális kísérlet" kiszedtem, a sehová nem mutató pdf-linket szintén, a "ma már minden hülye tudja, hogy" jellegű mondatfelütéseket lecseréltem "egyes szerzők szerint"-re, stb. Feanor Na mi...? 2009. szeptember 22., 11:37 (CEST)Válasz

Már megint személyeskedés... A helyzet az, hogy a források hozzáférhetőek - vagy ha van kulcsszó, mondjuk Athens-től, vagy megveszed az illető cikket. Kizárólag olyan folyóiratokat jelöltem meg, amelyek lektoráltak (refereed) - a megjelölések pontosak (évfolyam, szám, oldalszám). Számos folyóirat elismerten a szakma messze legkiemelkedőbb közlönyei, így nem igazán értem a pocskondiázást. Az experimentális kísérlet (annak ellenére, hogy persze kettőzés) meg sajnos a hozzászóló tudatlanságát árulja el, hiszen így nevezik az NLP-sek is őket (nem is szólva a Gestalltról). Az, hogy metafórákkal dolgozik, nem zárja ki a vizsgálatot és az, hogy NLP-sek képtelenek voltak a szemmozgásból és egyebekből visszakövetkeztetni - hát ez éppen elég. Neurológia és memória-tudomány, nyelvészet meg végképpen mutatja az NLP kijelentéseinek tarthatatlanságát. És bocsánat, de ha valaki sámán-üvöltésekkel próbálkozik, akkor ne lepődjön meg ha New Age-nek tekintik. És ha valaki olyan etikátlanul, cirkuszi módon mutatja munkáját egy szerencsétlen tudathasadásossal mint Brandler, akkor meg azon ne lepődjön meg, ha kihívja a szakma haragját.– Redjsteel vita 2009. szeptember 22., 22:22 (CEST)Válasz

Bocsánat, félreírtam: Bandler. Úgy vélem, hogy a szócikk minden változtatás ellenére nem írja le az NLP-t. Az utolsó betoldott mondat meg végképpen félrevezető, a tények meghamisítása, ami végképpen nem való egy enciklopédiába. Az NLP-t nem lehet leválasztani a két alapítóról.– Redjsteel vita 2009. szeptember 23., 01:05 (CEST)Válasz
Úgy látszik nem szabadna éjjel írnom: experenciális kutatás természetesen (experential research).

Helyreállítottam az NLP és a tudomány álláspontjáról szóló szakasz fő vonalát, kivettem a bizonyítatlan megjegyzéseket, amelyek azt mutatják, hogy a cikkszerkesztő nem olvasta az illető cikkeket vagy könyveket, mert azok válaszolnak ezekre a megjegyzésekre és töröltem az utolsó bekezdést, mert az NLP leírása szempontjából érdektelen, bár az NLP mint pénzkereseti forrás szempontjából persze fontos lenne.– Redjsteel vita 2009. szeptember 23., 12:04 (CEST)Válasz

Erdody üzenete[szerkesztés]

Szerintem is nagyon elfogult a cikk, nagyon egyoldalú. Az NLP kritikáját külön szócikkbe kellene tenni, mert nagyon sok pszichológus is használja az NLP-t, tehát sokan mellette vannak. Sokszor általánosságban beszél a cikk, hogy kik tekintik áltudománynak. Pedig sok pszichológus alkalmazza az NLP-t. Meg kellene nevezni, hogy a kereszténység részéről ki támadja az NLP-t. Az NLP nem tűzi ki célul a személyiség megváltoztatását, mert azt nem is lehet megváltoztatni. A célja a személyiség és a képességek kibontakoztatása. Az NLP nem esett szét számtalan irányzatra. Ha valóban szétesett, akkor le kellene írni az irányzatokat, és a forrást. Több NLP tréner van, de nem mondható, hogy emiatt szétesett, az NLP. Ez akkor következne be, ha több NLP oktató egymásnak homlokegyenest ellentmondó dolgokat tanítana. Erdody vita 2010. szeptember 18., 22:18 (CEST)Válasz

Primitív[szerkesztés]

"Az európai származású Fritz Perls..."

Basszus, megint ész nélkül fordította valaki egy amerikai szövegből. "Európai" származású :-D :-D :-D

mit csodálkozol? magyar wikipedia...

Reklám[szerkesztés]

"Ezért aki minőségi NLP képzést keres, a hivatalos Society-of-NLPTM logóját és License NLP Trénereket keresse!"

Ez a Wikipédia híres pártatlansága? Mi ez, ha nem termékelhelyezés és nyílt reklám?

valakinek biztos megerte :)