Vita:Konurbáció
Új téma nyitásaJó lenne leírni a cikkben, miben különbözik ez az agglomerációtól. Ha jól értem, abban, hogy a konurbáció több központból jön létre, az agglomeráció pedig csak egyből? – Adam78 ✉ 2006. január 6., 15:53 (CET)
A kérdés jó, és úgy gondolom a fogalom a mai magyar terminológiában átalakulóban van. Eredeti (magyar) jelentése szerint konurbációnak azokat a településcsoportokat nevezzük, ahol két vagy több közel egyenrangú centrumtelepülés létezett, ilyen a Ruhr-vidék, Tokió, a Randstad, de nem ilyen Budapest. (nagyon vicces volt olvasni egy évtizede a kis magyar konurbációról: Lábatlan-Nyergesújfalu környékéről) Már a nemzetközi jelentésnek megfelelően a szóhasználat megváltozott, és immár konurbációról beszélünk abban az esetben is, ha ugyan csak egy központ van, de az agglomeráció települései fizikailag teljesen egybeépültek. (Budapest nagyon lassan tendál efelé) Összességében tehát a konurbáci mindenképp az agglomeráció egy speciális vállfajának számít. --Mestska 2006. január 6., 18:28 (CET)
Bővítettem a magyar konurbációk listáját, a Budapest környéki összeépült településeket (van egy pár az említetteken kívül) kivettem, viszont beraktam a Balaton déli partját (a legismertebb), Dorog-Esztergom környékét (gyakorlatilag az Esztergomi repülőtér, és a Dorog és Tokodaltáró közötti nagyfeszültségű villanytelep kivételéve egybeépült), a Borsodi-medencét és a kolléga által említett Lábatlant és Nyergesújfalut:) (teljesen egybeépültek). Mivel Magyarországon a legtöbb településtömörülés nagyvárosok környékén alakult ki, ezért ezek a konurbációk nem túl népesek (bár mondjuk Kazincbarcika-Sajószentpéter is erősen kötődik Miskolchoz, Dorog-Esztergom környéke pedig Budapesthez, de egyik sem a szuburbanizáció, hanem az iparosodás következtében jött létre).– Rovi vita 2010. május 22., 15:13 (CEST)