Vita:Licenc

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Linkoman 13 évvel ezelőtt a(z) Kivágtam egy szöveget témában
Ez a szócikk témája miatt az Informatikai műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Bővítendő Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Közepesen fontos Ez a szócikk közepesen fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Zafir (vita), értékelés dátuma: 2012. június 26.
Informatikai szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

A régi[szerkesztés]

A licenc egy jogi fogalom, egyfajta felhasználási szerződést jelent, mely a jogtulajdonos és a felhasználó között jön létre.

A licenc a szerzői jog egyik eleme: szellemi termékekkel foglalkozik, vagyis olyan „fizikailag nem létező dolgokkal”, amik a jelenlegi jogrendszerünk alapján védelmet élvezhetnek.

Amikor valaki készít egy terméket (például szoftvert, filmet, zenét), és lehetővé akarja tenni, hogy a terméket mások használhassák, anélkül, hogy a termék az ő tulajdonukba kerülne, akkor a felhasználásról licencszerződést írhat elő. Ez a licenc előírhatja a felhasználás minden lehetséges körülményét (ki, mikor, hogyan, meddig stb. használhatja), vagy azt tetszőleges feltételekhez kötheti.

A licenc eredeti célja a felhasználás korlátozása: a "fizikai tulajdonhoz" hasonlóan jogi eszközökkel elérni, hogy a szellemi tulajdont se lehessen korlátlanul "használni", hanem - mint a fizikai tárgyakat - csak a tulajdonos által megszabott "darabszámban". A licenc azonban ezen is túlmutat, hiszen nem csak azt szabhatja meg, hogy a terméket kicsoda "birtokolja" (használja), hanem a felhasználásának egyes módjait is engedélyezheti vagy megtilthatja.

Mivel számos ember szerint a szellemi termékek felhasználását nem szabadna korlátozni (mivel szerintük ez hátráltatja a fejlődést; példaként felhozható az, hogy milyen lenne a világ, ha például a kerékhasználatot licenchez kötnénk), kialakultak a szabad licencek, melyek célja az, hogy az adott szellemi termék szabad felhasználását biztosítsák.

A korlátozás nélkül felhasználható anyagok közkincsek, ezek részei az emberiség közös, szabadon alkalmazható tudásának.

Kedves Grin,

Több gondom van ezzel.

  • 1. A cím téves. A német Lizenz szón alapuló licenc nem jogi fogalom, különösen nem szerzői jogi.

Az iparjogvédelemben a licencia szót használják, továbbá a használati engedélyt és a szerzői jogban a felhasználási szerződést, szíves engedelmeddel, ezek pedig még megirandók. A licence angol szó nem azonos a magyar licenc(ia) szóval, mert általában engedélyt jelent (V.ö. driving licence -ami nem vezetői licenc, hanem a jogsi.)

  • 2. A licenc szó félrevezető, mert sokan azt gondolják, egyoldalú engedélyezésről van szó. Ezzel szemben a licenciaszerződés egy szerződés, amihez két fél: a licencadó és a licencvevő kell (ingyenes licencia esetén is). Tehát a fogalmat másként kell meghatározni.
  • 3. Nyomatékosan kérem annak a kitételnek a törlését, hogy a Wikipédia nem ad jogi tanácsokat. Ez a jog mint tudomány iránti bizalmatlanság, diszkrimináció. és teljesen felesleges ennek a felelősség- elhárító mondatnak a szerepeltetés egy adott szócikkben. Ezt az angol Wikipédia sem teszi.

Ez a mondat annak a tipikus technokrata hozzállásának a következménye, amely szerint a jogászok össze-vissza beszélnek, ugye, országonként változik a jog, kár is ezt komolyan venni. Tehát ez a kitétel törlendő, mégpedig mielőbb.

  • 4. Azért is érthetetlen a felelősségkorlátozás feltüntetése, mert ez a szócikk nem ad jogi tanácsot. Ajánlom, olvasd el a Szerzői jog cikkben általam írtakat.

--Millisits


(Légy szíves a ~~~~ jelet használd aláírásra! Köszönöm!)

Ha sikerült megértenem azt, amit mondani szeretnél akkor az alábbi felvetéseim vannak:

  1. Le kellene röviden és közérthetően írni a szellemi termékek védelmére vonatkozó magyar szabályozási formákat, azok lényegét.
  2. Le kellene írni a fenti szabályozási formák és a külföldi jellemzőbb szabályozások közötti kapcsolatokat, azonosságokat vagy eltéréseket, különös tekintettel az angolszász országok jogaival való összehasonlításra.

Ezek után lehet tovább haladni:

  1. Ez a szócikk az angol "licence"-ről (vagy "license"-ről) szeretne szólni, tehát ki kellene találni először is hogy ennek mi a magyar jogi megfelelője. (The spelling license is usual in American English. In British English, licence is the noun form, and license is the verb, so a when a licensee has a licence, they are licensed by a Licensing Authority.)
  2. Meg lehet írni a szellemi tulajdon jogi védelmének rövid szerkezetét,
  3. Meg lehet írni az általad írt fogalmak magyarázatát, természetesen beleillesztve az előbbi szerkezetbe,
  4. A (2) pontodra további inputot várok, mert nem tudom, hol van az leírva, hogy egyoldalú szerződésről van szó. Ha csak arra gondolsz, hogy ezt pontosítani kellene, akkor igen, de különítsd el valahogy a "hibás" és a "meg kellene írni" részeket a hozzászólásaidban, mert így követhetetlen lesz.

A (3) pontban írtakkal viszont alapvető problémám van. Először is akárhogy is nézem egy olyan rendszerben, ahol a szabályok jelentése lehet saját ellentéte is amennyiben kellően jól fizetett az ügyvéd; egy olyan rendszerben, ahol a nyilvánvalóan nagytudású és tapasztalt szerzői jogi szakember, jogász azt mondja, hogy "ezt nem lehet tudni, majd kiderül, ha egy tárgyaláson felmerül", akkor én nem mondanám, hogy ez a terület határozottan precíz, megbízható vagy akár követhető.

Ettől eltekintve számodra a hibás üzenet ment át: nem arról van szó, hogy nem kell figyelembe venni! Arról van szó, hogy tudatában kell lenni, hogy hiába van leírva, hogy ártatlan vagy, ha ezt lehet úgy értelmezni, hogy bűnös vagy, és javasoljuk (legalábbis én javaslom) hogy mindent tegyen meg az illető annak érdekében, hogy szabadlábon védekezhessen. Ha te bárhol le mered írni, hogy az adott jogi értelmezés univerzális, és semmilyen bíróság nem dönthet másképp, és aki azt követi, biztonságban van, akkor ennek én csak örülni fogok; azonban kétlem hogy ezt bárki le merné írni, akár a bírói kamara elnöke, hiszen ez nem egy olyan világ, ahol a jog a jókat szolgálja és a rosszakat bünteti.

Ez a disclaimer jelenleg azért szerepel a cikkben, mivel annak tartalma nincs ellenőrizve. Ha gondolod, kicserélem egy "pontatlan" tacepaora; lényegében ugyanazt jelenti mindkettő: a cikk tartalmának jogi megítélése megállapíthatatlan.

(Alapvető probléma szerintem, hogy nincs egy rövid, érthető, egységes cikk arról, hogy mi a szerzői jogvédelem, iparjogvédelem, szabvány, védjegy, és a jóég tudja még hány jogi ellensége a szabadságnak.)

2[szerkesztés]

Kedves Grin,

"A licenc eredeti célja a felhasználás korlátozása. Mivel számos ember szerint a szellemi termékek felhasználását nem szabadna korlátozni (mivel ez hátráltatja a fejlődést; példaként felhozható az, hogy milyen lenne a világ, ha például a kereket szerzői jog védené), kialakultak a szabad licencek, melyek célja az, hogy az adott szellemi termék szabad felhasználását biztosítsák."

Ez a szöveg láthatóan lektorálandó. Az első állítás olyan szinvonalú, mintha azt mondanám: A Windows-t azért fejleszették ki, hogy pénzt kérjenek érte, márpedig ingyen nekem mégis jobban megéri, meg fejlődés meg minden. A tulajdonjog abszolút szerkezetű jog: ami az enyém, az egyúttal senki másé. Amióta tulajdon van, ez így van. Kár ömlengeni ellene. A kerék-példa szimplán összekeveri a szabadalom és a szerzői jog fogalmait, de sebaj, majd megírjuk a szabadalmat és akkor mindenkinek világosa lesz a különbség. Tehát: a használati engedély (bizony, van szép magyar szó is erre, amit közkincs használni) célja az, hogy bizonyos feltételekkel bizonyos felhasználó számára engedélyt adjon. Nekem nagyobb lenne a munkakedvem ehhez a szócikkhez, ha a fent idézett rész egyszerűen törlésre kerülne. --Millisits

Előljáróban szögezzük le: itt világnézeti és filozófiai egyet nem értésből indul ki minden kérdés és válasz. Két fontos dologra kellene magunk és egymás figyelmét felhívni: 1) próbáljuk figyelembe venni, hogy a másik azért ezt és így mondja, mert más a világnézete; 2) próbáljuk felsorolni az összes, lehetségesen igaz, és lehetőleg objektív tényt, ami a témához kapcsolódik; ha több nézőpont létezik, felsorolhatjuk őket mind: én bizonyosan képviselni fogom a "mi" nézőpontunkat (szabad software-ek hívei), ha a tiéd ettől eltér, és annak is van létjogosultsága, akkor kifejtheted azt is. De lássuk tételesen.
Az első állításra adott hasonlatod helytelen: a szellemi tulajdon fogalma nem hogy nem azonos a tulajdon fogalmával, de a kettő között talán több tízezer év is lehet; az első "monopólium adományozása egy eljárásra" a 15. században esett meg. Az állításod második része két független részből áll: az első rész véleményem szerint pontos és igaz (a w.-t pénzkeresés céljából készítették), a második rész nem értékelhető; ha a licenc-hez akarod hasonlítani, akkor inkább olyan hasonlatot keress, ami analóg, például "a börtönt azért alkották meg, hogy egyes emberek szabadságát korlátozzák" (és ehhez is hozzá lehet írni, hogy "egyes emberek ezzel nem értenek egyet, és... stb").
A tulajdonjognak az én tudomásom szerint nem azonosan egyenlő a szellemi termékek létezésének elismerésével és védelmével. Már az elismerése is kérdéses és nem abszolút létű, és a védelmének körülményei is vitathatóak: míg a fizikai tulajdon létezése, birtoklása és használata meglehetősen nyilvánvaló, addig a szellemi tulajdonoknál ezek egyike sem nyilvánvaló, vagy akár csak értelmezhető fogalom.
A kerék-példának utánanézek. Vélhetően az egész problémakört át lehet költöztetni a szellemi tulajdon nevű szörnybe?
A használati engedély (nekem kissé hosszú) általad ezután adott leírása egybeesik az általam ismerttel, csak ugye nem általános esetben, hanem az általad is jelzett speciális esetekben. --grin 2004. október 4., 16:26 (CEST)Válasz

achtung[szerkesztés]

HALI!

A licenc (angolul license, license) szó csak engedélyt jelent. A License Agreement jelent (felhasználás) engedélyezésről szóló szerződést. Maga megírt papíros pedig, pl. amit litesznek egy kocsma falára (alkoholmérési engedély) a licence.

Magyarországon a licenc valóban kötődik a szerzői joghoz, amely szó nem szerencsés (a misnomer), mivel nem a szerző jogáról szól, hanem arról, hogy a szerző engedélyezi, megadja valakinek a másolás jogát!!

Tehát a szerződi jog a másolat felhasználásának/készítésének engedélye, amely jog a szerzőiséget nem ruházza át, mert az sehol sem nem idegeníthető el.

Remélem, ez világos - be kellen építeni, szerintem

A „licence” - „license” megkülönböztetés függ attól is, hogy amerikai vagy angol a beszélő, szerintem (és a szótáraim szerint sem) nem ennyire egyértelmű, mint ahogy sugallod.
A megfogalmazásod sem szerencsés: egyrészt persze olyan szinten kapcsolódik a szerzői joghoz, hogy akkor adhatsz felhasználási engedélyt valamire, ha arra jogod van; másrészt nem „másolásról”, hanem teljes körű felhasználásról van szó. A szerzői jogon járó felhasználási jogokat (most nincs kéznél a törvény, de emlékszem, hogy a két területet elkülöníti: a szerzői jogokat és a felhasználási jogokat) átruházhatod, magát a szerzői jogot nem – de ez is csak Európára igaz, a „sehol” nagyon erős túlzás.
A következtetés viszont helyes: mindezt a cikkben el lehet magyarázni, ha valaki szépen, lexikonszerűen meg tudja fogalmazni. --grin 2005. január 19., 21:59 (CET)Válasz
Ez az egész szócikk egyre rosszabb. Miért kell felületesen beszélni itt a szerzői jog fogalmáról? Nem a GFDL és egyéb licenceket kellene itt megemlíteni inkább? Lektorálandó ez az egész.--Linkoman 2005. szeptember 24., 13:35 (CEST)Válasz
a licencia szócikk megírása után felesleges a kivágott, hibás rész:"*licenc (kereskedelemben és jogban) amely védjeggyel ellátott, szabadalmazott termék gyártásának, illetve gyártási eljárásának (know-how) megszerzett joga, engedélye.
  • licencia. Ugyanaz mint a licenc fent. Régebben kiviteli és behozatali engedélyt is jelölt."
Egyébként sajnálattal látom, hogy hiába írtam a fentieket múlt szeptemberben.--Linkoman 2006. május 31., 21:21 (CEST)Válasz

Kivágtam egy szöveget[szerkesztés]

"==A jog megszerzése==

Az, hogy minek lehet az ember szerzője, országonként változó, ahogy a szerzői jog sem nemzetközi jog, hanem nemzeti. Amerikában például a szerzői (személyhez kötődő) jogok olyan mértékben tágulnak ki, hogy például egy film kapcsán „örök időkre” „az egész univerzumban”, „minden jelenleg létező és a jövőben megszülető médiára”, és a filmhez kapcsolódó mindenféle reklámcikkre (merchandise) vonatkozóan fenntartja magának a szerző az őt megillető (egyébként élete végéig plusz hetven évig megkapott) copyrightot.

Amerikában, de máshol is, erős törekvés van arra, hogy jogokat szerezzenek az emberek szinte mindenben, a névhasználattól kezdve a szennyezési kvótákon át a világűr gyarmatosításáig bezárólag, és hogy e furcsa jogok átengedése, engedélyezése révén később könnyű bevételekhez jussanak. Ezzel szemben állnak azok, akik altruista (áldozatot vállalva, önzetlen) módon inkább meg akarják osztani javaikat, különösen az ismeretüket és tudásukat, amelyet közkincsként szeretnének látni, és ellenszolgáltatás nélkül adnak engedélyt saját munkáik, alkotásaik felhasználására. Ez az érdeke az összes ifjú, újítani vágyó nemzedéknek.

Ennek a szövegnek - finoman szólva - nincs forrása. Szerzője keveri a jogi fogalmakat, de őt ez - láthatóan - egyáltalán nem zavarja. Például az a megállapítása, hogy "a szerzői jog sem nemzetközi jog, hanem nemzeti." Tévedés. A nemzeti jogalkotásban születő törvényeken túl vannak a szerzői jog területén nemzetközi egyezmények is, vagyis a nemzetközi közjog és (pl. a kollíziós normák esetében) nemzetközi magánjog területén, számos államra kiterjedő hatállyal.
Az "örök időkre"után jön a szerző halálától számított 70 év. De ez is csak apróság.
A csúcs a "furcsa jogok". Nem semmi!
A licenc szó köznyelvi és ezért a pontos tartalmát sokan nem értik/ismerik. A "megszerzete a jogokat" és hasonló kifejezések már a licencnél homályosabb ködbe is burkolják azt, hogy ki kinek mire ad jogot, mennyi időre és mennyiért, kizárólagos jelleggel vagy sem.
Hogy jön ide a "világűr gyarmatosítása"?--Linkoman vita 2011. március 13., 10:55 (CET)Válasz