Vita:Kolorádói jegenyefenyő

Ez a szócikk témája miatt a Növények műhelye érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Növénytani szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Godson az eleje megint valami vicc? Kérlek olvasd el a hogyan írjunk új szócikket irányelvet. Nikita 2006. március 9., 08:25 (CET)

Mi a baj vele? --Tgr 2006. március 9., 09:15 (CET)

Ja, látom, lemaradtam a lényegről. Az ilyesmit taxoboxba szoktuk tenni. --Tgr 2006. március 9., 09:16 (CET)

Kedves Nikita és Tgr!

Nagyon drukkolok azon, hogy minden szavamat úgy értsétek, ahogyan szánom. Éppen ezért előre elnézést kérek, ha a mondókám kissé tanítóbácsis beütésűre sikeredik: nem froclizni akarom a nagyérdemű olvasót, hanem megértetni szeretném, hogy miért vetemedtem az ominózus kezdőszakasz elkövetésére. Sajnos, ma félóránként ki-be kell ugrálnom a "valóvilágból" a "wikivilágba", így az előadásom egy kicsit brechtes stichet kap fogni, de estére remélhetőleg dűlőre jutunk, és akkor az igazi nyertes a Wikipédia lesz. Ha nem röstellitek a fáradságot, némi olvasnivalót már előzetesen összegyűjtögettem három munkalapon:

User:Godson/Plans

User:Godson/Plans/Wikispec

User:Godson/Fenyőfélék

Ha van erőtök hozzá, az anyaggyűjtés és piszkozat jellegű

User:Godson/Plans/Abies concolor COMPACTA

User:Godson/Plans/Abies concolor

munkalapokon is találtok olyan anyagot, amely érzésem szerint adalékokkal szolgál a névhasználat, a taxobox, a háttérinformációk/források relevanciája és megbízhatósága témakörökhöz. De nem kívánom lerázni a feladatot, sőt kifejezetten örülnék, ha kérdeznétek (itt, ezen a vitalapon...), nem azért, mert fórumozhatnékom van, hanem azért, mert az első látásra bonyolult témának -szakmai hencegésnek vagy éppen köldöknézésnek - tűnő rendszertan következetes wikis adaptációjával igen nagyot lódíthatnánk a közös szekéren.--Godson 2006. március 9., 10:24 (CET)

Biztos én voltam figyelmetlen, de a taxoboxról semmit nem találtam... mi a bajod vele? --Tgr 2006. március 9., 11:46 (CET)

Az User:Godson/Plans/Wikispec címmel ellátott szövegben teszek egy összehasonlítást: "A Wikispecies ugyanakkor kialakított egy egyszerű, elegáns, informatív és rendkívül könnyen kezelhető kategória-megjelenítést (többet "tud", mint a taxobox, és nem olyan nehézkes)"

Arról a lépcsőzetes "zagyvaságról" beszélek, amelyet nemcsak a Wikispecies, de több amerikai -botanikai - honlap is használ. A taxoboxxal szembeni előnyöket is megkíséreltem tömören megfogalmazni, de ha több hátteret írok hozzá, talán érthetőbb lesz, miért preferálnám a Wikispecies rendszertan-megoldását a taxoboxxal szemben:

egyszerű: minimális szerkesztési gyakorlattal előállítható és javítható

Nem kívánom becsmérelni se a wikis szerkesztőnyelvet, se a hozzá adott magyar nyelvű "felhasználói kézikönyvet", de te programozónövendékként egészen biztosan nálam százszor többször hallottad, hogy amit egyszerűbben is meg lehet oldani lényegi funkcióvesztés nélkül, azt egyszerűen kell megoldani. Ahogyan én sem azzal kezdtem, hogy hetekig csak a szerkesztőnyelvre vonatkozó információkat próbáltam összekotorászni innen-onnan-amonnan, úgy feltételezem, hogy jónéhány tartalmi közlendőben nem szűkölködő, ám a wikis szokványokban kezdő szerkesztő buzgalmát erősen lehűti saját "wikidadogása". Nem kell védekezned, mert nem támadó szándékkal írom: a sablonok használata - itt, most technikai értelemben! - akkor célszerű, ha azzal munkát spórolunk meg. Magyarán: ha egy mozdulattal sok "előre kötegelt" mozdulatot is elvégzünk. A taxobox-sablonokat gyakorlatilag ugyanúgy soronként kell összerakosgatni, mint az általam ajánlott "taxonlépcsőt". Vagy: vágólappal másolva ugyanakkora nagyobb és még nagyobb falatokban. Amíg azonban a taxoboxok használata esetén gyakorlatilag "behunyt szemmel" kell tudnom, hogy hol találok egy-egy ritkábban alkalmazott sablont (pl: subtibus), addig a "beírós/vágólapos" módszerrel elegendő beírnom a helyére. (semmivel se lassúbb, mint egy pár karakteres szavacskával a vágólapon gunnyasztani a csigalassan letöltődő lapok között...) És - bocsáttassék meg - hogy mely növénynél melyik taxon (azaz melyik "rendfokozat") megjelenítése indokolt, melyiké fölösleges tukálékoskodás, az bizony részben szakmai kompetencia, és legalább akkora részben gusztus kérdése. (folyt.köv: kopogtat az reálélet...)--Godson 2006. március 9., 12:29 (CET)

Na de amit te mondasz, az nem az, hogy a lépcsős elrendezés (kategóriákra gonolsz itt?) jobb a taxoboxnál, hanem hogy a taxobox nincs rendesen dokumentálva. Ami persze igaz, de javítható, rövidesen kérni is fogom a segítségedet ez ügyben. --Tgr 2006. március 9., 12:53 (CET)

A lépcsős elrendezés "vizuális előnyének" jobb megértetéséhez egy kicsit megint "szakmáznom" kell. Carl Linné hat-hét emeletes szisztémát épített - és ezen cifraságon a kortársak el voltak szörnyedve. Vagy: megilletődtek a mű monumentalitásának láttán. A mai rendszertanok 25-30 hierarchikus szintnél tartanak. Gyakorlatilag tekintheted a "taxon" szót a "kategória" botanikai megfelelőjének, azzal a nem lényegtelen különbséggel, hogy a botanikában minden kategória-szint megkapta a maga nevét. Ha az egyes élőlény-egyedet tekinted a rendszerezés alapelemének - és ez a gyakorlat és az elv is - akkor az egész rendszertant olyan halmazképző játéknak tekinsd, ahol majd harmincszor elhangzik egymás után, hogy ez eleme ennek, ezek igy együtt eleme ennek a nagyobbnak, ez a nagyobb a még nagyobbnak... Hogy végképp elvegyem a kedvedet: Linné még szigorúan ugyanolyan a dobozokba rakosgatta az állatokat és növényeket. Ma már minimum négy élőlény-országnál tartunk, és minden szakterületben van azért annyi sovinizmus, hogy a közös linnéi örökséget egy kicsit mind a maga képére módosította. Azaz: a szintek (=taxonok, "kategóriák") elnevezése már nem teljesen egységes, a növényészek, állatászok, gombászok és algászok mind a saját dialektusukat beszélik, az egysejtűek rendszertana háborús csatatér, a vírusokról meg lassan kialakul a közvélemény, hogy nem is igazán élőlények, csak úgy csinálnak... És ezt ne vedd viccnek, ez a kegyetlen tudományos valóság.

Lépcső: számomra evidens, hogy harminc emeletet ábrázolni minden egyes útszéli gizgaznál finoman szólva is túldimenzionálása az ügy fontosságának. Ugyanakkor a linnéi hat-hét emelet mindenütt fel illene tüntetni, mert azért vita ide - vita oda ma is ezek képezik a rendszertanok gerincét, különösen a közoktatásban. Most jön az "egyéni innovációm": én valami ilyesmit látnék egyszerre jól követhetőnek és szakmailag is korrektnek:

REGNUM

DIVISIO

Subez

Subaz

Subamaz

KATEGÓRIA

Subkategoria

Subsub

Subsubsub

Azaz: csak a "közismert", "fontos" taxonszintek ugranak egyet-egyet beljebb, az alkalmilag hasznélt finomabb felbontást a tipográfia (kisbetűs szótest) jelenítené meg.

További gond: a növényészek sem angyalabbak a wikipédistáknál, itt is mindnek megvan a maga kedvenc különbejáratú rendszere, amit szívesebben lát a konkurens tanszékvezető kedvenc rendszerénél. Én látásból vagy tizenöt-húsz Magyarországon oktatott növényrendszerrel vagyok futó ismeretségben (egy kertésznek ez már inkább hobbi, mint szakma...), és nem hiszem, hogy az önkényes rábökésen kívül lenne jobb módszer annak eldöntésére, hogy a magyar nyelvű Wikipédia éppen melyikhez igazodjon. Mert valamelyiket azért csak-csak illene lassanként használatba venni, de egyszerre többet elkezdeni keverni legalább olyan egészségtelen lenne, mint a jelenlegi se-se állapot. No, megnézem közelebbről a szép hosszú listádat...:-)))--Godson 2006. március 9., 14:03 (CET)

A "lépcsőgondolat" első pontjának (=egyszerű, és ezért könnyen javítható) lezárásához annyi még kívánkozik, hogy a növénytan is forrongásban levő todomány, és a forrongással itt is együtt járnak a gyakori és előre megjósolhatatlan változások. Példul: nevek - köztük a taxonok, azaz maguk a kategóriák - nevének megváltozása. De még gyakoribbak a kategóriák-taxonok tartalmának átcímkézésére tett erőfeszítések. Egy csinos példa: a Coniferales (=tobozhozók, toboztermők, tobozhordozók) rend azonos a Pinales (=?) renddel. (Pinales a Pinus nemzetség nevéből - ha így kevésbé bántó. Keszthelyen van "Pinus" faiskola, ötméteres névtáblával... Maga a Pinus nemzetség egy rakás hosszútűs fenyőt ölel fel, amire nekünk magyaroknak nincs külön tőszavunk, a németek viszont egyszerre kettőféleképpen is nevezik őket(Kiefer, Föhre), hogy jól elkülönítsék a jegenyefenyőktől (Tanne), meg a lucfenyőktől (Fichte) A Fichte és az angol fir állítólag egy tőről származik, csakhogy a furmányos angolok ezzel a névvel nem a lucokat, hanem - a jegenyefenyőket jelölik. A lucfenyő náluk spruce, feltehetőleg a "Prusse"(=porosz) szóból...). A Pinales rendnév az újabb, és annak a szabálynak köszönheti kényszerű világrajöttét, hogy "alulról" - a nemzetségtől felfele a rendig bezárólag - csak nemzetségnévből+végződésekből szabad taxonnevet kreálni. Linné még nem hozott ilyen szabályt magára, ezért ő a magasabb taxonok egy részét "beszélő nevekkel" látta el, mint a "tobozhozó". Hagyománytiszteletből - meg az öregekre tekintettel - jópár ilyen Linné-féle "beszélő" névvel kivételt tett az utókor, és a főszabállyal szemben (egy taxonnak egyszerre csak egy érvényes neve lehet) megtűri a linnéi magasabb taxonnevek párhuzamos használatát. Úgyhogy mégiscsak vannak olyan kategóriák, amelyeknek két érvényes neve is van, és egyéni alkat kérdése, hogy ki melyiket tekinti "érvényesebbnek"...--Godson 2006. március 9., 15:33 (CET)

Továbbra sem világos, hogy a taxoboxokkal mi a baj. Azt értem, hogy a rendszerezés bonyolult feladat (szerencsére nem nekem kell megoldanom :-), de ez egy logikai probléma, és logikailag semmi különbség nincs az oldalról és a szemből mutatott lépcső között, pontosan ugyanazt az információt közvetíti mindkettő. Ergonómiailag pedig a taxobox nagyságrendekkel jobb: egyrészt kevésbé tolakodó így a taxonómiai információ (ami azért a tipikus olvasó számára nem a leglényegesebb), másrészt szebb, harmadrészt a forrásban is sokkal áttekinthetőbb, mintha space-ekkel kéne operálni, negyedrészt egy csomó név, link, igény esetén akár kategória automatikusan beletehető. És ha jól értem, azt is meg lehet jelölni benne, hogy kitől származik az adott csoportosítása a fajnak.

A taxoboxok használata amúgy itt van leírva, szvsz a lefordítása után (amihez majd megint a segítségedet kérem) egyáltalán nem lesz nehéz az informatikától idegenkedők számára sem a használata.

Más: a genus-hoz a cikkben azt linkeltem, hogy fenyő, ami valószínűleg hülyeség. Mi itt a fir helyes fordítása? (Vagy ez megint egy ilyen homályos eset?) --Tgr 2006. március 9., 17:16 (CET)

Hátulról:

A taxoboxban a Genus: után látható "Abies" szó az egyértelmű, és az magyarul egyértelműen "jegenyefenyő" szóval fordítandó. (A fir soktucatnyi faj angol nevében előfordul, de meglehetősen következetlenül: a félretolt zagyvaságaimban azért gyűjtöttem össze több különböző angol nevet ugyanarra a növényfajra, hogy érzékeltessem, mennyire képlékeny a nemzeti nyelvek határozóképessége. Hogy magyarul ennek a jámbor Abies concolornak csak egy neve van, az kizárólag a relatív ismeretlenségének a következménye. A németben már három "common name"-et találtam, az angolban meg vagy nyolcat.)

A taxoboxok és taxográdicsok esztétikáján előbb-utóbb majd megalkuszunk (legfeljebb a cikk végére ragasztom a saját verziómat, csemegének:-))), nagyobb gond nekem az angolnemtudásom (a "szókincs" még csak hagyján, de soha egy percnyi rendszerezett/tanáros angolórában nem részesültem eddigi éltem során, ami van, az úgy ragadt rám filmből, zenéből, szakmából...), és legalább akkora gond, hogy nem találtam eddig az userek között legalább még egy figurát, aki hajlandó lenne időt fordítani a közösen kialakítandó út szakmai vagy-vagyainak megfontolására, és meglenne hozzá a minimálisan szükséges szakmai szókincse és tapasztalata. Nehogy félreértsd: amilyen természetes sokatok számára az infonyelv (szlenggel együtt...) olyannyira egyedül érzem magamat a botanikus/kertész tájszólásommal.:-)) (User kissjanó jól jönne, ő a kissujjából kirázná azt a taxonómiát, amin én itt gebedek...) Persze, hogy "zagyvaság", ami ma reggel kitakaríttatott a cikkemből: csakhogy ez a szó ebben a konkrét kontextusban nemcsak az íróról, hanem az olvasóról is sokmindent elmond. Eszem ágában sincs leállni huzakodni - ha egyszer legalább én tudom, hogy amit leírtam, miért írtam és miért pont úgy írtam. Ez az egész növényesdi akkor fog működni, ha a dizájnban kiegyezünk, a tartalmat meg ki-ki olyanra alkotja, amilyenre tudja. Baj akkor lesz (van...?) ha a mércét akár felfelé, akár lefelé szűkíteni és egységesíteni akarjuk. Sokezer növény vár feldolgozásra - és nem nagyon hiszek abban, hogy mindegyikkel külön-külön kisded érzelmi macskaegér játékok eljátszogatásától fognak javulni a cikkek. A kolorádófenyő Magyarországon egy periférikus "érdekesség", és a nagy júeszében sem csak ekörül forog azér az élet, így kiválóan alkalmas cikkészeti kísérleti nyúlnak. Nem gondolom, hogy különösebb ördöngösség lenne egy üresen letöltött wikit telenyomni tetszés szerinti tartalommal, jelszavas szerkesztőgárdával, alapvetően védett lapokkal. Szerinted eldönthető-e "objektíven", hogy a kolorádói jegenyefenyő (született: Abies concolor) szócikk ábrázatán ma végzett átalakítások a plasztikai műtét vagy a vandalizmus kategóriájába esnek-e? Mert azért veszett ám el ott információ is: a német és angol nevek, meg vagy tizenöt fajta neve egy suttyintással szemétre dobatott. Nem lenne becsületes dolog részemről a "növények" kategóriában lézengő durván száz szócikk végigkritizálgatása: de azt nyilván te is érzékeled, hogy ha megjelenik köztük-mellettük öt-tíz-húsz "másképp gondolkodó" cikk, egy idő után snasszá fognak válni. Aztán még egy kis idő elteltével már föl se fognak tűnni a rengeteg jobbnál-jobb növényes cikk között, és akkor majd fájdalommentesen tokostul-vonóstul le lehet majd cserélni őket. Ahogy pár hónap vagy év múlva a kolorádófenyőt is. De fejlődhet más irányba is a huwiki: "dögöljön meg a szomszédé is"-alapon akár néhány hónap alatt teljesen szét lehet zilálni, és Godson még mindig csak kavargó homályt lát a kristálygömmben, és nem megfejthető jóslatot...--Godson 2006. március 9., 18:57 (CET)

Én csak a növények idegen nyelvi megnevezéseihez szeretnék hozzászólni: KeFének már volt valamikor egy hasonló ötlete, de azt nem igazán fogadta osztatlan lelkesedés. A külföldi nevekről ált. az nyelvközi linkek adnak tájékoztatást; az alternatív külföldi nevekről pedig a külföldi nyelvű szócikkekben lehet olvasni (ha esetleg nem, akkor ezzel az adott nyelvű szócikkeket ki lehet egészíteni). A magam részéről nem lenne kifogásom az ellen sem, ha a magyar szócikkben is szerepelnének ezek, de inkább a cikk végén, mint elején.

Egyébként a kirostált fajta-neveket szerintem a cikk végén nyugodtan fel lehet sorolni, nem kerültek végleg a szemétbe, a laptörténetben megvannak. Ld.:

Abies concolor 'Argentea', Abies concolor 'Aurea', Abies concolor 'Blue Cloak', Abies concolor 'Candicans', Abies concolor 'Cernosice', Abies concolor 'Compacta', Abies concolor 'Fastigiata', Abies concolor 'Glauca', Abies concolor 'Jacobsen', Abies concolor 'Nana', Abies concolor 'Nana Kalous', Abies concolor 'Piggelmee', Abies concolor 'Violacea', Abies concolor 'Winter Gold', Abies concolor 'Wattezi Prostrate' --Ali # 2006. március 9., 19:27 (CET)

A szakmai részben sajnos nem tudok segíteni, a formaiban talán tudnék, de még mindig nem világos, hogy mit akarsz. A Nikita által törölt bevezetőnek három része volt. Az egyik a taxonómia, arra a taxobox - gondolom - éppúgy megfelel. A másik a külföldi nevek, ami kicsit esetlegesnek tűnik. (Miért pont a német, és miért nem a szuahéli?) Erre való az interwiki, nem? Az elnevezési problémákat talán át lehet hidalni azzal, hogy nem az angol/német/etc. névre, hanem a latinra linkelünk (ahogy most is van az angol iw linkben). Az alfajok felsorolását én is a szócikk végére tenném, és csak akkor, ha valamit írni is tudunk róluk (különben semmi hasznos információt nem hordoznak). Pl. egy galéria egy-egy képpel az egyes alfajokról gyönyörű lenne. (Minden alfajról külön cikk még gyönyörűbb, persze kicsit irreális :-)

Rendszertan ügyben még esetleg megnézhetnéd az ezzel foglalkozó angol műhelyt, hátha el tudsz lesni tőlük valami hasznos ötletet. --Tgr 2006. március 9., 20:11 (CET)

Meg fogom nézni - de csak holnap. Kösz a mai igyekezetet!--Godson 2006. március 9., 20:37 (CET)

Haladunk...

Excuse me, Can anybody please tell me which template is correct in naming the subspecies and varieties? (at least I'm asking the standart in wikispecies):

Abies concolor var. concolor or simply Abies concolor concolor?

(a Wikispecies Village Pump lapjáról...)--Godson 2006. március 10., 19:40 (CET)

Szia, Godson! A kardszarvú antilopnál kitaláltam egy ideiglenes változatot a veszélyeztetettségi státuszra, amíg valaki jobb megoldást nem talál. Üdv, Adapa 2006. március 11., 01:08 (CET)

Osztályozás két helyen is

Tudom, hogy erről megy a vita már egy ideje, de jól gondolom, hogy felesleges az osztályozást a szócikk szövegébe is meg a taxoboxba is leírni? Kérdezem a lapot szerkesztőket: egyetértünk-e abban, hogy a szócikk szövegéből kivehető?

--DHanak :-V 2006. április 20., 11:29 (CEST)

ki ne vedd Dhanak! Godsontól (kiemelten fontos wikipédistánktól, aki jelentős szerkesztést és szócikkgyarapodást hajtott végre a wikipédián, apropó:nem adjuk neki a kiváló wiki díjat?, én megszavazom neki szivesen, szeretem a cikket olvasni, csak annyit irt már, hogy még nem jutottam a végére) nagyon megkapnád a magadét, én szépen visszahelyeztem a nagyon értékes szerkesztésű és formájú rész a cikk elejére, ahova való, erre Adapa szegény a cikk közepére rakta és most büntiben van (lásd vitalapját). Nikita 2006. április 20., 11:43 (CEST)

Nem értem, hogy ez mire jó, azon túl, hogy kiereszted a gőzt. Szerintem hagynod kéne, hogy Godson saját maga leírja, hogy mit gondol. --DHanak :-V 2006. április 20., 12:03 (CEST)

Dhanak:én minden szavamat komolyan gondolom! te esetleg nem szereted Godson cikkeit? és szted nem kiváló wikipédista? Én is eddig mást gondoltam róla, de rájöttem, hogy nem volt igazam. Annyi sok szép cikkeket ír, és mellette aktívan vitázik. És a kolorádói jegenyefa cikkben is nagyon tetszik a lépcsőzetes elrendezés és az idegennyelvű szöveg. Szerintem tartsuk meg, úgy ahogy azt godson eredetileg beleszerkesztette! Nikita 2006. április 20., 12:11 (CEST)

Igen, így...

Köszönöm.--Godson 2006. április 20., 18:47 (CEST)

Ne haragudj, de egyet kell, hogy értsek azokkal, akik szerint ez a szócikk így egyszerűen csúnya, és annak, aki nem ismeri a biológia tudományos kifejezéseit, az első oldal nem mond semmit. Ráadásul szembemegy azzal a most már közel 30 000 oldalra kiterjedő, indokolt és jól működő szokással, hogy a szócikk egy közérthető, rövid, tömör, de szövegesen megfogalmazott leírásssal, fejjel kezdődik. A taxolépcsőt, ahogy nevezed, mindenképpen kiszedném, mivel az információ megvan a szerintem esztétikusabb, kevesebb helyet foglaló dobozban, az alfajokat pedig egy későbbi szakaszba raknám, egy sorba, felsorolásszerűen. És nem látom értelmét az angol alfajnevek felsorolásának sem: akit érdekel, ráklikkel az angol interwiki lapra. --DHanak :-V 2006. április 21., 11:23 (CEST)

Az alcím a jelen alakot tegnap délután prezentáló szerkesztő összefoglalójában feltett kérdésére ("így gondoltad?") adott válasz. Serindének megírtam, hogy a szócikket user-allapra gyorsan átmásoltam, és ha nagyon irritáló, bátran lehet wikisíteni. Közben Nikita lépett elő fővédnökké, úgyhogy innentől két tűz közé szorultál, csak visszafele: én biztatlak, hogy szerkessz bátran, a többit majd meglátjuk.:-)))(Most bűvölöm szövegszerkesztőn az átmentett változathoz a kommentárokat és magyarázatokat, úgyhogy közben legalább megfigyelem, hogyan alakul ki egy igazán wikis wikicikk.)--Godson 2006. április 21., 12:39 (CEST)

Kérlek, akkor bátran szerkesztek. --DHanak :-V 2006. április 21., 13:28 (CEST)

Ízlésekről majd akkor vitatkozzunk, ha rögtön pofozkodni is lehet, jó? :-)))

Ami a tartalmat illeti: azok a nevek, amelyek mindannyian Abies concolor-ral kezdődnek, és valami aposztröfik közé tett szóvak végződnek, azok nem alfajok, hanem fajták. Belepislogtam a taxoboxba, nem tudom, hogyan lehetne átvarázsolni. Így helytelen.--Godson 2006. április 21., 13:38 (CEST)

Igen, ez nekem is gyanús volt, elnézést, de nem volt már időm kideríteni. Kösz a javítást. --DHanak :-V 2006. április 21., 14:56 (CEST)

Formálódik, ez az, Adapa, köszönöm! :-)) A képen most már fajták olvasható. Helyes! A "subdivisin ranks" is ezt jelenti? Ha már ennyit dolgoztatok a taxobox sablonokon... --Godson 2006. április 21., 14:21 (CEST)

A subdivision ranks olyasmit jelent, hogy "alsóbb kategóriák", tehát itt lehet tovább bontani azt a taxont, amelyről a szócikk szól. --Adapa 2006. április 21., 14:54 (CEST)

Igen, ez valószínűnek látszik. Azért jobban mutatna, ha az alsóbb kategóriák pontos mibenlétéről a cikk esetleges továbbszerkesztői pontosabb információt kapnának. A kolorádói jegenyefenyőnek ugyanis vannak természetes "alsóbb kategóriái" (pl: alfajok, nem kis fejtörést okozva a taxonómusoknak a növény felfedezésétől máig), és vannak mesterségesen szelektált "alsóbb kategóriái" (alapvetően kertészeti fajták, de itt is bonyolítja a helyzetet például a magvetésekből származó ezüstösebb lombszínű egyedek fajtakénti forgalombahozatala).--Godson 2006. április 21., 15:13 (CEST)

A gondolatot továbbszőve: a taxoboxban nem jeleníthető meg a faj alatti taxonok mindegyike. Előre el kell döntenie a szócikk alkotóinak, hogy a természetes, vagy a mesterséges szelekció eredményeit jelenítik-e meg a taxoboxban. A taxobox elágazás ábrázolására alkalmatlan.--Godson 2006. április 21., 15:31 (CEST)

A taxobox alsóbb kategóriák részében meg lehet valósítani az egyes szintek lépcsőzetes ábrázolását is, mint pl. a Bazídiumos gombák szócikkben. Bonyolultabb, elágazásos ábrát pedig a szócikk szövegén belül lehet jobban bemutatni. Pl. a filogenetikus, evolúciós leszármazás szócikken belüli bemutatására lásd: Szarvasfélék. --Adapa 2006. április 21., 16:25 (CEST)

Nagyjából ugyanolyan irányokban látjuk a taxobox korlátainak meghaladását. Egyik lehetőség az információtartalom növelésére a vertikális tagolás mellett a horizontális tagolás megjelenése, azaz amikor egy újabb dimenziót hívunk segítségül. (Bazídiumos gombák.)A gondolat következetes kiteljesítése és grafikai megvalósítása a taxolépcső. A másik irányra két példát is mutat a Szarvasfélék cikk: lépcső elhelyezése hagyományos szövegben, illetve lépcső elhelyezése szürke háttéren, vázlatszerűen. Ez utóbbi szövegtípus (szaggatott keretben, szürke mezőben írógépbetűk) neve érdekelne, mert nem tudtam még eddig kibogarászni, pedig biztos hívjuk valahogy!--Godson 2006. április 21., 20:27 (CEST)

A szürkemezős technikának nincs külön neve. Én szövegdoboznak hívom. Úgy lehet előidézni, hogy a bekezdést egy üres szóközzel kell kezdeni. Megmutatom:

Ez egy példa. Ilyen egyszerű! :)

--Adapa 2006. április 21., 21:44 (CEST)

ez a vitalap kezd olyan hosszú lenni, mint az Vita:Ateista gondolkodók vitalapja. Archiváljuk? Ez a fa tudhat valamit. Nikita 2006. április 21., 21:46 (CEST)