Vita:Lavina

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Sh nassau 8 évvel ezelőtt a(z) Átírás témában
Ez a szócikk témája miatt a Sportműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán.
Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: ismeretlen
Sport témájú szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

A lavina magyarázataként a hósúvadást azért vettem ide, mert az 1920-1930 as évek magyar szakirodalmában így szerepelt, noha a súvadások szótartalma inkább a vizes nehéz-havas csuszamláshoz kapcsolható, és kevéssé alkalmazható a porhólavina jelenségéhez. (a súvadás szót használja a mérnök-irodalom, geotechnika is) Az általam kifogásolt javítás: A lavina egy hósúvadás - ez így hamis, és utólag javítottam illetve töröltem. Üdv. DB

Kedves Misibacsi!

Ha ismer még egy gyártót a Recco-n kívül, fizetek egy sört - talán egy Cognacot is. Ha a német Wikipediának jó a Recco-system, nekünk miért nem jó? Köszönöm a stilisztikát. Üdv. DB

Kizártnak tartom, hogy egy ilyen dolgot az egész világon egyetlen cég gyártson, tehát egyrészt ebből a logikai megfontolásból töröltem ki, másrészt a cégnév ilyen kiemelése reklámnak számít, s mint ilyen, nem való egy lexikoncikkbe.


Egy passzív elven működő radarreflektor, amiről a cikkben szó van, nem valami high-tech termék, amit speciális laboratóriumban gyártanak, hanem elsősorban megfelelő nyersanyagok és eszközök kellenek hozzá.
Jó lenne tudni például, hogy
  • a keresőhelikopterek milyen frekvenciát használnak a radaros kereséshez? (3 és 9 GHz-es értékeket találtam, de ez USA-beli hajós oldalakon volt).
  • Jó lenne azt is tudni, hogy ez a passzív radar-reflektor kb. mennyibe kerül, mennyire drága,
  • mennyire elterjedt?
Egy keresést végeztem, néhány találat a 150 000-ből, ami a "radar reflector passive personal" kulcsszavakra vonatkozik:
  1. THE LÜNEBERG REFLECTOR Jó, egy ilyen labdát senki nem visz magával síelni... :)
  2. Emergency passive radar locating device Egy szabadalmi bejegyzés
  3. Application of Graphite/Epoxy Composites for the SPS-10 Radar Reflector
  4. RADAR REFLECTOR STD ECHOMASTER
  5. The Tri-Lens Reflectors, és teszt leírás 1995-ből
Persze ezek elsősorban a hajózásban használt radar-reflektorok, ezek a cégek nem pont ilyen ruhákat készítenek, de a sok találatból az látszik, hogy a technológia adott, ismert dolog, nem valami 2007 augusztusi újdonságról vagy titkos fejlesztésről van szó.
A leírásokból az is kiderül (pl. az utolsó, a szöveges teszt elég jó), hogy elsősorban a méret számít, tehát akármilyen kicsi valamit nem lehet csinálni, és ráfogni, hogy ez radar-reflektor, ez a mérethatár néhányszor 10 cm-nél van(!), vagyis a ruha működésére vagyok kíváncsi: pl. hogyan érzékeli a lavinát? A ruhában hogyan tárolják? Felfújódik, kibomlik, mint a légzsák egy autóban?
Tudom, hogy nem ez a legfontosabb dolog a szócikkben, de érdekesnek találtam ezeket megemlíteni, talán valamikor válaszolni is tudunk rájuk. misibacsi 2007. augusztus 31., 15:30 (CEST)Válasz

Kedves Misibácsi, kössön magára egy hajózási radarreflektort síeléshez vagy hegymászáshoz.

A Recco-system lehet hogy nem high-tech, de azért még sem négy, egymásra merőlegesen összehegesztett acéllemez. (mint a hajózási radarreflektorok) A radarhullám visszaverés elve (a német Wikipédia szerint, a Recco-nál)félvezetős dióda segítségével történik.

Legyen szíves az Ortovoxot is törölni - piepset valóban sok gyártó gyárt használható változatban - mint reklámot.

A Reccohoz semmi közöm sincs, megjegyzem azonban, hogy pl. a német Wikipédiában meg merik említeni, mert Európában ez a personal passzív radarreflektor.

Egyebekben meg a Mire nem való a Wikipédia 19. ponjában ez áll: Az üzleti linkekkel nincs baj, ha segítenek beazonosítani a témával kapcsolatos nagyobb vállalatokat. Itt pont erről van szó.

Az aktív personal radarreflektorok korábban USA-Kanada elterjedtek voltak, de csak az elem élettartamáig voltak használhatók. (max 3 év)

mennyire drága? Kérdésére: benne van a kabát (sícipő) árában - már ha benne van a kütyü.

A korábban használatos aktív és a le nem írható de a sport-ruházatokon feltüntetett nevű, svéd gyártmányú, passzív reflektor egy zárt műanyag öntvényben van, ami a ruha használatát, moshatóságát nem befolyásolja. Nyugodtan tegye a mosógépbe, még a nagymosást sem fogja észrevenni, a centrifugálással együtt sem, hát még egy lavinát úgy annyira sem..... A fölfújódás egy másik dolog, az ABS, vagyis Air Bag System. Nitrogénpalackkal a felhasználó által aratlagason fölfújt ballon, 75 literes, és a lavinába kerültet fenntartja a hó felszínén, nem engedi a lavina alá. Elterjedtsége még csak kisérleti, és semmi köze a radar-reflektorhoz. Nem is vettem be a szócikkbe. Más: Magát a hajózási personal radarreflektor megzavarhatta, ott az észlelési távolság kb. 1 km kell legyen a hatékony keresés érdekében, a hajók (vitorlások, kis motorosok és bóják) észlelési távolsága 10-15 km kell legyen, míg a lavina radarreflektor észlelési távolsága kézi detektorral kb 20 m, helikopteressel sem több 100 m-nél. A Recco-systemnek nem szükséges felfújódnia.

A magatartás lavinaveszélyben felszólító módú fejezetben történő kijelenő módú átírást visszajavítottam. A teljes szövegrész felszólító módban van megírva, hogy mi a teendő. Az egyik legfontosabb közlés, hogy egy személyű, parancs szerű vezetés szükséges. Ezt sajnos már kigyomlálta valaki, még a felszólító módot is. Valószínűen olyan valaki tette, aki még a nyelvtanon kívül soha sem kellett felelősséget vállajon. Hát a lavinamentés majdnem katonai parancsrendszer, és jól kell működnie.

A híres keresőkutyák címszó nem helytálló, mert Mancs ugyan az - bár hólavinában soha sem volt, de hasonló körülmények között igen, a bernáthegyi pedig egy fajta, ahol megemlítik, hogy lavina alatti keresésre használták a szerzetesek. Pontosabbnak találtam az előző változatot, kérem visszaállítását.

A német Wikipédiában a Recco a lavinánál is meg van említve, és önálló lapja is van. Szerintem nyugodtan visszaállítható, mint a téli ruházatokba helyezett passzív radarreflektorok legismertebb gyártója. A francia lap ugyan nem említi, az angol meg nem mértékadó lavina ügyben, ők csak a gyarmatokon találkoznak lavinával.

Általában pártolom a magyar nyelv terjesztését, és a szakmai nyelv magyarítását, de a magyarítást nem egy enciklopédiában kell elkezdeni, és nem egy életmentő készülék általánosan elterjedt nevét kell mindenáron magyarosítanunk. A Pieps magyar neve egyebekben inkább bips, mint csipogó, de a bips (ahogy korábban ezen a lapon is szerepelt részben) helyett ajánlatosabb a pieps-et használni, amely névre bármely esetleges használó rákereshet, és magyar vagy német gyártókat és forgalmazókat találhat. Köszönöm, Misibácsi, hogy a továbbiakban békénhagyja ezt a kifejezést (és általában ezt a lapot). Üdv. DB

Kedves Wiki! Küldjék már el Misibácsit máshova szerkeszteni. Köszönöm! DB – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 81.182.249.231 (vitalap | szerkesztései) 2009. február 3., 16:47

Nyugodtan dobja ki a lektorálást sürgető megjegyzést, Kedves Misibácsi, és tegyen a helyére egy csillagot![szerkesztés]

Üdv. DB

Mennyire elterjedt?[szerkesztés]

Csak egy adalék, hogy a Recco-systemet hol használják Európában. Aki tud más elterjedtebb rendszert, nyugodtan válassza azt - elvégre csak az életéről van szó!

ANDORRA Arcalis Pas de la casa Soldeu – El Tarter Helicopter base Andorra (Bombers) AUSTRIA Aberg Hinterthal Auffach Wildschönau Bad Aussee Bischofshofen Ellmau-Going Fiss Galtür Gasteinertal Graz Thalerhof Hauser Kaibling Heiligenblut Hintertux (Zillertal) Hochfügen Hochgurgl Ischgl Kaltenbach Kappl Kaprun Kaunertal Kitzbühel Kössen Lech Leogang Loser-Sandling Mayrhofen Mellau Murau/Kreischberg Mölltaler Gletscher Nassfeld Nauders Nordpark Obergurgl Obertauern Pitztal Präbichl Saalbach/Hinterglemm Schladming Schoppernau Schruns Serfaus Sillian Silvretta Nova/St. Gallenkirch St. Anton St. Jakob/Defereggen St. Johann in Tirol Stubaital Stuben Sölden Westendorf Wilder Kaiser Zauchensee Zell am See Zillertal Arena Zilllertal 2000 Helicopter bases Ebensee Graz Thalerhof Hintertux Zillertal Hochgurgl Innsbruck Karres bei Imst Kitzbühel Klagenfurt Lech/Zürs Lienz Ludesch Niederöblarn Patergassen Reutte Salzburg Schwaz Sölden St. Anton Vorarlberg, Alpinpolizei Zams Zell am See FINLAND Ylläs FRANCE Allos le Seignus Alpe d‘Huez Arêches Beaufort Argentière Artouste Auron Aussois Avoriaz Ax-les-Thermes Barèges Bonneval/Arc Cauterets Chamonix Chamrousse Châtel Courchevel Flaine Font Romeu Gavarnie Gourette Guzet Isola 2000 La Clusaz La Foux d’Allos La Giettaz La Grave La Mongie La Norma La Pierre St. Martin La Plagne La Rosière La Toussuire Le Corbier Le Grand Bornand Le Sauze Le Tour Les Arcs Les Carroz d’Arache Les Contamines Les Deux Alpes Les Karellis Les 7 Laux Luz Ardiden Megève Méribel Ménuires Montgenèvre Morzine Mottaret Orcières-Merlette Orelle Pelvoux Peyragudes Piau-Engaly Pralognan-la-Vanoise Pra-Loup Praz sur Arly Puy St. Vincent Risoul Serre Chevalier St. Foy Tarentaise St. François Longchamps St. Gervais St. Jean d’Aulps St. Lary St. Nicolas de Véroce St. Sorlin d'Arves Superbagnère Tignes Valberg Val Cenis Val d’Isère Val Fréjus Vallandry Valloire Valmeinier Valmorel Val Thorens Vars Helicopter bases & SAR Alpe d’Huez (CRS/PGHM) Annecy (PGHM/Pompiers) Briançon (CRS/PGHM) Chamonix (PGHM) Colmar (PGM) Courchevel (CRS/PGHM) Digne (PGHM Jausier) Grenoble (CRS/PGHM) Modane (CRS/PGHM) Mont Dore (PGM) Nice (CRS/PGHM) Pau (Pompiers/PGHM) Perpignan (CRS/PGHM) Savignac les Ormeaux (PGHM) Tarbes (CRS/PGHM) CRS Bagnère de Luchon CRS Gavarnie CRS Pyrénées 2000 CRS St. Lary PGHM Annecy PGHM Bagnère de Luchon PGHM Bourg St. Maurice PGHM Osséja PGHM Pierrefitte Pompiers 73 St. Alban Laysse Pompiers 74 Annecy GERMANY Bad Reichenhall Berchtesgaden Fellhorn (Oberstdorf) Hörnerbahn/Bolsterlang Ifen (Kleinwalsertal) Kreuzegg/Osterfelder (Garmisch) Nebelhorn (Oberstdorf) Oberstaufen Spitzingsee (Bergwacht) Walmendingerhorn Zugspitze (Garmisch) Helicopter bases Kempten München Murnau SAR Landsberg Mountain rescue bases (Bergwacht) Berchtesgaden Bergen Garmisch Lenggries Pfronten Schliersee Sonthofen ITALY Abetone Alba di Canazei Alagna Valsesia Alleghe Alpe di Siusi/Seiseralm Arabba Artesina Bardonecchia Bormio-Stelvio Campodolcino Campo Tures/Sand in Taufers-Mte Spicco Canazei-Belvedere Canazei-Passo Pordoi Cavalese Cervinia Ces Champoluc Champorcher Chiesa Val Malenco Cimone-Sestola Claviere Colverde Cortina d‘Ampezzo Courmayeur-Pte Helbronner Curon alla Muta Falcade Foppolo Forni di Sopra Gadertal Gressoney-la-Trinité Gromo Klausberg Laces Lana (Ultimo e Passirio) La Thuile Levico Terme Limone Piemonte Livigno Lizzola Madesimo Madonna di Campiglio Malga Ciapela Malga Sanon Maransa Moena Monte Elmo Obereggen Ortisei Val Gardena Pampeago Passo Pordoi Passo Rolle Passo S. Pellegrino Nord Passo S. Pellegrino Sud Passo Tonale-Funivia Peio Terme Piancavallo Pila Plan de Corones/Kronplatz Ponte di Legno Pozza di Fassa Prati di Tivo Racines/Ratschings Resia/Reschen Schöneben Rocca Pietore Salice d’Ulzio/Sauze d'Oulx San Sicario San Simone Santa Caterina Valfurva Sella Nevea Selva di Val Gardena Sesto/Sexten Pusteria+ Sestriere Solda/Sulden Speikboden Sterzing (Vipiteno) Tarvisio Trafoi Ultental (Val d’Ultimo) Valdaora Val Gardena/Grödental Vallelunga/Melago Val Sarentino Val Senales/Schnalstal-Ghiacciaio Valtournenche Vilpiano Helicopter bases Alpe di Siusi/Seiseralm Aosta Bolzano/Bozen Borgosesia Bressanone/Brixen Como Courmayeur Erba-Lambrone Esine Lecco Levaldigi-Cuneo Pieve di Cadore Tolmezzo Torino Trento Treviso Udine Sondrio LIECHTENSTEIN Malbun NORWAY Finnsnes RK Fana Brannstasjon, Bergen Hemsedal Longyearbyen RK, Svalbard Narvikfjellet Rogaland RK, Sandnes Tromsø RK Trysilfjellet Volde & Ørsta RK, Ålesund Vossestrand RK POLANDJelenia Gora Zakopane, Tatra SPAIN Baqueira Candanchú La Molina Vall de Núria SAR Bases Camprodon La Pobla de Segur Olot Seu d’Urgell Vielha SWEDEN Abisko Björkliden Borgafjäll Bydalsfjällen Dundret Duved Hemavan Idre Fjäll Kittelfjäll Ramundberget Riksgränsen Stöten Tandådalen/Hundfjället Tänndalen Vemdalen Åre SWITZERLAND Adelboden Andermatt Anzère Arolla Arosa Beckenried Bellwald Bettmeralp Blatten Belalp Bosco Gurin Brigels Bruni/Engelberg Champéry - Les Crozets Churwalden Crans-Montana Davos Disentis/Mustér Engelberg Evolène Fiesch Flims Flumserberg Furtschellas Grimentz Grindelwald Haute-Nendaz Hochwang Hoch-Ybrig Klosters Laax La Fouly Laucheralp Lauterbrunnen Lenzerheide Les Diablerets Leukerbad Leysin Meiringen Melchsee-Frutt Morgins-Champoussin Mürren Obersaxen Ovronnaz Pontresina Saas-Fee Samnaun Savognin Schwarzsee Scuol Sedrun Silvaplana Stoss Sörenberg St. Moritz Toggenburg Unterwasser Wengen Verbier Villars Zermatt Zinal Zuoz Helicopter bases Bern (REGA) Dübendorf (REGA) Erstfeld (REGA) Gordola (REGA) Gsteigwiler (REGA) Lausanne (REGA) Lodrino (Heli-TV/Elisos) Mollis (REGA) Raron (Air Zermatt) Samedan (REGA + Heli Bernina) Sion (Air Glaciers) St. Gallen (REGA) Untervaz (REGA) Zermatt (Air Zermatt) Zweisimmen (REGA)

Jól látható, hogy Szlovákia, Románia és Kárpátalja kivételével minden Európai túrista és síközpont ezzel a rendszerrel rendelkezik. Ez utóbbiak meg semmilyennel.

PIEPS vagy csipogó?[szerkesztés]

Legutóbbi hozzászólás: 15 évvel ezelőtt1 hozzászólás1 résztvevő

Nem tudom ki törölte korábban a PIEPS magyarázatából a jeladó mellett a vevő meghatározást, visszatettem. Üdv DB.

Képet hogy lehet betenni ide? Néhány taxis tábla jó lenne, meg néhány kütyü. Külső hivatkozásként az Ortovox vagy a Recco honlapját kigyomlálták innen, pedig ott minden nélkülözhetetlen kellékről fotó volt. Nem jöttem rá a használati utasításból, hogy hogy tehetek be képet. Egyebekben megérne a szócikk egy csillagocskát, .....mielőtt valaki elrontja. Üdv. DB.

A lavinaveszélyes terep 15-60 fok közötti lejtő. A 15-22 fok között azért igencsak rossz rétegződésnek kell lennie egy lavinához, míg 50-60 fok között pedig brutálisan nagy és jól tapadó hónak kell lennie, ahhoz, hogy lavina alakuljoin ki, ezért a legveszélyesebb a 22-30 fok közötti lejtőszög. Ez csak magyarázat, hogy miért javítottam vissza a szócikket a korábbi változatra. A veszély nem a lejtőszöggel nő, hanem a lavinára való hajlammal. Üdv DB.

Kérem a jeladó-kereső készüléket ne fordítsák csipogóra, mert nem azonos azzal a ketyerével, ami füttyszóra válaszol a gazdának, ha elhagyta a kulcscsomóját. A szerkesztés ekkora tudatlansága a Wikipédián elég lehangoló! Üdv DB – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 81.182.249.231 (vitalap | szerkesztései) 2009. február 3., 16:47

Misibácsi hivatkozott valamikor arra, mi való egy lexikon szócikkre: keressen rá a Pieps-re, tizedmásodpercek alatt százával talál helyesen idevonatkozó linket. Ha rákeres a csipogóra, akkor is talál számtalan linket, de egy sem arra vonatkozik, amiről itt szó lenne. Vagyis egy életmentő készülékről. Üdv DB – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 81.182.249.231 (vitalap | szerkesztései) 2009. február 3., 16:47

Válasz:

Rákerestem a pieps-re, találtam egy csomó német és angol nyelvű találatot, ezekre gondoltál? Lényegtelen ennek a szócikknek és a magyar Wikipédia szempontjából. Egyszer már próbáltam elmagyarázni, de úgy látszik, nem értetted meg: ez a magyar Wikipédia, ami azt jelenti, hogy mi itt magyar szavakat használunk, akkor is, ha léteznek idegen nyelvű kifejezések is.

Magyarul kevesen beszélnek a világon, egyetértünk? Ha bármilyen angol vagy német szót keresel a neten, és az annak megfelelő szót magyarul, elég nyilvánvaló, hogy németül 50x, angolul legalább 100x annyi találat lesz, mint magyarul. (hacsak nem valami magyar specialitásról van szó, pl. "puli" - és a "lavina" nem ilyen).

Eddig egyetértünk?

Mert ebből az következik, hogy a netes keresés nem érv egy idegen szó használata mellett. Józan paraszti ésszel belátható.

De ha fontosnak tartod, a csipogó-ról szólnak az alábbi találatok:

  • origo.hu: Szerdán sem találták meg a magyar alpinistákat: A hegyimentők elmondták: jelentős mértékben megnehezíti a kutatást, hogy a magyaroknál nem volt úgynevezett lavina-csipogó, http://www.origo.hu/nagyvilag/20000322ma.html

Ha fontosabbnak tartod a német szavak terjesztését, talán a német Wikipédiát kellene szerkesztened. (http://de.wikipedia.org)

Durva stílusod ellenére próbáltam rendbe rakni ezt a szócikket, mert stílusa, szóhasználata, fogalmazása nem volt megfelelő, hiányoztak az adatok forrásai (ezek egy részét pótoltad, más részük még továbbra is pótolandó), egyszóval a Wikipédia egyéb cikkeihez viszonyítva átlagon aluli volt a színvonala... (most már kb. átlagosnak tekinthető, miután a hibák egy részét kijavítottam).

Ezeket te nemhogy megköszönted volna, hanem nekem támadsz, amikor javítok a cikken.

Túl sok külső linket raktál be különféle lavinás videókra, amik bizonyára nagyon érdekesek meg tanulságosak, de ez nem szokás, a Wikipédia nem linkgyűjtemény! Ha valakit érdekel, rákeres máshol... Úgyhogy még van bőven javítani való a cikken (elsősorban a hiányzó forrásokat kellene pótolni, illetve az adatokhoz mindenhova forrást kell berakni).


Azt is megjegyezhetnéd, hogy ha új hozzászólást írsz, annak kezdj új szakaszt a lap tetején lévő "+" jel megnyomásával, és írd alá a hozzászólásodat a 4 darab hullámjellel, hogy lehessen látni, mikor írtad. Elemi udvariasság nem csak velem, hanem másokkal szemben is. misibacsi*üzenet 2009. február 4., 21:07 (CET)Válasz

Kedves Misibácsi! 1. Ha a + -al kezdek, nem tudok szerkeszteni, csak hozzászólni. 2. Bár ez lenne a leggyengébb cikk a Wikipédián. Attól, hogy maga nem ért mindent, még nem gyenge a dolog. 3. Megeröltető lehetett ez a néhány találat a csipogó szóra, ezt a szót még sem hegymászók között sem sízők között soha sem hallottam. A MAHOE sem csipogó tanfolyamot tart, talán nem véletlenül. (még akkor sem, ha a pieps végeredményben semmi más, csak egy hangutánzó szó, de német hangutánzó!) 4. Mivel ez a cikk néhány kép beszúrásának kivételével szinte kizárólag a saját szerkesztésem, ha olyan gyenge, ki kell dobni az egészet. Végül is csak egy az 1000 közül, amelynek minden nyelven illene szerepelni a Wikipédián. 5. Kedves Misibácsi, hagy kérjem meg, tisztelettel, hogy ne javítson többet ezen a cikken. 6. Ha megbántottam, bocsánatot kérek, ha keményen fogalmazok, azt a téma iránti elkötelezettségem miatt teszem.

Köszönet, annak, aki visszaállított egy használható változatot. Üdv DB

Makacs reklám[szerkesztés]

Legutóbbi hozzászólás: 15 évvel ezelőtt4 hozzászólás3 résztvevő
Az angol Wikiben található "Avalanche transceiver" szócikk világossá teszi, hogy a PIEPS nem fajtanévvé vált védjegy, hanem egy gyártó márkaneve védjegye. Mivel több gyártó van, a PIEPS-re vonatkozó magyar szöveg reklám, hiszen úgy tünteti fel, mintha az adott funkciója csak PIEPS gyártmányú terméknek lenne.
És nem kell érzékenykedni. "szinte kizárólag a saját szerkesztésem, ha olyan gyenge, ki kell dobni az egészet." - ez nem minőségjelző, hogy ki írta. A 110 ezer cikket is sokan írták, saját munkájuk az egész. De attól még az alapos észerevételeket érdemes megfogadni.--Linkoman vita 2009. február 5., 15:59 (CET)Válasz
Az angol Wiki alapján helyre lehet ezt hozni.

Az angolok is tévedhetnek, csak a gyarmatokon találkoznak lavinával. A pieps egy hangutánzó szó, mivel az adó-kereső készülékek hosszú ideig csak fülhallgatósak voltak, a potméterrel és a fülhallgató jelerősségével lehetett a távolságra következtetni. Ez kb 25 évet átölel a történetből, kb 15 éve van vizuális kijelző is, az első a Visovox volt, amelyen egy műszer mutatta a jelerősséget. A meghatározó gyártó ősidőktől kezdve az Ortovox volt. Ma már néhány tucat színvonalas gyártó van. Tudomásom szerint egyiket sem hívják Pieps-nek. A készülékek brutális csomagolásban vannak (érthetően) hogy szélsőséges hatások után is üzemképesek maradjanak. E miatt a fülhallgatós lehetőség mindmáig megmaradt (egy fülhallgatót könnyebb brutálisra megcsinálni, mint egy műszerablakot). A pieps nevet 2007-ig használta minden gyártó!

Nem tudom, hogy maga a "Csippogó" céget miért akarja mindenáron reklámozni???? Mert már 3 cikkben szerepel, nem biztos, hogy pontos információ annak, aki a témáéban tájékozódni akar.

Igaza van, 2007-ben egy ügyességgel valaki levédette a Pieps-et, mint márkát, miután 35 éve mindenki ezt a szót használta a jeladó-kereső készülékre. Haladni kell a korral. A csipogót nem ajánlom, mint szót, mert hallható hangra utal, és nem egy rádióadó-vevő készülékre. Ha muszáj a pieps szótól megszabadulni, a jeladó-kereső készülék megnevezést pontosabbnak tartom, vagy magyarul bips-et, ez talán még nincs levédve. Számomra a bips szó tartalma közelebb van a rádiófrekvenciás jel hallhatóvá tételéhez, mint a csipogó szó, amelynek a képzettársítása közelebb van a baromfiudvarhoz, mint a rádiótechnikához.

Üdv DB

Még egy reklám, fontoskodva beszélhetünk radarreflektorról, de ha valaki ruházatot vagy sícipőt vesz, akkor nem tud mit kezdeni ezzel az információval, legfeljebb azzal, hogy Recco-system van benne? Nagyon szép cikket hozott róla Misibácsi. Üdv DB

Kedves urak, erre jártam, és látom, hogy tőlem függetlenül valaki a piepset perferálja újból. (végre tőlem függetlenül az első szakmai szerkesztő!!! Üdvözlet!) Tulajdonképpen azért van igaza, mert ez egy olyan fajtanévvé vált védjegy, amelyet aztán egy ügyes vállalkozó levédett, hogy a saját védjegyévé tegye. Ma Magyarországon bizony így ismerjük mindannyian ezt a kütyüt. Üdv DB.

Kedves szerkesztő urak! Van néhány termék, amiből nincs más. A Recco-system ilyen, nincs más szerkezet, és minden hegyimentő társaság erre van felkészülve. A radarreflektor szép kifejezés, de jelenleg a Recco-system nem kerülhető meg. A Wikipédia elvei szerint célszerű megnevezni. Misibácsi nem jelentkezett se Cognac-ért, se sörért. Az avalung ugyanilyen, friss fejlesztés, jelenleg nincs más a piacon vele. Ráadásul a működése csak körülírható...gázálarc? vagy nevezzük másképpen? Jeladó-keresőt egy tucatnyi gyártó gyárt jó minőségben. Üdv DB

Van néhány termék, amiből nincs más. - Én még nem találkoztam ilyen termékkel. Az legfeljebb "prototípus". (persze azt mondhatjuk, hogy: "BMW 3-ast csak egyetlen cég, a BMW gyártja" ).

friss fejlesztés, jelenleg nincs más a piacon vele.:

Ha így van, akkor is: a Wikipédiának nem feladata semmiféle termék reklámozása, akkor se, ha az életmentő célokat szolgál. Miért olyan nehéz ezt megérteni?

Ja, persze az lehet, hogy te ebből élsz, ebből bevételed származik, de valahol máshol kellene reklámoznod a termékedet (mondjuk egy saját honlapon). (az persze neked pénzedbe kerülne, a Wikipédia meg ingyen van... nagy dilemma) misibacsi*üzenet 2009. február 18., 12:17 (CET)Válasz

Kedves Misibácsi! Én nem ebből élek, és nem is abból, hogy itt osztom az észt. Építőmérnök vagyok. Egyszer voltam komoly lavinában, megúsztam. Van néhány ismerősöm viszont aki nem úszta meg.(maga erről is talált cikket) Megjegyzem, két évvel ezelőttig a Pieps általánosan használt kifejezés volt, minden nyelvterületen, amíg egy cég le nem védte. Azóta jelentek meg az alternatív kifejezések, mint csippogó, sérült-kereső, lavina-beeper, lavina-pittyegő. Ezek közűl még mindíg a jeladó-kereső készüléket tartom a legkorrektebbnek, amit a magyarázat után röviden piepsnek, később és korábban bipsnek írtam, hogy a reklám íze letűnjön. A Wiképédiának nem feladata reklámozni az életmentő készüléket se, de van néhány olyan termék, ami nem létezik más által gyártottan, hozzáférhetően. A BMW itt nem jó példa, a Lexus, a Mercedes, a Saab ugyanolyan jó, sőt. Az AvaLung nem egy nagy durranás, én a világ minden kincséért sem kötném magamra, de nincs más a piacon (viszonylag új termék), ha lesz más, lehet törölni a márkanevet, és addigra lehet korrekt leírást adni a lavina alatti légzést segítő kézi készülékről. (A bortermelők, forráskor gyertyával mennek a pincébe, hogy a CO2 ne okozzon gondot.) A Recco-system pedig valóban egyedi, hiszen a kereső-hegyimentő szervezetek is ezzel vannak ellátva. Lehetne elvileg mást választani, de

  • ad 1. nincs a piacon más,
  • ad 2. ez az eszköz van illesztve a kereső rendszerhez
  • ad 3.csak az életünk a tét. (lehet mással is kisérletezni, a negatív kisérlet is kisérlet)

A német Wikipédia mind a két márkát megemlíti. Nem véletlenül. Nem tudom, hogy mi (vagy maga) miért akarunk okosabbak lenni a német-osztrák-svájci wikipédia szerkesztőknél egy olyan témában, amelyben ha valamit tudni lehet, ők tudják. (ugyanis velünk ellentétben náluk előfordul lavina)

A filmeket én nem kifogásolnám annyira, hiszen ebből képet lehet kapni arról, hogy miről is van szó tulajdonképpen. A hóréteg vizsgálatok pedig sokkal többet elárulnak, mint amit le lehet írni. Aki még nem látott porhólavinát, legalább filmen, annak nem lehet leírni azt a brutális rombolást, amit egy porhólavina okozhat.

Egyebekben ezt a leszarozott lavina cikket egyre több honlapon látom, többnyire az itt kifogásolt régebbi változatában. Lehet, hogy mégsem annyira rossz?

Kedves Misibácsi! A BMW, a Mercedes-Benz, a Saab honlapjait hogy-hogy megtűri a Wikipédián? Nem kellene törölni? Hogy lehet megemlíteni, hogy Diesel a MAN mérnöke volt, vagy Mechwart a Ganzé? Föl lehet sorolni, hogy Diesel életében melyik gyártók vették meg a szabadalmát? Borzalmas, hogy ez az enciklopédia tele van használható, preciz információkkal, amelyekből tájékozódni lehet.

Misibácsi! Cognac? Sör? -még nem jelentkezett egyikért sem.

Üdv DB

Mit cognac? Whisky, kedves DB! Arról sokkal többet tudunk ciklámikusan! :)
(A ciklámról az a téves vélekedés járta eddig, hogy az a ciklámen növénynem egyszerű névvariánsa. Újabb kutatások kiderítették, hogy messze nem így van: a ciklám az enciklopédia és a reklám hibridje, és mint minden távoli, de mégis életképesnek sikeredett kereszteződés, rendkívüli hibridvigorral bír ... ) – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. február 19., 15:02 (CET)Válasz

Lehet Whisky, meg kell dolgozni érte: még egy gyártó, aki a kitörölt svéd gyártóhoz hasonlóan használható kütyüt gyárt, amire a mentőszolgálatok rá vannak készülve. Üdv DB

Wikipédia:Mi nem való a Wikipédiába?
"23. A Wikipédia-szócikkek nem használati útmutatók A Wikipédia szócikkei bár számos témáról szólhatnak, de nem adnak sem jogi, sem orvosi, sem másmilyen jellegű tanácsokat, javaslatokat és útmutatásokat. A szócikkek nem használati útmutatók vagy kézikönyvek, játékleírások, tipp vagy receptgyűjtemények. Ha tanácsokat, tippeket, útmutatókat szeretnél írni, akkor használd a Wikipédia testvérprojektjét, a Wikikönyveket."
Azt gondolom, hogy az obligát reklámiszonyon túl ennek az - önmagában logikusnak tűnő - irányelvnek a gyakorlati betarthatóságáról is szól a fenti polémia. Lehet-e jelenidejű technikatörténetet írni a gyártók, márkák és konkrét technikák megkerülésével? (Pontosabban: kinek és mennyi erőfeszítést ér meg az olyan fajta "reklámmentesítés", ami egy szöveget kellően homályossá és így gyakorlati célokra alkalmatlanná tesz?)
Arra roppant kíváncsi lennék, hogy a Wikikönyvekben valóban lehet-e konkrét, jelenidejű, piacon pénzért árult technológiákról úgy írni, hogy az a portéka "hozzáadott értékét" növelje. (Ma semmire se vágynak jobban a gyártók, mint a hiteles advocacy beindulására. He ennek helye - sok más típusú netes megoldás mellett - maga a Wikikönyvek, akkor szüret! ... :)) – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. február 19., 15:41 (CET)Válasz

Jó kérdés, - analógia: lehet-e a műholdas navigáció cikkben hivatkozni a GPS-re, amikor Európa és Oroszország is küzd egy használható civil felhasználású rendszer felállításán, de nincs még ilyen - elérhetően? Ha lehet - és szerintem kell is, - mert ha a GPS-t nem találja meg ma valaki egy enciklopédiában, a műholdas navigáció témában, akkor az az enciklopédia felesleges. A Recco-system a lavina alatti keresés radartechnikájában az, ami ma a GPS a műholdas navigációban. Egy ruházatra nem az van írva, hogy radarreflektorral ellátott, hanem az hogy Recco-system. És nincs Misibácsi-system, Kukubenko-system, Csippogó-system, Radar-system, ez az egy van. Még ha Misibácsi szerint nem is csúcstechnika, mert 3 merőlegesen összehegesztett acéllemez ugyanazt tudja, csak megfelelő méretű lemezek kell legyenek, esetleg felfújhatóan. Üdv DB

A mérőállomások c lapon a márkák-nak külön alfejezete van.

KI NE TÖRÖLJÉTEK!!!![szerkesztés]

!!!!- üdv DB

Kedves Misibácsi! Nagy feladat előtt állsz, tűrhetetlen, hogy műholdas helymeghatározás szócikk nincs is, csak GPS !!! Ez kb. olyan, mint ha itt nem is magyaráznánk, hogy a Recco-system egy radarreflektor. (bocsánatot kérek, csak ma néztem utána) 2009.02.21. Üdv. DB

A cikk szerkezete[szerkesztés]

Legutóbbi hozzászólás: 15 évvel ezelőtt2 hozzászólás2 résztvevő

A téli túrafelszerelésről illetve a mentésről szóló rész miért nem külön cikkben van? Ilyen alapon az autópálya cikkben is lehetne írni a téli gumiról, meg az elsősegélyről... – Hkoala 2009. február 22., 14:32 (CET)Válasz

Több oka is lehet:

  • amiért a Tej, vagy a Fa (anyag) szócikkünkben is van minden, mint a búcsúban. (Ld még: teljesség)
  • mert még senkinek nem jutott eszébe szétszedni
  • mert akkor meg az lenne/lehetne a kérdés, hogy megérnek-e egy-egy külön szócikket?

Kellő fantáziával a lista szabadon bővíthető. – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. február 22., 14:39 (CET)Válasz

Szerintem untig elég, ha a hó külön szócikkben van. Ez a cikk így elég kereknek tűnik. Egyebekben a téli túrafelszerelések a lavinával kapcsolatos dolgokat tartalmazzák kizárólag jelen cikkben, és nem tartalmazzák a bakancsot, kamásnit, ruházati tippeket, főzőt, hágóvasat, jégcsákányt-jégszekercét, jégcsavarokat, szemüveget, stb . Üdv DB 2009. 02. 23

Átírás[szerkesztés]

Legutóbbi hozzászólás: 8 évvel ezelőtt1 hozzászólás1 résztvevő

Véleményem szerint ez ebben a formában nem igazán idevaló. Van egy csomó oldal, amely hegymászóknak és freeride-osoknak szól a lavinákról. Ez így nem egy enciklopédia szócikke. Ennek a tévedésnek tudható be a sportsablon is. Ez egy földrajzi, meteorológiai téma, amit ebből a szempontból kellene kidolgoznia egy szakavatottnak. A Pieps az egyik legrégebbi márka, ami német nyelvterületen tényleg a lavina-jeladó szinonimájává vált. Magyarországon a havas szlengben a csipogó terjedt el, de a franciák arva-ként hivatkoznak rá, ami egy francia gyártó, angolul meg össze-vissza hívják beeper-nek, pieps-nek, beacon-nek, ortovox-nak az amerikai gyártó után, vagy kimondják, hogy avalanche transceiver. A 2009-es vitát nem szeretném újrakezdeni! Shakes 2015. október 27., 23:05 (CET)Válasz

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vita:Lavina&oldid=16748250”