Vita:Láthatatlanság

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Lacavale55 9 évvel ezelőtt

Számomra kérdés, hogy kell-e egy ilyen metaanyagokról szóló összefoglaló cikket meghagyni. Nem ismerem az irányelveket, de személy szerint az ilyen semmitmondó szócikkek nagyon zavarnak. Lehet, hogy én viszonyulok régimódian ehhez, de a wikipédiától egy online enciklopédiát várok, aminek előnye az állandó bővülés és a korábbi hibák közösségi javítása. A szerző szándékát értékelem(legalább elkezdte), nem neki szól. Érdekes a téma, írni kell róla, de így csak romlik a wiki értékessége, megbízhatósága.

Problémáim:

  • A cikk címe egyelőre erősen félrevezető (nem lehetetlen fizikáról van szó, csupán kevéssé ismert fizikai jelenségekről beszélünk, melyekre egyébként sok esetben egyenleteink vannak, sőt a magyarázatot egyetemen tanítják). Ahogy látom a hivatkozott könyv címét használták fel, ami a könyv esetében marketingfogás és ott a sejtelmesség rendben van, de egy szócikk címének pontosabban, jobban le kellene fednie a tartalmat. Ha könyvajánló akar lenni, akkor talán nem itt van a helye vagy ez legyen jelezve. És tény, hogy nincs bevezető, de ha lesz, akkor a cikk céljának eldöntése után ezt jelezni kell, sőt akár a címben is.
  • A metanyagokról még nincs szócikk (jelenlegi tartalma ott jó kiinduló anyag lenne), az egész magyar WIKI-n csak itt van róluk írva valami.
  • A tartalmával gondom, hogy bizonyos dolgokról úgy beszél, mintha nyilvánvaló vagy bizonyított vagy lehetetlen volna, ezek sokszor nem igazak, csupán mélyebb fizikai ismeretet kívánnak meg. Példa alább.
  • Vannak olyan szakaszok, melyek semmiről sem szólnak, inkább kedvcsinálók a könyv egy fejezetéhez. (Pl.: Maxwell egyenletei és a fény titka) Egyébként nincs titok, ahogy az alcím írja, csak nem a Maxwell-egyenletek adják meg a választ, hanem a Kvantummechanika. Más részek konkrét kísérletekről számolnak be, ami nincs alátámasztva, nem tudunk többet olvasni róla. Túlzottan konkrét adatok ahhoz képest, hogy a többi rész milyen.

"A törésmutató, mint tudjuk állandó, ..." – Nem, nem az, szinte sose. Függ a rajtuk átmenő elekromágneses sugárzás hullámhosszától (így működik a prizma), a sugárzás teljesítményétől, függ a hőmérséklettől, némelyek a nyomás hatására változnak(például a kristályban terjedő hangnyomására is). Használják a változó törésmutatójú anyagokat az optikai hálózatokban. Sőt olyan anyag is létezik, ahol egy külső elektromos vagy fényjel hatására változik az anyag tulajdonsága.


Laca vita 2015. január 1., 23:00 (CET)Válasz