Vita:Magyarország legmagasabb építményei

Szentesi Tv-torony???

A tornyokat miért nem vesszük bele? Az angolba beleírtam anno. Minden más országnál is benne vannak. – Alensha ^üzi 2006. október 28., 18:34 (CEST)

Vegyük bele őket is egy külön szakaszba, mint az angolban. Adam78 ✉ 2006. október 29., 02:15 (CEST)

A Szegeden lévő Fogadalmi templom szerintem beleférne minden kritériumba. (user: Szuhoj Gyuri)2007.01.09.18:44.

Néhány viperányi hosszal ez is veri pl. a Nemzeti rendőrszékházat… --Csanády 2007. január 9., 19:24 (CET)

Megígértem, íme: A szegedi Fogadalmi templom tornyainak magassága: 81m, a kupola magassága kívül: 53,6, b3lül (a padlószinttől mérve): 33,4 m. Bár nem a magassághoz tartozik, érdekességként: a templom hossza (kívül/belül): 81/66, szélessége (kívül/belül): 51/48 m. Lásd: Szeged honlapján(Szuhoj Gyuri) 2007.01.11.18:17.

Tisztelt szerkesztők. Hogy kerül ebbe a listába a szentesi tv-torony? Jó lenne már, ha végre elmélyülne valaki szakkifejezések világában. Ehhez egy kis segítség egy építész szakembertől:[1] Az Építési tv szerint vannak ugyanis épületek, építmények és műtárgyak. A szentesi adótorony nem épület, hanem műtárgy!!! De nem minden tv torony műtárgy, mert a pécsi tv-torony például épület. Ugyancsak nem feltétlenül épület egy adótorony! Vagy legalábbis utána kellene járni, hogy állandó emberi tartózkodásra alkalmasak e? Érdemes lenne nyitni az építményeknek és műtárgyaknak külön fejezetet, nem pedig összehordani mindent egy kalap alá. --89.133.84.191 (vita) 2013. december 28., 09:16 (CET)

Pension insurance company

Mi ez a "Pension insurance company, Budapest, 73 m", amit az angol oldal említ? Tudom, hogy tahó vagyok, és nem ismerem a várost, ahol lakom, de ilyenről még csak nem is hallottam. Nem tudtok róla valamit mondani? B jonas 2007. október 17., 15:29 (CEST)

A link az angol lapon erre a listára mutat, ami pedig erre. Talán segíthet. B jonas 2007. október 17., 15:37 (CEST)

Ah, akkor ez a "Nyugdíjintézet" lehet, csak itt nem szerepel a város mellé. B jonas 2007. október 17., 15:40 (CEST)

tegyük teljessé a listát!

tegyük teljessé ezt a listát! egyrészt azért, mert szerintem nincs ilyen lista most elérhetően sehol, másrészt azért, hogy a cikk valóban használható legyen lexikon-szócikként, ne csonk maradjon örökre. A dolgunkat ugyan némileg megkönnyítené, ha a magasság alsó határát mondjuk 70-75 méterben szabnánk meg, de javaslom inkább az 55 méteres határt. Egyrészt így jóval változatosabb lesz alista, másrészt viszont a "kommersz" 16 emeletes házak elvileg nem férnek már bele. Mit szóltok? – Mestska ^vita 2007. december 25., 20:09 (CET)

Kémények

Tudomásom szerint a legmagasabb építmények a kémények. A százhalombattai erőmű, az óbudai fűtőmű kéménye valamivel 200 m feletti. (Amikor egy újabbat építettek, mindig néhány méterrel magasabbra húzták az előzőknél.) De ugyancsak magasak a TV és átjátszó tornyok, Sőt pl. a lakihegyi üzemen kívüli antenna is elég magas, de az nem egyértelmű, hogy az épület fogalomba beleszámít-e.– Kaboldy ^vita 2007. december 25., 20:16 (CET)

Jellemzően a két listát ketté szokták venni épületek illetve építmények címszó alatt (angolban buildings illetve structures). Ez a lista most az épületekről szól, de mivel Magyarországon az általad is említett építmények ezek magasságát jócskán meghaladják, így nyitottam nekik egy bekezdést. (szerintem a mobiltelefontornyok ismeretlensége és tucatjellege miatt teljes listát lehetetlen összeállítani ebből) – Mestska ^vita 2007. december 25., 20:30 (CET)

Pontosítás

Először is, Budapesten nincsen olyan épület, hogy Semmelweis Egyetem. Legfeljebb a Semmelweis Egyetem egyik intézménye. A Semmelweis Egyetem intézéményei egyébként is szét vannak szóródva a városon belül, de itt a cikkíró (több mint) valószínűleg a Nagyvárad Téri Elméleti Tömbre (NET) gondolt, így ennek megfelelően módosítottam a cikket.
Másik észrevételem, hogy ha jól emlékszem, akkor a NET csak 22 emeletes, de erre most nem mernék megesküdni. - Kimmuriel ^vita 2008. január 8., 22:57 (CET)

probléma a listával

A listával több helyen is probléma van, sajnos. Mivel azonban hazai viszonylatra nem létezik ilyen jellegű összeállítás eddig, nehezen összevethető mással. A problémák a következők:

• rögtön a lista első helyezettjének, az esztergomi bazilikának nem ismert a "rendes", földfelszíntől mért magassága.
• a toronyházak magassága, az egyik külső hivatkozásból lett átvéve, azonban az emeletszámokat nézve pl. Debrecenben egyáltlán nem stimmel a magasság. 20 emeletes ház nem lehet 60 méteres.
• hiányoznak róla még templomok, vagy pl. a szerintem magasságilag a listán kellene, hogy szereplő szolnoki irodaház

Kérdés tehát, hogy szerintetek ezeket a magasságokat honnan lehetne legkönnyebben beszerezni. Műszaki oszályok? Tűzoltóság? – Mestska ^vita 2008. augusztus 11., 11:56 (CEST)

Amúgy szerintem is gyanúsak a templomok, mert pl Esztergomban van egy 70 méteres templom is, de szerintem ilyen még lehet rengeteg az országban, szóval hiányos lehet a lista. Villy ^{Itt tessék beszólni} 2008. augusztus 11., 12:50 (CEST)

Tessen akkor beírni azt a templomot. Meg bárki, aki még tudja, hogy van ilyen magas templom náluk, vagy a szomszd faluban, vag yakárhol. – Mestska ^vita 2008. augusztus 11., 13:20 (CEST)

Még nem akarom beírni, mert csak egyszer olvastam az újságban, hogy 70 m, de semmi más forrást nem találtam rá, sőt még azt az eredeti cikket sem találom, pedig azt keresem egy órája. 2 éve újították fel a toronysisakját, és annak kapcsán írtak róla egy cikket. Villy ^{Itt tessék beszólni} 2008. augusztus 11., 13:27 (CEST)

Szerintem ne az újságok (ellenőrízetlen) adatait írjuk be, hanem építészeti fórumok környékén kellene keresgélni, érdeklődni. A legkorrektebb megoldás a kiviteli tervrajzról való leolvasás :-), illetve a helyszíni mérés, de ez megint az építészek területe (távolságokat és szögeket kell mérni, viszonylag pontosan)... Talán földmérők is foglalkoznak ilyesmivel(?). Ha volt az épületnek rekonstrukciója, olyankor meg szokták mérni a magasságot, ezt közölheti egy újság is akár.

Valamelyik hatóságnál meg kell lennie a magas épületek magasságának (talán tűzoltóság), esetleg még a repülésügy is szóba jöhet. (csak néhány ötletet próbáltam felvetni, amiken el lehetne indulni). misibacsi*^üzenet 2008. augusztus 12., 09:33 (CEST)

Szerintem egy fórum azért nem annyira megbízható, az újságíró meg oda szokta írni, hogy a levéltár alapján dolgozott (legalábbis az általam említett újságban). Ráadásul kiviteli tervrajzot nehéz találni 2-300 éves templomokhoz :) Villy ^{Itt tessék beszólni} 2008. augusztus 12., 10:05 (CEST)

A fórum arra jó, ott meg lehet kérdezni, hogy ennek hol lehet utánanézni. (Ha ott beírja valaki, hogy "x méter", az nem sokat ér). misibacsi*^üzenet 2008. augusztus 12., 14:03 (CEST)

az a baj, hogy építész fórumok is elég bizonytalanok a dologban. A hazai toronyházak adatai pl. a egy építész jellegű, Toronymagasan c. könyv által használt adatokból lett beírva, viszont az emeletszámok alapján ezek a számok nagyon nem stimmelnek, az biztos. Ha kiderítem a pontos számokat, az saját kutatás? :)) – Mestska ^vita 2008. augusztus 12., 12:54 (CEST)

Nem saját kutatás, de a kérdés az, honnan deríted ki? Első közelítésnek az is jó egy toronyház esetén, hogy 1 emelet magasságát cm pontosan megméred, megszorzod az emeletek számával, plusz még hozzáadod a tetőn lévő felépítményt... de szerintem ez jobban közelít, mint a sacc, vagy "az x. újság azt írta". misibacsi*^üzenet 2008. augusztus 12., 14:03 (CEST)

pl. hogy felhívom a kontaktokat a megfelelő önkormányzatokon, és megkérdezem, netán beírom forrásba a dokumentum hivatkozását :) A sacc természetesen csak úgy működne, hogy földszint magassága+emeletek száma*3m kb.+tetőn levő + dolgok (liftakna, stb.). Eze alapján visznylag korrekten be lehet saccolni, de egy lexikális listába nem igazán való ez szvsz. – Mestska ^vita 2008. augusztus 12., 14:36 (CEST)

Igen, ez engem is érdekelne, mert ha megkérdezek egy helytörténeti témában egy illetékest akkor mégsem írhatom oda forrásnak, hogy az igazgató úr mondta :) Villy ^{Itt tessék beszólni} 2008. augusztus 12., 13:20 (CEST)

Ha megengedi, hogy név szerint hivatkozz rá, kiírhatod ref-be, hogy "Az X intézet igazgatója, NN úr személyes közlése szerint (2008 aug.)". Van már egy-két cikkben ilyen. misibacsi*^üzenet 2008. augusztus 12., 14:03 (CEST)

Köszi, bár ha tehetem maradok a könyveknél, de jó tudni, hogy ez a lehetőség is adott. Villy ^{Itt tessék beszólni} 2008. augusztus 12., 14:18 (CEST)

Tervezettek + Alsó határ

1. Szerintetek legyen egy olyan fejezet, hogy tervezett épületek? Enwikin Románia legmagasabb 2 épülete kapásból még nem is létezik :))) Na ha nem is ömlesztve a létező épületek közé, de talán egy új táblázatba elférne az épület neve + valami céldátum.

1. Továbbá. Nem kéne a lista alját 50 méterről kicsit felemelni? Azért mert írtak egy cikket kb egy éve, hogy Bpesten van vagy 30-50 épület, ami 50 méternél magasabb, ergo a mi listánk alja már elég csalóka. Az átlag olvasó azt hiheti, hogy a lista teljes. B megoldás: kiírni a lista elejére, hogy valszeg hiányos a cikk Villy ^{Itt tessék beszólni} 2009. október 1., 22:33 (CEST)

Az 55 m szerintem jó alsó határnak. Tehát egyszerűen ki kéne venni a kiskunfélegyházi templomot, mert 53-54 méteres épületből nagyon sok van. – Tkarcsi ^vita 2012. március 23., 00:03 (CET)

Az angol verzió eltér

Sziasztok!

Csodálkozom, hogy mitől lehet ennyi eltérés: van, ami az angolban benne van, a magyarban nincsen (pl. az újpalotai toronyház csak az angolban van benne); akkor a magasságok se mindig tűnnek egyezőnek (pl. szolnoki toronyház).

Köszi: --Zso ^vita 2010. június 22., 19:33 (CEST)

Az enwikin is meg kellene kérdezned, hogy milyen forrásból vették az adatokat. misibacsi*^üzenet 2010. június 23., 09:55 (CEST)

Az Országháznak meg a pesti bazilikának nincs alagsora? Csak hogy Villy ne örüljön… Alensha 2012. február 1., 05:46 (CET)

Pécsi magasház

Itt 84, a saját cikkében meg 80 méter. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. február 1., 09:38 (CET)

Pécsi tv-torony

Nem tartom elfogadhatónak a listát. Magyarország legmagasabb épülete semmiképpen nem a Esztergomi bazilika. Ha a bazilika méreteit a „kripta aljától a kereszt csúcsáig” határozzuk meg, és az 100 m, akkor eszerint a gondolat menet szerint a lista élén a pécsi tv-torony kell legyen. A bazilika sem lakóépület, ahogy a torony sem, viszont mindkettő látogatható a turisták által. A tv-torony magassága - különböző források némileg eltérő adatai szerint - 197 m (http://hu.wikipedia.org/wiki/Pécsi_tévétorony , http://pecsguide.hu/pecsguide/images/tablo/tv-torony.jpg ). Ha ehhez hozzávesszük, hogy a bazilikánál lementek a kriptáig, akkor a torony esetében lemehetünk a liftakna aljáig, ami további 3 m. Vagyis összesen nagyjából 200 m a magassága. A toronyban 75 m-nél étterem, 80 m-nél nyitott kilátó található, majd további – turisták által már nem látogatható - szintek következnek. A hasonló kategóriában utazó, Kékes-tetőn lévő másik tv-torony magassága 176 m, a nyitott kilátó 45 m, a körpresszó 42 m magasan helyezkedik el (http://www.utazzitthon.hu/kekesteto_kilato_es_korpresszo.html). Azon lehet vitatkozni, hogy az adó antenna beszámít e a magasságba, de ha a bazilika „adóját” a keresztet beszámítjuk, akkor ezen sincs miről vitatkozni. Ember által alkotott létesítményről, „épületről” beszélünk ebben a szócikkben. Ezek alapján javaslatom a listát javítani és első helyre a pécsi tv-torony épületét helyezni, második pedig a Kékesen lévő épület. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Geograf (vitalap | szerkesztései)

Az eddigi konszenzus szerint a TV-tornyokat nem épületnek tekintjük, hanem építménynek. – Tkarcsi ^vita 2012. április 13., 14:21 (CEST)

Kedves TKArcsi, ez nem konszenzus kérdése, mivel a bejegyzés címe: "Magyarország legmagasabb épületei". Egy torony is épület. Attól, mert felfelé megy, és az keresztmetszete kerek, attól még épületnek számít. HA ez neked nem felel meg, szíveskedj a szócikk címét átnevezni "Magyarország legmagasabb templomaira". Ott kell meghúzni a határt, ahol meg is húztátok: közcélú, vagy nem. Ettől különbözik egy kéménytől, vagy a lakihegyi adótól. A pécsi tvtorony közcélú, akárcsak a bazilika. Az egyikbe imádkozni járnak, a másikba kinézni. HA végigolvasod a wikipédiás bejegyzést, láthatod, hogy a tv-torony valójában kilátó, ahol étterem és kiállítás is működik, szemben pl. egy kéménnyel. Ebből kifolyólag a kilátó az ország legmagasabb közcélú épülete.

Ezen kívül igazán elmagyarázhatnád, hogy szerinted mi a különbség az "épület" és az "építmény" közt. A wikipédia ezirányú meghatározása szerint: "Az épület egy emberi kéz alkotta építészeti mű. Egy vagy több körülzárt helyiséget foglalhat magába, és így önálló zárt egészet képez. Csak a szilárd építőanyagokból készült építményeket nevezzük épületnek." [2] A világ legmagasabb épületeinek listájában [3] 5. a CN Tower. Amellett, hogy távközlési célokat is szolgál, kilátó is van benne, vagyis éppen az a kategória, mint a pécsi tv-torony.

Ha te felügyeled ezt a szócikket, légyszíves állítsd vissza a múlt héten általam korrigált listát, ahová első helyre a pécsi tv-tornyot helyeztem.– Aláíratlan hozzászólás, szerzője Geograf (vitalap | szerkesztései)

Ez nem így megy. A kérdést felvetettem itt. Kérlek, vitalapokon írd alá a hozzászólásodat a szerkesztőablak tetején található gombbal vagy négy hullámos vonallal. – Tkarcsi ^vita 2012. április 19., 11:53 (CEST)

OK, akkor először is aláírom--Geograf ^vita 2012. április 27., 16:22 (CEST) Aztán jelzem, láttam a kocsmafalas vitát, hozzá is szóltam, de nem látom ennek a vitának a megnyugtató lezárását.

Sajnos én sem. – Tkarcsi ^vita 2012. április 27., 16:50 (CEST)

Ez esetben javaslom, a lezárásig függeszd fel ezt a szócikket. Igazából nem értem, miért nincs még lezárva ez a vita, mi hátráltatja a tények korrekt feltüntetést? A kocsmafalon - és itt is olyan hozzászólások vannak - hogy "szerintem" "Tudomásom szerint" és egyéb, nem éppen szakértői vélemények. Kik nyilvánítanak itt véleményt egyáltalán, kiknek a "konszenzusáról" beszélünk? Újságkézbesítők, tőzsdeügynökök, virágkötők, vagy kik? Te például mivel foglalkozol, hogy döntési jogod van ezekben a kérdésekben? Én a magam részéről, 2005-ben részese voltam a pécsi tv-toronyban található kiállítás kivitelezésének, ahol a torony építését dokumentáltuk. A dokumentálás során kikértük a torony építéséhez és működtetéséhez kapcsolódó dokumentumokat, szakértőkkel konzultáltunk, amelyből készült tabló nyilvános, korábban megadtam az elérhetőségét. Az építészeti kérdések az ekzakt tudományok közzé tartoznak. A magasság, súly és egyéb adatok nem "szerintem" kategória, hanem ténykérdés. A vita objektív eldöntéséhez megadtam a törvényi állásfoglalást is erről a kérdésről és több forrást is megjelöltem, köztük már itt, a wikipédián is nyilvánosan publikált forrásból. Azt látom, hogy te alapvetően vallási kérdésekkel foglalkozol, megértem, ha szívügyed a bazilika és szeretnéd ezt látni legmagasabb épületnek, de sajnos a tények nem ezt igazolják. Az elfogultság, a cenzúra és a tények szándékos torzítása nem hiszem, hogy összeegyeztethető a wikipédia elveivel. Légyszíves hajolj meg az érvek előtt, vagy vess fel olyan ellenérvet, amely tényszerűen cáfolja, miért nem magasabb a pécsi kilátó mint a Szent Adalbert-főszékesegyház? De nem azért mert "szerinted", vagy Gipsz Jakab ismeretlen hozzászóló szerint, hanem mondj olyan törvényt, hivatkozást, szakértői állásfoglalást ami az állításod alátámasztja. Ez lehet a vitaalap. Ha pedig nincs ilyen érved, haladjunk ebben a kérdésben javaslatom szerint, mert nem szeretnék még karácsonykor is ezzel foglalkozni. Viszont az elveimből nem engedek, tehát észérveket kérek, nem pedig mondvacsinált kifogást és a probléma halogatását.--Geograf ^vita 2012. május 3., 17:48 (CEST)

Nem értem, mire gondolsz, amikor a szócikk felfüggesztését javaslod. Igen, a vita elhúzódása valóban sajnálatos. Nos, igen: a Wikipédia szabad enciklopédia, ahol bizony a virágkötők is beleszólnak építészeti kérdésekbe. Nagyon jó, hogy a kocsmafalon konkrét meghatározásra hivatkoztál. Számomra csak az ebből adódó következtetés nem tiszta. Ezt jeleztem is ott. Én nem gondolom, hogy a szakmaiságot ásná alá a szerintem kifejezés gyakori használata, inkább a viták elmérgesedését akadályozza meg. – Tkarcsi ^vita 2012. május 4., 14:45 (CEST)

Arra gondolok, hogy van itt egy vitatott szócikk, ami úgy lett publikálva, hogy szerinted sincs a kérdés megnyugtatóan lezárva. Ez azt is jelenti, hogy semmi nem támasztja alá perdöntően, hogy a Bazilika a legmagasabb épület. Én ugyan tényekkel bebizonyítottam, hogy a pécsi kilátó az, de ezt te valamiért nem fogadod el, annak ellenére, hogy ezzel szemben eddig semmilyen elfogadható érv nincs. Sem neked, sem a virágkötőknek. Vagyis egy nem tényszerű adat van fent a wikipédián. És az akkor sem helyes, ha a wikipédia amúgy nem hiteles forrás, de az alapító szándéka mégis a lehető legelfogulatlanabb, tényszerű tájékoztatás. Én mondjuk nem akarnék "szerintem" alapon kvantumfizikai kérdésekhez hozzászólni, pláne, hogy az meg is jelenjen, de ha te vagy a szócikk felügyelője, elvárható lenne, hogy a tényeket figyelembe vedd, vagy kérdezz meg egy szakértőt. Javaslatom másik része, hogy az általad hivatkozott "szabad enciklopédia" szellemében akkor ne függeszd fel, hanem a engedd ki azt a bejegyzést, amit korábban beleírtam és akkor egészen addig maradjon, amíg hitelt érdemlően nem cáfolják meg. Jelenleg a Bazilika is így van ott, semmilyen hiteles forrás nem indokolja az elsőségét. Miután úgy látom, mi ketten itt a süketek párbeszédét folytatjuk, nyilván abban a reményedben, hogy talán megunom, jelzem, ha nem sikerült előrelépnünk, felterjesztem ezt a kérdést magasabb fórumra. Már jónéhány cikkhez hozzászóltam egyébként, de ilyen típusú, teljesen indokolatlan ellenállással még nem találkoztam a szabad véleménynyilvánítás jegyében. Ezt máshol cenzúrának hívják.--Geograf ^vita 2012. május 16., 13:24 (CEST)

A vita még folyik, ahogy jeleztem, a kocsmafalon. Ott szóltam hozzá az általad leírtakhoz. A jelölt lapváltozatokról itt olvashatsz. Megértem a felháborodásodat, ha egyszerűen a lista bővítéséről lenne szó, akkor valóban teljesen indokolatlan lenne, hogy még mindig nem jelenik meg az általad beírt adat. De itt egy koncepcionális kérdésről van szó, hogy mi számít épületnek, és ezzel kapcsolatban a tétel bejegyzéséhez szükséges a koncepció megváltoztatása. Sajnálom, hogy ez indokolaltan ellenállásnak látszik. – Tkarcsi ^vita 2012. május 21., 11:58 (CEST)

Kémények, tornyok nincsenek?

Az lenne a gondolatom, hogy nem-e kéne külön lapot csinálni a kéményeknek és tornyoknak, mivel sok gyárkémény, adótorony, antenna és hasonló nemhogy az 55, de sokszor a 100, sőt nemegyszer a 200 métert is meghaladja, ezek mégsincsenek benne a listában, és ez így igen csalóka képet mutat. Csak azért, mert nem lakóépületek, attól még épületek, mint a cikk címe sugallja. Ebből kifolyólag pedig hiányos/rosszul behatárolt lesz a lista. --XXLVenom999 ^vita 2013. május 10., 10:02 (CEST)

Olyan listát is úgy leeht elkezdeni, hogy összegyűjtünk legalább annyit, hogy külön cikkbe ki lehessen emelni őket. De gyárkémények magasságáról túl sok infó nincs, gondolom én. Villy ^{Itt tessék beszólni} 2013. május 10., 23:52 (CEST)

Hát, azért egy párról biztos van. Meg aztán szépen lassan bővítgetnénk majd. Mit gondoltok? --XXLVenom999 ^vita 2013. május 11., 16:45 (CEST)

Időközben ez a lista kibővült az egyéb építményekkel, ez tehát már nem problémás. – Burumbátor ^{Súgd ide!} 2016. augusztus 31., 09:19 (CEST)

Szentesi tévétorony, újra

Érdekesnek találom a listát, méghozzá azért, mert a legfelső bejegyzés ugyan 2007-es, de a mai napig aktuális:

„Tisztelt szerkesztők. Hogy kerül ebbe a listába a szentesi tv-torony? Jó lenne már, ha végre elmélyülne valaki szakkifejezések világában. Ehhez egy kis segítség egy építész szakembertől:[1] Az Építési tv szerint vannak ugyanis épületek, építmények és műtárgyak. A szentesi adótorony nem épület, hanem műtárgy!!! De nem minden tv torony műtárgy, mert a pécsi tv-torony például épület.”

Azóta hosszú vita és huzavona folyt arról, hogy a tévétornyok ide számítanak-e, vagy nem, de ahogy látom, nem sikerült igazán dűlőre jutni, hiszen a szentesi az nem épület (szerintem nem is műtárgy, hanem építmény), mert szerelték, a pécsi viszont tényleges vasbeton, épített épület. Az persze igaz, hogy a vasbeton szerkezet csak kb. háromnegyedig ér, onnantól felfelé a pécsi antennája is szerelt. Szóval szerintem a lista továbbra sem helyes. vampeare ^vita 2014. január 3., 23:24 (CET)

Soproni TV-torony

Nem szerepel a listában a soproni TV-torony.

"A több erkéllyel is rendelkező soproni tévétorony betonrésze 136 méter magas." Forrás: http://www.kisalfold.hu/soproni_hirek/nem_lesz_kilato_a_tevetoronyban/2067995/

Üdvözlettel: András

Miért van még mindig a listában a Szentesi Tv-torony (és más műtárgy)?

Tisztelt Szerkesztők, vegyétek már ki a Szentesi tv-tornyot, mert ahogy közismert, az a torony nem épület, hanem műtárgy. Szeretném ismételten idézni - már nem először - a 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (rövidebben Építési törvény, még rövidebben Étv.) 2. §

Illetve idézném Keresztes Béla pécsi építész véleményét a témában, aki talán jobban ért a kérdéshez, mint a szerkesztő http://tvtoronypecs.hu/?page_id=134

"Először is mi az az építmény, épület?

Az építmény, épület fogalma az építési törvény (Étv.) szerint a következők:

a) Építmény (az épület, műtárgy gyűjtőfogalma): építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, – rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül – minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre. Az építményhez tartoznak annak rendeltetésszerű és biztonságos használatához, működéséhez, működtetéséhez szükséges alapvető műszaki és technológiai berendezések is.

b) Épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából.

c) Műtárgy: mindazon építmény, ami nem minősül épületnek és épület funkciót jellemzően nem tartalmaz (pl. út, híd, torony, távközlés, műsorszórás műszaki létesítményei, gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag tárolására szolgáló és nyomvonalas műszaki alkotások).

A fentiek alapján a tv-torony és kilátó mint műszaki létesítmény funkciójából adódóan egyértelműen besorolható az épület fogalmába. Ha csak távközlésre és műsorszórásra szolgálna műtárgyként definiálhatnánk ez nem lenne helyes, de ebben a létesítményben kilátó, kiállítási tér valamint az üzemeléssel kapcsolatos munkaterek és raktárak is üzemelnek. Amennyiben a fenti funkciókat együttesen magában hordozza a tv-tornyunk akkor már az épületként is meghatározhatjuk mivel kimondható, hogy jellemzően emberi tartózkodás céljára is szolgál.

A fenti érvelés alapján, valamint a versengő létesítmények paramétereit is figyelembe véve ma Magyarország legnagyobb épületeként tarthatjuk számon a PÉCSI TV_TORONY ÉS KILÁTÓ épületét."

A Szentesi tv-torony tehát Műtárgy és nem Épület. Hozzatok neki létre külön szócikket. Nem tudom ki a szócikk szerkesztője, de ha nem ért ahhoz, amit felügyel és a szövegértelmezéssel is bajban van, válasszon másik szabadidős tevékenységet.--Geograf ^vita 2014. június 9., 09:24 (CEST)

Nem szoktad elolvasni, amit bemásolsz?

"ma Magyarország legnagyobb épületeként tarthatjuk számon a PÉCSI TV_TORONY ÉS KILÁTÓ épületét"

misibacsi*^üzenet 2014. június 9., 10:32 (CEST)

Pontosan. A Szentesi az nem épület, a pécsi az épület, ő is ezt mondja és te is. A pécsi az ország legmagasabb épülete, erről volt már szó nagyon sokszor. vampeare ^vita 2014. június 10., 07:41 (CEST)

Észak-budai (Kunigunda utcai) hőerőmű tornya

Vicc, hogy szerepel a listán egyszerű adóantenna, meg a Paksi erőmű, de az Észak-budai erőmű nem. A tornya 203m magas, lift van benne ami 196-ig felmegy, több szint, meg miegymás, tehát nem egy füstölgő kéménycső, hanem egy torony, amelyben van 2 füstcső és számtalan egyéb berendezés. Ha egy antenna a lista szerint épület, akkor ez a torony pláne az. "Épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából."

http://budapest-szinterei.blog.hu/2013/08/05/fotav_kemeny

Rendrakás

Az utóbbi időben elszaporodtak az új építmények, át lett nevezve a cikk, de a tartalom nagyon hézagosan módosult - külön kéne egy épület-lista, külön építmény, továbbá a váltakozó színű háttérformázás is teljesen szétesett, jó lenne ésszel variálni, illetve valakinek helyrepofoznia a cikket, mert most katasztrófa. vampeare ^vita 2014. július 6., 23:44 (CEST)

Pont azért lett átnevezve, mert bekerültek az épületek közé a biztosan nem épületnek minősülő építmények is, ráadásul nem is mindig lehet egyértelműen szétválasztani a két fogalmat, például az étteremmel rendelkező tévétornyok miatt. Szerintem felesleges az egészet elölről kezdeni, az biztos, hogy ez mind építmény. --Puskás Zoli ^vita 2014. július 21., 20:53 (CEST)

Én úgy gondolom, hogy a pécsi tévétorony nem azért épület, mert van egy kilátója és egy étterme, hanem azért, mert nem csak egy acélszerkezet, hanem (vas)beton, a két fogalom közti különbség fentebb már többször le lett zongorázva. Szerintem volt egy A témával rendelkező cikk A címmel, és át lett írva B témával rendelkező B című cikkre, és most az A témájú cikknek hűlt helye, pedig lenne jogosultsága. Az angol verziót érdemes megnézni, hogy ott hogy lett szétszedve, illetve az ottani listából kitűnik, hogy (többek között) több tucat szélerőmű felsorolása hiányzik, mert ha ragaszkodunk hozzá, hogy építményeket sorolunk fel, akkor a szélerőművek, kémények és egy csomó minden hiányzik. Jelen állapotában továbbra is fenntartom a véleményemet, hogy a szócikk katasztrófa, nem kötelező egyetérteni, és persze tudom, előttem a lehetőség rendbe rakni :) vampeare ^vita 2014. július 27., 23:13 (CEST)

Rosszul gondolod. Attól, hogy valami vasbetonból készül, biztosan nem lesz önmagában épület, a monitor fölött az ablakon kinézve látok rögtön három ellenpéldát (Dunamenti Erőmű kéményei). Ha holnap azt olvasod, hogy az Antenna Hungária megvette az egyiket, a tetejére biggyeszt valami jelentéktelen antennát, és ezentúl tévétoronynak használja, attól még nem lesz belőle épület. Ha körpanorámás éttermet tesznek a tetejére, akkor meg igen. De megfordítom: a pécsi tévétorony akkor is épület lenne, ha teljes egészében acélszerkezetként épült volna meg, ellátva a jelenlegi funkcióit. Rengeteg szakkifejezés van, amit a köznyelv kicsit másképpen, nem olyan jól definiálhatóan használ, mint az adott szakma képviselői, ez is egy közülük. Mivel a Wikipédia nem szakemberek számára készül, a köznyelvben pedig nem igazán látok olyan határvonalat, ahol egyértelműen, de legalább bármilyen definiálható többség által elfogadhatóan külön lehetne választani a torony jellegű építményeket az épületektől, szerintem teljesen felesleges ezt a vitát újra és újra útjára indítani.

Ráadásul ezek után elővehetjük a vita másik felét, hogy milyen magasságig lehet/kell épületként számításba venni az egyes épületeket, ajánlom figyelmedbe ezt. Nem tudom például, hogy a pécsi tévétorony meddig vasbeton-, és honnantól acélszerkezet, az viszont szinte biztos, hogy igazából épületként aligha lenne figyelembe vehető a teljes magassága.

A szócikk tényleg katasztrofális állapotban van, ebben viszont egyetértünk. Sajnos mostanában nem volt, és a következő néhány héten biztosan nem is lesz időm elkezdeni rendet rakni benne, de akkor se fogok bánkódni. ha nem vár meg ez a feladat. --Puskás Zoli ^vita 2014. július 28., 01:27 (CEST)

Az épület fogalma valóban anyagfüggetlen. Inkább a "részben, vagy egészében teret zár be rendeltetésének megfelelő tevékenység végzése, vagy raktározás céljából" rész a mérvadó. Egy régi kémény, amely gyakorlatilag önmaga a füstcső, semmiképp sem épület, funkciója kb kimerül a füstelvezetésben , esetleg rábiggyesztenek pár antennát, de semmi tevékenységre nem használható. De egy modern kéménytoronynál(amely gyakorlatilag egy zárt toronyépület, nem pedig füstcső), ahol a kéménytesten belül, füstcsöveken kívül sok egyéb dolog is helyet kap (víz, villany, lift) és rendszeres munkálatokat végeznek benne, szerintem épület. Akár lakni is lehet bennük.

De kétségtelen, ez a definíciós vita immáron tárgytalan és ez örömteli. :-) Pár külföldi nyelvű építményes wiki oldalakon szimpatikus megoldás, hogy egy oszlopot kap a funkcionalitás. Adótorony, kilátó, étterem... és ez alapján rendezhető is a táblázat azok számára, akik érzékenyek az ipari építményekre. Itt talán negatív, hogy abc sorrendbe rendezi, nem pedig a funkcionalitás értékessége szerint, de több mint a semmi. Legfeljebb úgy lehetne megoldani az utóbbi problémát, ha betűket rendelnénk az építménykategóriákhoz fő funkciójuk alapján és ez kerülne a funkció oszlopba.(Pl. A: Lakó- és közösségi épület, B: Ipari építmény, C: Kikötött ipari építmény. Így pl. a Pécsi- és Kékesi adótorony A,B lenne, így rendezés után, nem előznék be a sima adótornyok, vagy a dróttal rögzített "vasrácsok".) Ezzel talán fölöslegessé is válna egy későbbi "legmagasabb épületek" szócikk, a véget nem érő definíciós vitákkal. Szintén szimpatikusak azok a külföldi oldalak, amelyeknél fénykép oszlop is van, így sokkal informatívabb. Lassacskán biztos feltöltenénk képekkel. --Kurvstein ^vita 2014. augusztus 8., 19:22 (CEST)

Háttérszínek jelentése

Jó lenn megmagyarázni a cikkben, hogy mi a fehér és szürke háttérszín jelentősége, én nem tudtam rájönni. ✮ Einstein2 ^vitalap 2014. július 21., 20:13 (CEST)

A könnyebb áttekinthetőség érdekében alkalmazott soronként váltakozó háttérszín maradványa csupán. --Puskás Zoli ^vita 2014. július 21., 21:22 (CEST)

Üzenet a szerkesztőnek

Kedves Névtelen Szerkesztő! Úgy látszik ezen a lapon a süketek párbeszéde folyik. Számtalanszor le volt már írva, hogy hogy Ön keveri a fogalmakat. Nyilván ön nem építész, és tudom, hogy a wikipédia nem az MTA lektorált lexikona, de ha már 25x leírjuk, hogy az épület nem azonos az építménnyel, akkor miért van még mindig keverve ez a fogalom és a benne lévő objektumok egymás alá hányva? Értese már meg, hogy az épület emberi lakhatásra alkalmas kategória, az építmény pedig nem az. Ha már sikerült a szócikk címét átalakítani épületről építményre, akkor ne keverje mindjárt az elején a két fogalmat és legyen külön kategórája az épületeknek, mint a pécsi tv-torony, az esztrergomi bazilika, Parlament, stb. Hogy a gyengébb képességűek is megértsék, a lepkék és a pillangófélék is két külön kategória. --Geograf ^vita 2014. szeptember 1., 10:05 (CEST)

A következetlenség részben az én hibám, a cikk átnevezésekor nem javítottam a bevezető szövegét, ez most megtörtént. Köszönöm az észrevételt! --Puskás Zoli ^vita 2014. szeptember 1., 10:25 (CEST)

Rendrakás v2

A lista örömteli módon nagyon széleskörűre sikeredett, azonban a hossza miatt meglátásom szerint már áttekinthetetlen. Abban kérem a szíves véleményetek, hogy én szívesen látnám külön táblázatban az 1945 előtt épült épületeket (kb. 70 tétel). Ezek jellemzően egyházi épületek és pl. a Parlament, funkciójuk, építészeti megjelenésük alapvetően elválik a későbbi építményekétől. Számomra nem különösebben érdekes információ, hogy a ceglédi TV-torony 1 m-rel magasabb, mint a Parlament (persze, tudom, az egyik épület, a másik műtárgy). Vagy szerintem az sem túlontúl érdekes, hogy a NET tömbje a magasabb-e (ahol a felső szinten is lehetnek irodák), vagy a kőbányai templom csúcsán a kereszt, ahol kb. az építéskor járt fent valaki utoljára (pedig mindkettő épület). Akit ezek az összefüggések mégis kínoznának, azok a táblázatok megfelelő sorainak összevetésével hozzájuthatnának a vágyott adathoz. További szempont, hogy az 1945 előtti épületeket egy külön táblázatban véglegesen sorba lehetne tenni (akár sorszámozással), mivel több már vélhetően nem épül belőlük. – Moneyrules ^vita 2018. június 25., 13:23 (CEST)

Ha csak abból indulunk ki, hogy a máig legmagasabb építmény 1933-ban épült, az évszám szerinti megosztás hibás elképzelés. A bontás helyett szerintem inkább kéne húzni egy vonalat, hogy mondjuk az 50 legmagasabbat listázzuk (az szerintem már elég sok, a legek iránt érdeklődők nem hiszem, hogy a TOP10 alatt nagyon sokat szemlélődnének), az 51. pedig mindig kipotyog. Arról nem is beszélve, hogy egyáltalán nem vagyok biztos benne, hogy ahogy haladunk a listán lefelé, ne lenne egyre több kihagyott építmény. Vagy húzhatjuk a vonalat mondjuk egy „kerek” számnál (pl. 100 vagy 75 m), és azt hagyjuk meg, ami legalább ilyen magas. (Esetleg lehet egy „második oldal” az ennél alacsonyabb, de pl. legalább 50 m magas építményeknek.) De ha már mindenáron bontás, akkor leginkább épület/műtárgy. – Puskás Zoli ^vita 2018. június 25., 19:24 (CEST)

Elsőre 146 tételt sikerült megszámolnom, melyből a műtárgyak (47 db): 29 db antennatartó és antenna; 13 db kémény; 5 db víztorony; és az épületek (99 db): 28 db lakóház, iroda; 71 db templom. 31 db műtárgy magasabb 100 m-nél és 35 db épület magasabb 65 m-nél, ami már kezelhetőbb, átláthatóbb mennyiség lenne. – Moneyrules ^vita 2018. június 25., 21:30 (CEST)

Ezt a magam részéről elfogadhatónak tartom, de kíváncsi lennék mások véleményére is. – Puskás Zoli ^vita 2018. június 26., 19:22 (CEST)

Mostanra 39 db 60 m alatti, illetve további 35 db 70 m alatti épület gyűlt össze, a lista felét már ezek az épületek teszik ki, ami érdektelen egy országos lista esetében. Top 30-as épület és top 30 műtárgy listákra tennék javaslatot, a lokálpatrióták részére pedig megyei top 5 listákat kellene nyitni, mert az országos lista most már kezd szétesni. Moneyrules ^vita 2019. április 19., 18:20 (CEST)

Támogatom. – PZoli ^vita 2019. április 20., 22:35 (CEST)

Bízom benne, hogy lesz végre belőle valami, bár korábban már írtam az aggályaimról az épület/építmény tagolás kapcsán. (Nem egyértelmű, hogy egy tévétorony épület-e vagy sem, illetve az, hogy az épületmagasság a templom tornyán a kereszt csúcsát jelenti-e, vagy a legmagasabban lévő, emberi tartózkodásra alkalmas szint magasságát.) – PZoli ^vita 2019. április 20., 22:40 (CEST)

Számomra teljesen egyértelmű, hogy egy látogatható tv-toronynak vegyes rendeltetése van. Az építmény első sorban műtárgy, mert jellemzően egy antennatartó szerkezet, ami épületre jellemző funkciót is tartalmaz. Durván szakmaiatlannak tartom az "étterem, ami mellesleg tart egy 100 m-es antennát, tehát épület" megközelítést. A listákat vázlatosan már összeállítottam, csak fogalmam sincs, hogyan tudnám publikálni excelből Moneyrules ^vita 2019. április 28., 07:57 (CEST)

@Moneyrules: Akkor ebben nagyjából egyetértünk, szerintem sem épület egy TV-torony, ha van benne étterem, ha nincs, a „nem egyértelmű” alatt azt értettem, hogy vannak akik ezt vitatják. A legnagyobb támaszközű függőhidak listája cikket excel-ből tartom karban, így abban tudok segíteni. Keress ez ügyben nyugodtan privátban! – PZoli ^vita 2019. május 27., 22:15 (CEST)

megyei top5 /vázlat/

A megjegyzés oszlopot változatlanul hagytam, mert szerintem ebből látszik leginkább ennek a táblának a létjogosultsága. Természetesen rögtön előjönnek a kisebb hibák, illetve több megjegyzés is okafogyottá válik egy megye listán (pl. a megye második legmagasabb építménye, stb.) – Moneyrules ^vita 2020. június 14., 07:46 (CEST)

Sorszám	Név	Település	Kerület	Magasság (m)	Emeletek száma	Épült	Megjegyzés
1	Észak-Budai Hőerőmű kéménye	Budapest	III.	203	-	1974-1975	Négy kezelőszintes, fogasléces felvonóval ellátott fűtőerőmű kémény. A vasbeton tornyot négy füstcső befogadására tervezték, jelenleg azonban csak kettő van benne. A harmadik legmagasabb kéménye az országnak.
2	Széchenyi-hegyi adótorony	Budapest	XII.	192	-	1955-1975	[3] Az acélból készült antenna eredetileg 152 méteres volt, de ma már 175 méter magas, kitolt állapotában éri el a 192 méteres magasságot.
3	Száva utcai adótorony	Budapest	X.	154	-	1988	Alsó 100 métere vasbeton, felső része acélszerkezetű.
4	Újpesti Erőmű kéménye	Budapest	IV.	122	-	?	-
5	Országház (Parlament)	Budapest	V.	96		1885-1904	Budapest legmagasabb épülete.
Sorszám	Név	Megye	Település	Magasság (m)	Emeletek száma	Épült	Megjegyzés
1	Adótorony	Bács-Kiskun	Solt	304	-	1974-1977	A középhullámú (540 kHz) adótorony, mely tiszta időben messzire ellátszik, 304 méteres magasságával a második legmagasabb építmény (és egyben műtárgy) az országban. Ha a lakihegyi adótoronynak nem lenne a hangolócsöve, ez lenne a legmagasabb építmény az országban.
2	TV-URH gerincadó állomás	Bács-Kiskun	Csávoly	165	-	1989	[7]
3	tévétorony	Bács-Kiskun	Kiskunfélegyháza	162	-	1987	-
4	Nagytemplom	Bács-Kiskun	Kecskemét	75	-	1774-1806	Bács-Kiskun megye legmagasabb épülete.
5	Nagyboldogasszony főszékesegyház	Bács-Kiskun	Kalocsa	65	-	1735-1738	A tornyok magassága 65 méter. Bács-Kiskun megye második legmagasabb épülete.
Sorszám	Név	Megye	Település	Magasság (m)	Emeletek száma	Épült	Megjegyzés
1	Pécsi tévétorony	Baranya	Pécs	197	3	1973	A tévéadás mellett étteremként, kilátóként is funkcionál és állandó kiállításnak is helyet ad.
2	középhullámú (AM) adóállomás	Baranya	Kozármisleny	115	-	1986	[17][18] Baranya megye második legmagasabb építménye.
3	Királyegyházi Cementgyár hőcserélő tornya	Baranya	Királyegyháza	105	-	2007-2011	[21]
4	Beremendi Cementgyár hőcserélő tornya	Baranya	Beremend	104	-	2007-2009	[22]
5	Pécsi Hőmerőmű kéményei	Baranya	Pécs	100	-	1955-1966	[25][26] Eredetileg három kémény épült, melyek közül az egyik később elbontásra került. Pécs második legmagasabb építményei.
Sorszám	Név	Megye	Település	Magasság (m)	Emeletek száma	Épült	Megjegyzés
1	Evangélikus nagytemplom	Békés	Békéscsaba	70	-	1807-1824	Békés megye legmagasabb épülete. A legmagasabb hazai evangélikus templom.
2	Református templom	Békés	Dévaványa	63	-	19. század	-
3	Békéscsabai társszékesegyház	Békés	Békéscsaba	61	-	1910	-
4	-	Békés	-	-	-	-	-
5	-	Békés	-	-	-	-	-
Sorszám	Név	Megye	Település	Magasság (m)	Emeletek száma	Épült	Megjegyzés
1	AES-Tisza II Hőerőmű	Borsod-Abaúj-Zemplén	Tiszaújváros	250	-	1973-1974	Magyarország legmagasabb kéménye, épült: 1974 decemberében. A kémény vasbeton szerkezetű, valójában csak egy tartószerkezet, ezen belül helyezkedik el a négy erőművi blokk (Babcon&Wilcons típusú, Csehszlovák gyártmányú) négy, egyenként 4 méter átmérőjű füstcsövei. A kémény betonfalán belül egy felvonó is van, így üzem közben is lehet ellenőrizni a füstcsövek állapotát, vagy élvezni a 250m magasból adódó kilátást.
2	A miskolci Tatár úti Fűtőerőmű kéménye	Borsod-Abaúj-Zemplén	Miskolc	150	-	1970'	[9] Magyarország negyedik legmagasabb kéménye.
3	Tokaj - TV-URH gerincadó állomás	Borsod-Abaúj-Zemplén	Tokaj	112	-	?	[19]
4	Tiszai Vegyi Kombinát egykori műtrágyagyár véggázkéménye	Borsod-Abaúj-Zemplén	Tiszaújváros	100	-	1963	Vasbeton szerkezetű kémény (a vasbeton köpenyfal magassága 80 méter), amely a 60-as évek elején kezdődött nitrogénműtrágya-gyár beruházás részeként épült a 31. sz. ÁÉV kivitelezésében. Tervezője Lipták László, aki akkoriban a TVK generáltervezési főosztályán dolgozott.[27] Jellegzetes építmény, az egykori TVK logójában is megjelent. Jelenleg távközlési átjátszók tartószerkezeteként funkcionál.
5	Tiszai Vegyi Kombinát Olefingyár véggázkéménye	Borsod-Abaúj-Zemplén	Tiszaújváros	80	-	?	Vasbeton szerkezetű kémény.
Sorszám	Név	Megye	Település	Magasság (m)	Emeletek száma	Épült	Megjegyzés
1	Szentesi tévétorony	Csongrád-Csanád	Szentes	235	-	1959	A szentesi adótorony eredetileg 218 méter volt, a ráépítések 17 méterrel toldották meg magasságát, így ma 235 méter magas.
2	Magyar Telekom adótorony	Csongrád-Csanád	Szeged	158	-	1992	101 méter a „betontest” és 57 m rajta az „acélcsutka”. Lásd még: Szeged legmagasabb építményei
3	Szegedi Tévétorony	Csongrád-Csanád	Szeged	90	-	1988	Szeged második legmagasabb építménye.
4	Fogadalmi Templom	Csongrád-Csanád	Szeged	81	-	1913-1930	Csongrád-Csanád megye legmagasabb épülete, az ország 5. legmagasabb temploma.
5	Szent Rókus-templom	Csongrád-Csanád	Szeged	72	-	1909	A tornyok magassága 72 méter.
Sorszám	Név	Megye	Település	Magasság (m)	Emeletek száma	Épült	Megjegyzés
1	Székesfehérvári Fűtőerőmű kéménye	Fejér	Székesfehérvár	105	-	?	A vasbeton szerkezetű kémény magassága az alapzattól a tetejéig 105 méter.[20] Fejér megye legmagasabb építménye és egyben műtárgya. Az ország ötödik legmagasabb kéménye.
2	Temesi utcai adótorony	Fejér	Székesfehérvár	100	-	2000-es évek	Fejér megye 2. legmagasabb építménye.
3	Szent Sebestyén-templom (felsővárosi nagytemplom)	Fejér	Székesfehérvár	80	-	1800-1807	A tornyok magassága 80 méter.
4	Ciszterci templom	Fejér	Székesfehérvár	72	-	1745-1756	A tornyok magassága 43 méter.
5	Víztorony, Martinovics utca	Fejér	Dunaújváros	65	-	-	Dunaújváros/víztorony, Martinovics utca - URH-FM+TV-reléadó DVB-T adóállomás
Sorszám	Név	Megye	Település	Magasság (m)	Emeletek száma	Épült	Megjegyzés
1	Soproni TV torony	Győr-Moson-Sopron	Sopron	154	-	196?-1970	Az adótorony csúcsáról 2014 nyarán eltávolították az UHF antennát a digitális átállás miatt, így az addigi 164 méteres magassága 8 méterrel csökkent. A torony többszintes, teraszos szerkezete alkalmas lenne kilátóként való használatra, ennek ellenére nem látogatható.
2	Győri tévétorony	Győr-Moson-Sopron	Győr-Szabadhegy	113	-	?	-
3	Tűztorony	Győr-Moson-Sopron	Sopron	58	-	1290-1340	Győr-Moson-Sopron megye legmagasabb épülete
4	Városháza	Győr-Moson-Sopron	Győr	58	2	1896-1898	-
5	Főapátság	Győr-Moson-Sopron	Pannonhalma	55	-	1823	Győr-Moson-Sopron megye legmagasabb temploma.
Sorszám	Név	Megye	Település	Magasság (m)	Emeletek száma	Épült	Megjegyzés
1	Komádi - TV-URH gerincadó állomás	Hajdú-Bihar	Komádi	186	-	1968	[5][6] 1965-ben döntöttek arról, hogy a Tiszántúl még be nem sugárzott területén a Magyar Televízió 1-es műsorának biztosítására tévéállomást kell létesíteni. A telephely kiválasztását különböző helyszíni mérések, egyéb előírt szempontok alapján a Posta Rádió- és Televízió Műszaki Igazgatósága munkatársai végezték és így esett akkoriban a választás Komádira.
2	TV-URH gerincadó állomás (Nagyerdő)	Hajdú-Bihar	Debrecen	113	-	?	-
3	Toronyház	Hajdú-Bihar	Debrecen	75	22	1969-1973	Hajdú-Bihar megye legmagasabb épülete[30]
4	Református templom	Hajdú-Bihar	Hajdúnánás	62	-	1810	A torony magassága 62 méter. Hajdú-Bihar megye második legmagasabb épülete.
5	Református nagytemplom	Hajdú-Bihar	Debrecen	61	-	1803-1823	-
Sorszám	Név	Megye	Település	Magasság (m)	Emeletek száma	Épült	Megjegyzés
1	Kékestetői tévétorony	Heves	Gyöngyös	180	-	1981	Csúcsa az 1200 méteres tengerszint feletti magasságot is megközelíti. Alsó részén nyitott kilátó és eszpresszó üzemel.
2	Toronyház	Heves	Gyöngyös	70	20	1971	Heves megye legmagasabb épülete
3	Minorita templom	Heves	Eger	57	-	1773-1775	A tornyok magassága 57 méter. Heves megye második legmagasabb épülete.
4	Főszékesegyház	Heves	Eger	55	-	1836	Szerkezetmagassága az altemplom padlósíkjától a tornyok keresztjeinek csúcsáig 60, a járdaszinttől a toronycsúcsokig 53 méter. A kupola feltűnően alacsonyabb, csak 37 méter magas. Heves megye harmadik legmagasabb épülete.
5	Egri csillagda	Heves	Eger	53	11	1762-1776	A Líceum (Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola) épületének K-i homlokzatának középtengelyében csillagvizsgáló torony emelkedik.[50] Más források szerint 59 ill. 60 m magas. 150 évig a legnagyobb szintszámú épület, több mint 100 évig a legmagasabb világi épület volt. Jelenleg Heves megye 4. legmagasabb épülete.
Sorszám	Név	Megye	Település	Magasság (m)	Emeletek száma	Épült	Megjegyzés
1	Szolnoki toronyház	Jász-Nagykun-Szolnok	Szolnok	81	24	1975	Jász-Nagykun-Szolnok megye legmagasabb épülete. Jelenleg a legmagasabb lakóépület és a legmagasabb panelház Magyarországon.
2	Irodaház	Jász-Nagykun-Szolnok	Szolnok	66	16	1975	"vízügyi székház"[34]
3	Zagyvaparti toronyház	Jász-Nagykun-Szolnok	Szolnok	61	18	1970	Nem összekeverendő a vasútállomás mellett álló 81 m magas, 24 emeletes épülettel.
4	Római katolikus templom	Jász-Nagykun-Szolnok	Törökszentmiklós	58	-	1898-1900	A tornyok magassága 58 méter.
5	-	Jász-Nagykun-Szolnok	-	-	-	-	-
Sorszám	Név	Megye	Település	Magasság (m)	Emeletek száma	Épült	Megjegyzés
1	Tatabányai Hőerőmű kéménye	Komárom-Esztergom	Tatabánya	160	-	1970-1971	-
2	Nagy-Gerecse - TV-URH gerincadó állomás	Komárom-Esztergom	Tardos	130	-	1969-1971	[11][12] A II. világháború után Ausztria és Csehszlovákia területét lehallgató állomás állt itt. A jelenlegi torony az alapozáshoz alkalmas tömör szikla miatt került erre a helyre.[13]
3	Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház	Komárom-Esztergom	Esztergom	100	-	1822-1869	Magassága a kripta aljától (padlósíkjától) a kupola keresztjének csúcsáig értendő.[23] A kriptapadlótól a két oldaltorony keresztjeinek csúcsáig 57 méter magas. A járdaszinttől a kupola keresztje 88, a tornyoké 45 méter magasan van. Komárom-Esztergom megye és az ország legmagasabb temploma és egyben épülete, nála már csak a műtárgyak (adótornyok és vasbetonszerkezetű erőmű- és gyárkémények) magasabbak.
4	Belvárosi templom	Komárom-Esztergom	Esztergom	70	-	1756-1762	Komárom-Esztergom megye második legmagasabb épülete.
5	Szent Kereszt-templom	Komárom-Esztergom	Tata	60	-	1751-1784	A tornyok magassága 60 méter.
Sorszám	Név	Megye	Település	Magasság (m)	Emeletek száma	Épült	Megjegyzés
1	Garzonház	Nógrád	Salgótarján	70	18	1970-1974	Nógrád megye legmagasabb épülete.
2	-	Nógrád	-	-	-	-	-
3	-	Nógrád	-	-	-	-	-
4	-	Nógrád	-	-	-	-	-
5	-	Nógrád	-	-	-	-	-
Sorszám	Név	Megye	Település	Magasság (m)	Emeletek száma	Épült	Megjegyzés
1	Lakihegyi adótorony	Pest	Szigetszentmiklós	314	-	1933	Megépítése, azaz 1933 óta a lakihegyi adótorony számít Magyarország legmagasabb építményének. Szerkezete 284 méter magas, elnyújtott oktaéder alakú. 30 méteres kitolható hangolócsövével együtt eléri a 314 méteres magasságot.
2	Dunamenti Erőmű kéményei	Pest	Százhalombatta	207	3	1960-1974	Az erőmű régi, mára elbontott hőerőművi blokkjainak 3 darab, egyenként 207 méteres kéménye mára Százhalombatta jelképévé vált. Mindegyik az ország második legmagasabb kéményének számít. Megfelelően tiszta időben a Bakonyból vagy a Mátrából is látszanak.
3	Ceglédi TV-torony	Pest	Cegléd	97	-	?	Cegléd legmagasabb épülete.
4	Református templom	Pest	Nagykőrös	75	-	1844-1848	Pest megye legmagasabb épülete.
5	Református Nagytemplom	Pest	Cegléd	61	-	1836-1857	A kupola magassága 61, az északkeletre néző főhomlokzaton a tornyoké 50 méter.
Sorszám	Név	Megye	Település	Magasság (m)	Emeletek száma	Épült	Megjegyzés
1	Balatonszabadi rádióállomás	Somogy	Siófok	146	-	1952-1953	Az adótorony hivatalos neve Balatonszabadi rádióállomás, közigazgatásilag azonban Siófok külterületén, az M7-es autópálya mellett helyezkedik el.[10]
2	Marcali/Somogyszentpál - középhullámú (AM) adóállomás	Somogy	Somogyszentpál	126	-	?	[15]
3	Nagyboldogasszony-székesegyház	Somogy	Kaposvár	63	-	1885-1886	A főtorony magassága 63[38] vagy 47 méter.[39] Somogy megye legmagasabb épülete.
4	-	Somogy	-	-	-	-	-
5	-	Somogy	-	-	-	-	-
Sorszám	Név	Megye	Település	Magasság (m)	Emeletek száma	Épült	Megjegyzés
1	Fehérgyarmat/Penyige - TV-URH gerincadó állomás	Szabolcs-Szatmár-Bereg	Penyige	217	-	1992	A penyigei adótorony a Retro és a Kossuth rádiót közvetíti a környéken.
2	TV-URH torony 96 méter	Szabolcs-Szatmár-Bereg	Jármi	96	-	-	-
3	Református templom	Szabolcs-Szatmár-Bereg	Nagykálló	66	-	1733	Rákóczi-torony, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legmagasabb épülete. A torony 66 méteres magasságával hosszú ideig az Alföld legmagasabb kőépítménye![33]
4	Kegytemplom	Szabolcs-Szatmár-Bereg	Máriapócs	60	-	1731-1749	-
5	Evangélikus Nagytemplom	Szabolcs-Szatmár-Bereg	Nyíregyháza	51	-	1784-1786	Műemlékhttps://web.archive.org/web/20160313120744/http://templom.hu/phpwcms/index.php?id=14,476,0,0,1,0
Sorszám	Név	Megye	Település	Magasság (m)	Emeletek száma	Épült	Megjegyzés
1	Meteorológiai mérőtorony a paksi atomerőmű területén	Tolna	Paks	120	-	1979	A legmagasabb, kifejezetten meteorológiai célú mérőtorony Magyarországon.[16] A tornyon 20, 50 és 120 m magasan végeznek hőmérséklet, nedvesség, szélsebesség, szélirány és szélirány fluktuáció méréseket. Az adatok egy esetlegesen bekövetkező, a környezetet is érintő atomerőmű-baleset során nyújtanának alapvető információt a terjedési számítások számára.
2	Paksi atomerőmű szellőzőkéményei	Tolna	Paks	100	-	1981-1987	A négy reaktor egy-egy szellőzőkéménye. Effektív magasságuk kb. 130 m.
3	Vaskapu-hegy - TV-URH gerincadó állomás	Tolna	Sárszentlőrinc, Úzd	94	-	?	[29]
4	Római katolikus templom	Tolna	Bátaszék	82	-	1842	Tolna megye legmagasabb épülete, az ország 4. legmagasabb temploma.
5	-	Tolna	-	-	-	-	-
Sorszám	Név	Megye	Település	Magasság (m)	Emeletek száma	Épült	Megjegyzés
1	Hegyhátsál - TV-URH gerincadó állomás	Vas	Hegyhátsál	130	-	?	[14]
2	Sarlós Boldogasszony-székesegyház	Vas	Szombathely	63	-	1791-1806	A tornyok magassága 62,5 méter. Vas megye legmagasabb épülete
3	Nagyboldogasszony-templom	Vas	Szentgotthárd	61	-	1748-1764	Vas megye második legmagasabb épülete.
4	-	Vas	-	-	-	-	-
5	-	Vas	-	-	-	-	-
Sorszám	Név	Megye	Település	Magasság (m)	Emeletek száma	Épült	Megjegyzés
1	Kab-hegy - TV-URH gerincadó állomás	Veszprém	Nagyvázsony	238	-	1962	A magasabbik torony (TV-URH) 238, az alacsonyabbik (korábban URH, jelenleg használaton kívüli) 133 méter magas. A magasabbik torony az ország legmagasabb TV-tornya.
2	Nagytemplom	Veszprém	Pápa	72	-	1774-1786	A tornyok magassága 72 méter. Veszprém megye legmagasabb épülete.
3	Toronyház	Veszprém	Veszprém	62	20	1975	[40] Veszprém megye második legmagasabb épülete.
4	Református Újtemplom	Veszprém	Pápa	54	-	1932-1941	A tornyok magassága 54 méter.
5	-	Veszprém	-	-	-	-	-
Sorszám	Név	Megye	Település	Magasság (m)	Emeletek száma	Épült	Megjegyzés
1	Nagykanizsa/Újudvar - TV-URH gerincadó	Zala	Újudvar	206	-	1972-1973	Lent 18 m, 168 méter magasban 4 m átmérőjű a betontorony, fölötte acél antennaszerkezet található.
2	Tévétorony	Zala	Zalaegerszeg-Bazita	100	-	1970-1973	Antennával együtt.
3	-	Zala	-	-	-	-	-
4	-	Zala	-	-	-	-	-
5	-	Zala	-	-	-	-	-

kémény top5 /vázlat/

A megjegyzés rovat alapján még egy kémény magasság versenyt látok kibontakozni. Ilyen lenne egy kémény lista, szándékosan 7 sorból, hogy látsszon a régi lista kezelhetetlensége, hibái. – Moneyrules ^vita 2020. június 14., 08:09 (CEST)

Sorszám	Név	Település	Magasság(méter)	Épült	Megjegyzés
1	AES-Tisza II Hőerőmű	Tiszaújváros	250	1973-1974	Magyarország legmagasabb kéménye, épült: 1974 decemberében. A kémény vasbeton szerkezetű, valójában csak egy tartószerkezet, ezen belül helyezkedik el a négy erőművi blokk (Babcon&Wilcons típusú, Csehszlovák gyártmányú) négy, egyenként 4 méter átmérőjű füstcsövei. A kémény betonfalán belül egy felvonó is van, így üzem közben is lehet ellenőrizni a füstcsövek állapotát, vagy élvezni a 250m magasból adódó kilátást.
2	Dunamenti Erőmű kéményei	Százhalombatta	207	1960-1974	Az erőmű régi, mára elbontott hőerőművi blokkjainak 3 darab, egyenként 207 méteres kéménye mára Százhalombatta jelképévé vált. Mindegyik az ország második legmagasabb kéményének számít. Megfelelően tiszta időben a Bakonyból vagy a Mátrából is látszanak.
3	Észak-Budai Hőerőmű kéménye	Budapest III. kerülete	203	1974-1975	Négy kezelőszintes, fogasléces felvonóval ellátott fűtőerőmű kémény. A vasbeton tornyot négy füstcső befogadására tervezték, jelenleg azonban csak kettő van benne. A harmadik legmagasabb kéménye az országnak.
4	Tatabányai Hőerőmű kéménye	Tatabánya	160	1970-1971
5	A miskolci Tatár úti Fűtőerőmű kéménye	Miskolc	150	1970'	[9] Magyarország negyedik legmagasabb kéménye.
	Újpesti Erőmű kéménye	Budapest IV. kerülete	122	?
	Székesfehérvári Fűtőerőmű kéménye	Székesfehérvár	105	?	A vasbeton szerkezetű kémény magassága az alapzattól a tetejéig 105 méter.[20] Fejér megye legmagasabb építménye és egyben műtárgya. Az ország ötödik legmagasabb kéménye.

Legmagasabb víztorony

Szerintem a szolnoki víztorony pontosan ugyanakkora, mint a csepeli, de pontos adatot nem találtam.– 176.63.28.25 (vita) 2021. szeptember 19., 18:47 (CEST)

MOL campus

A toronyház építése elérte a legmagasabb pontot (143m) amit bele kellene dolgozni a táblázatba. Nem csak egyszerű kiegészítés, mert végig kell nézni az összes sorrendi hivatkozást hiszen minden épület tekintetében átveszi a vezetést (pl. Budapest legmagasabb épülete lett, megelőzve a Parlamentet és a Bazilikát)

• https://www.portfolio.hu/ingatlan/20210803/ilyen-a-kilatas-120-meter-magasbol-elerte-legmagasabb-pontjat-a-mol-campus-495100

2001:4C4C:20A1:C400:0:0:0:1001 (vita) 2021. november 2., 13:33 (CET)