Vita:Magyar Elektronikus Könyvtár

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Ulrich von Lichtenstein 6 évvel ezelőtt a(z) Havonta témában
Ez a szócikk témája miatt az Informatikai műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Bővítendő Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Közepesen fontos Ez a szócikk közepesen fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Zafir (vita), értékelés dátuma: 2013. március 4.
Informatikai szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Üzemelnek-e vajon az alábbi tükörszerverek? Ha igen, akkor a szócikkhez hozzáadandók:

Irmologion vita 2008. március 28., 12:39 (CET)Válasz

Kopirájt[szerkesztés]

Hogyan egyeztethető össze a szerzői joggal az, hogy ezek a művek felkerüljenek az internetre? A MEK-nek minden egyes jogvédett műre engedélye van?

Malatinszky vita 2010. december 14., 18:56 (CET)Válasz

A válasz[szerkesztés]

Minden műben szerepel a szerzői jogi nyilatkozat: http://mek.oszk.hu/html/allando/copyright.htm

B válasz[szerkesztés]

A kérdés bonyolult, de a lényeg, hogy leginkább olyan műveket publikálnak, amelynek lejárt a szerzői jogi védelm. Egy másik taktika volt, hogy a jogvédett műveket elérhetővé tették a könyvtárban, egészen addig, amíg valaki tiltakozást nem nyújtott be ez ellen, ekkor leszedték. Ilyen volt pl. a József Attila műveinek az esete, amelyet 2 évig leszedtek a könyvtárból az örökös tiltakozása miatt, majd lejárt a jogvédelmi időszak, és ekkor visszatették. Jogdíjat, bírságot nem fizetnek senkinek.

„... Az Országos Széchényi Könyvtár részeként működik a Magyar Elektronikus Könyvtár (mek.oszk.hu és mek.iif.hu). A valamikor internetezők kezdeményezése alapján létrejött MEK a mai napig elsősorban gyűjti a digitális könyveket, csak mellékesen foglalkozik a könyvtár állományának digitalizálásával. A gyűjtött művek egy részét szerzőktől vagy kiadóktól kapják, honlapokról kérik el engedéllyel. - Ezekkel többnyire nincs szerzői jogi probléma - mondja Moldován István, a könyvtár vezetője. - Számos művet küldenek azonban önkéntes digitalizálók, főként szépirodalmat, amely már jogvédett. A jelenleg hatályos jog alapján ebben az esetben egyedi engedély kell, és szerzői jogdíjat kell fizetni. Nekünk nincs emberünk rá, hogy kinyomozzuk a szerzőket, örökösöket, nincs pénzünk jogdíjat fizetni. Ez leginkább régi - de nem eléggé régi - szakkönyveknél, gyűjteményes, sok szerzővel bíró műveknél problémás. Ilyen esetben nem szolgáltatunk, csak ha véletlenül ismerjük, megtaláljuk a jogutódot.

A könyvtár honlapján megtalálható szerzők Adytól Zrínyiig a legfontosabb alkotók műveinek jogaival kapcsolatban kevés tiltakozás volt. József Attila, Weöres Sándor, Rideg Sándor, Aszlányi Károly örököse kérte a művek levételét. (József Attila jogai 2007-ben, Aszlányié 2008-ban jártak le, a költő műveit 2008., az íróét 2009. január 1-jétől újra olvasni lehet a MEK honlapján.) ...”

in: http://nol.hu/lap/hetvege/lap-20090221-20090221-18 (2009)


Pkunkpalackpošta 2013. március 4., 12:33 (CET)Válasz

A könyvtár története az utóbbi években[szerkesztés]

Nem tudom pontosan, hogy mikor, de a 2011–2012-es években hirtelen és mindenféle megjegyzés nélkül eltűntek a könyvtárból olyan alapművek, mint pl. Tolsztoj: Háború és béke, Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk, és ki tudja, mi még? Ezek a művek már nem jogvédettek, hiszen lejárt a szerzők halála óta eltelt 70 év, tehát valószínűleg valaki más szólt be a könyvtárnak. Szeretném tudni ennek az okát, hogy ki és mikor vitte végbe ezt, és hogy milyen műveket érintett a tisztogatás – ill. ennek szerepelnie kéne a történetben, nemcsak annak, hogy Moldovánék mikor milyen díjat nyertek el. Pkunkpalackpošta 2013. március 4., 12:06 (CET)Válasz

Hát ha van erre forrás valahol... ha nincs, akkor nem tudjuk mi alapján beírni a cikkbe, hogy miért tűntek el. olsztoj esetében a fordító is reklamálhat, ugyanis lehet, hogy az ered4eti mű már közkincs, de a fordítás külön szerzői joggal bír, hisz az is egyéni jelleggel bíró műalkotás, mivel nincs két fordító, aki ugyanúgy fordít le egy művet. Molnár Ferenc 1952-ben hunyt el, az ő művei 2022-ben válnak közkinccsé majd. Teemeah 편지 2013. március 4., 12:40 (CET)Válasz
Molnárral kapcsolatban tévedtem, bocs. Pkunkpalackpošta 2013. március 4., 13:01 (CET)Válasz

Ha a Makai Imre-féle Háború és béke volt fönn, akkor naná, hogy jogvédett a magyar szöveg. Nyilván az örökösöknek tele lett a hócipőjük a jogsértéssel. A fordítókat ui. rendszerszerűen meg se kérdezték, engedélyeznék-e a fölrakást. --Pagonyfoxhole 2013. március 4., 12:45 (CET)Válasz

Igen, a Makai-féle fordítást vették le, 2011 májusában (http://mek.oszk.hu/03100/03113/cedula.html). Azóta viszont fölraktak egy másik kiadást, Révai, 1907 (http://mek.oszk.hu/10800/10873/index.phtml). Pkunkpalackpošta 2013. március 4., 13:01 (CET)Válasz
Egy százéves fordítást. Halleluja. Nincs az a gagyi kiadó, amelyik ezt ma meg merné jelentetni. --Pagonyfoxhole 2013. március 4., 13:08 (CET)Válasz
Nyilván a jobb mint a semmi alapon rakták ki... Teemeah 편지 2013. március 4., 13:44 (CET)Válasz
Döbbenet, hogy az OSZK sincs tisztában a szerzői jogi törvényyel... Teemeah 편지 2013. március 4., 12:50 (CET)Válasz

Reklamációra válasz: nincs őnekik arra pénzük, de persze ha ragaszkodunk hozzá, leveszik. Erre volt aki legyintett, volt, aki beintett. --Pagonyfoxhole 2013. március 4., 12:55 (CET)Válasz

Havonta[szerkesztés]

Jelenleg, 2017. március 5-én 16 217 letölthető dokumentumot tartalmaz, és ez a szám havonta kb. 150-nel nő.

A számláló mai állása szerint 16852 dokumentumot tartalmaz a MEK. Könnyen kiszámolható: (16852 - 16217)/6 hó = 635 / 6 = 105 könyv per hó. Egy picit javítom. -- Ulrich von Lichtenstein vita 2017. szeptember 7., 07:41 (CEST)Válasz