Vita:Naga jolokia
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt a Növények műhelye érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
'Naga jolokia' vagy 'Naga Jolokia' kérdése[szerkesztés]
Kedves @Laszlovszky András: szerintem indokolatlanul nevezted át kisbetűsre a szócikket. Én hirtelen ezeket találtam:
- Bosland & Baral (2007) ‘Bhut Jolokia’—The World’s Hottest Known Chile Pepper is a Putative Naturally Occurring Interspecific Hybrid (Discussion szakaszban, hozzáférés: 2015-02-18)
- Verma et al. (2013): A Botanical Enigma of India’s Hottest Chilli ‘Bhoot Jolokia’ (Capsicum Chinense Jacq.) (hozzáférés: 2015-02-18)
Ez ugyanis nem fajnév, hanem a termesztett verzió neve (cultivar). Ennek a kifejlesztő olyan nevet ad, amilyet akar (ld. pl. a rózsaféléket). Ez ráadásul keresztezés eredménye, azaz hibrid. Javasolnám a visszanevezést. Bazsola vita 2015. február 18., 13:04 (CET)
A termesztő olyan nevet ad neki, amilyet akar, de a magyar helyesírást nem írhatja felül. A magyar nyelvben a köznevek kisbetűsek, kivéve néhány extrém esetet, mondjuk ha tulajdonnévből képződik. Ezért nem látom indokoltnak a visszanevezést angolos helyesírásra. – LA
pankuš 2015. február 18., 14:39 (CET)
Ebben tévedsz, legtöbbször ezek még bejegyzett márkanevek is. Jelen esetben nem hiszem, hogy ez lenne, de az biztos, hogy ebben nincs igazad, ez nem köznév. Ez nem angolos helyesírás, hanem a dolog neve. Írhatnánk a Pepsit Pepszinek is, de szerintem nem volna jó ötlet. Bazsola vita 2015. február 18., 20:21 (CET)
Ha márkanév, az más. De arra forrás kéne. Ha meg nem az, akkor köznév. Amíg nincs márkanévre forrás, addig köznév. – LApankuš 2015. február 18., 21:21 (CET)
Bazsolának igazat adok, kezemben a növényfajtanevekre vonatkozó helyesírási szabályzattal (A magyar növénynevek helyesírási szabályai: V. a hibridek és a fajták nevei. In:Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 22–23. o. ISBN 963 9121 22 3 1998. [1999] ). Egyébként meg tele van a hócipőm, hogy nem tudom a Wikipédiába feltenni ezt a helyesírási szabályzatot (ugye mert vélhetően szerzői jogot sértenék vele), s így újra és újra le kell leírnom, hogy mi a túró van ebben a szabályzatban. „23. A fajtanevek (cultivarok nevei) – a márkanevekhez hasonlóan – általában egy-, két-, néha háromszavas ún. fantázianevek (ritkábban betűszavak), olykor számjegyekkel is ellátva, de lehetnek csak betűjelek és számjegyek kombinációi is. Minthogy egyes növényfajtáknak igen nagy gazdasági jelentőségük lehet külföldön is, a fajtanevek bizonyos nemzetközi előírásoknak is meg kell feleljenek. (Az ezzel kapcsolatos általános irányelveket nálunk állami intézmény szabályozza.) A magyar fajtanevek írásmódjára is az általános köznyelvi helyesírás szabályai irányadók, az alábbi [a)–b) alatt felsorolt] szempontok figyelembevételével. A külföldi fajtanevek írásmódjára az illető nyelv előírásait kell alkalmazni: ‘Crimson Rambler’ (rózsafajta), ‘Laxton's Superb’ (zöldborsófajta), ‘Mme Lemoine’ (orgonafajta) stb. a) A fajtanév mindig nagy kezdőbetűs. A második (esetleg harmadik) tag csak akkor nagy kezdőbetűs, ha az földrajzi név vagy személynév: ‘Kék Duna’ (mákfajta), ‘Késői Pándy’ (meggyfajta), ‘Besztercei’; ‘Korai besztercei’ (szilvafajták), ‘Zentai’; ‘Javított zentai’ (sárgadinnyefajták) stb.” --Sphenodon vita 2015. február 18., 21:34 (CET)
Ja, és jó lenne a valódi fajtanevét megtalálni ennek a paprikafajtának. Most akkor a nagás vagy a bhootos vagy a bhutos az igazi? --Sphenodon vita 2015. február 18., 21:37 (CET)
- Erre sajnos csak saját kutatás révén lehet majd fényt deríteni. Most már engem is érdekel, megpróbálom a korábbi cikket megtalálni, de egyáltalán nem biztos, hogy egyértelmű lesz, hacsak nem sikerülne mondjuk egy forgalmazó listáján megtalálni. (Akkor persze meg az lenne a probléma, hogy tényleg annak az SHU-ja van-e megadva.) Azért csak sikerül kibogozni. Bazsola vita 2015. február 20., 01:48 (CET)
Rendkívül szeretem, ha egyes szakmák saját helyesírást kreálnak. Addig tökéletesen egyetértek, hogy a fajtaneveket a magyar köznevek helyesírási szabályai szerint kell írni. Az pedig, hogy a fajtanév „mindig nagybetűs”, máris ellentmond ennek, még a magyar fajtanevek esetén is, mert ezek köznevek, amik az általános helyesírási szabályok szerint kisbetűvel írandók. Hogy miért kéne az idegen eredetű fajtaneveket idegen helyesírással írni, az magas nekem, disznónak a stelázsi. Ennek csak akkor lenne értelme, ha ezek tulajdonnevek lennének, de nem azok, hanem köznevek. – LApankuš 2015. február 18., 22:19 (CET)
- András, megteszed akkor, hogy visszanevezed? (Egyelőre, amíg ki nem derül, hogy hogyan is hívják). Köszönettel, Bazsola vita 2015. február 20., 01:48 (CET)
Bocs, de amíg nem derül ki, hogy hívják, én jobbnak látom a magyar helyesírás alkalmazását. Nem teszek olyat, ami ellentétes a meggyőződésemmel. Azt már eleve szomorúnak tartom, hogy a növények helyesírása címén új helyesírást kreál a botanikus, ahelyett, hogy beillesztené a helyesírási keretekbe a saját szaknyelvét. Az ilyen könyveknek nem kellene célul kitűzni, hogy új alapokra teszi a nevezéktan helyesírását, hanem a szabályokat értelmezve és alkalmazva konkrétan és gyakorlatilag alkalmazható formában közli a nevezéktant, vagyis hogy a helyesírási szabályokat hogyan és miért kell alkalmazni benne. Az az érzésem, nagyobb plénum előtt kéne megbeszélni, hogy ez a könyv és a tartalma alkalmas-e arra, hogy helyesírási kérdéseket döntsön el. – LApankuš 2015. február 20., 09:23 (CET)
@Laszlovszky András, kérlek, nézz rá A magyar növénynevek helyesírása oldalra, ahol anno leírtam annyi információt, ami számomra elérhető volt (hadd ne kelljen még egyszer itt leírnom). Ebből pedig nekem úgy tűnik, hogy 1985-ben az MTA erre a szabályzatra rábólintott, továbbá a szerző a helyesírási bizottság tagja volt. A fent általam idézett könyvben ugyanez szerepel, csak példaanyagában bővített verzióban. Többet nem tudok erről mondani, mert az 1985-ös könyvet eddig még nem láttam a kezeim között, de az Országos Mezőgazdasági Könyvtárban van belőle egy példány [1], viszont úgy nézem, hogy raktáron van, tehát fizetni is kell érte, ha ott meg szeretném tekinteni. --Sphenodon vita 2015. február 20., 10:56 (CET)
Nevezze át, akinek van forrása a névírás helyességéről, én nem nevezem vissza, remélem ez érthető. Épp abból, amit ide idéztél, következtettem ki, hogy saját magávall van ellentmondásban, miszerint az általános helyesírási szabályok érvényesek, mégis nagybetűzni akar egyes köznévcsoportokat, sőt idegen nyelvű helyesírást importál ugyanebben a csoportban, számomra teljesen indokolhatatlan módon (a magyar folyószövegben az idegen nyelvű közneveket is kisbetűvel írjuk, de megtartjuk az eredeti alakját). Ha rábólintott erre az MTA, azt leginkább annak tudom be, hogy a szerző a bizottság tagja... Jó lenne elolvasni, mivel indoklja ezeket, de a szaknyelv önálló helyesírási szabályait akkor is helytelenítem, mert azt jelenti, hogy a szaknyelvet jól ismerőkön kívül gyakorlatilag senki sem tudja helyesen leírni a nevet, még ha mégoly jártas is egyébként a helyesírásban. A szaknyelveket egyébként már nem egy alkalommal felülbíráltuk épp ezen gondolatmenet mentén, lásd a formációneveket. – LApankuš 2015. február 20., 11:07 (CET)