Vita:Kisebbség

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Adapa 15 évvel ezelőtt a(z) Szakaszok áthelyezése témában

eb ura fakó[szerkesztés]

fakó ura eb[szerkesztés]

neked igazad van. még egy bélyegzőt hiányolok. tudod mit? aláírás: kibic

a kisebbseg, egy szelesebb fogalom, elobb targyald altalanosan, esetleg mint matematikai es tarsadalmi fogalmat, azutan irj a szukebb (nemzeti, nemzetisegi) fogalomrol. --Mt7 2005. július 9., 10:05 (CEST)Válasz

49%[szerkesztés]

Egy 49%-ban képviselt nézet kisebbség? Háát... jó lenne erre valami forrás, mert kicsit furán hangzik. --TG® 2005. július 8., 19:53 (CEST)Válasz

Természetesen az 51%-hoz képest. Az egy szavazat és a paraszthajszál is dönt egy mérlegelésnél, amely azt mondja meg, melyik több, melyik kevesebb... vagy nem?

Tehát ha pl. egy országban van 49% katolikus, 10% evangélikus, 10% református, 10% muszlim, 10% buddhista és 11% hindu, akkor a katolikus egy kisebbség? --TG® 2005. július 8., 20:14 (CEST)Válasz

mindjárt teszek róla...

Teszel róla, hogy a katolikus kisebbség legyen? Hűha... :-) --TG® 2005. július 8., 20:30 (CEST)Válasz

Akár arról is, hiszen Allah hatalmas... és Muhamad az ő prófetája, nekem padtársam volt a Síp utcában...

Objektum[szerkesztés]

A kisebbség a kisebb relációból képzett objektum,

Ennek a mondatnak van valami értelme? Telitalálat Felügyelő 2005. július 9., 11:00 (CEST)Válasz

amely főnév és főnévként használt melléknévként, vagy képzett melléknévként (kisebbségi) egy másik objektum vagy dolog (itt változó) tulajdonsága.

A kisebbsség, mint reláció vagy viszony két további dologgal áll kapcsolatban, amelyek között a kisebb viszony fennáll. Világos, hogy ha a két dolog amúgy egészet (a részek felettes objektuma) alkot, akkor a kettő nem egyenlősége esetén az egyik legalább 1-gyel kevesebb a másiknál, azaz 49, ha az egészet 100-nak vesszük.

A másik változó (objektum vagy dolog) lehet pl. emberi csoport, azon belül is származása, tulajdonviszonya vagy véleménye specifikumok (minőségek) szerint elkülönített halmaza, ahogy a konkretizálás nevű művelet alapján az alábbiakban szemléltethetjük:

: Ennek a mondatnak van valami értelme?

Persze, hogy van. NEKED magyarázzam?

Nem feltétlenül a szemantikai értelemre gondoltam, hanem a pragmatikaira. Biztos, hogy ezt így kellene a bevezetőben megfogalmazni? Telitalálat Felügyelő

A szavak jelentésének általános leírásában segítségedre van az ontológia nevű szócikk - itt vagy máshol.

Az itt definiálásra használt elemek a higher ontology témakörbe tartoznak.

Az ontológiák készítésénél az alapeszköz a rekurzió, a rekurzív meghatározás, amelynek egy példáját látod a fentiekben.

Tisztán nyelvileg (nyelvtanilag és nem logikailag) a szóalkotás (fogalomalkotás) eseteivel állsz szemben, ahol a -ság -ség olyan főnévképző, amely megenged egyszerre absztrakt és konkrét jelentéstársításokat.

A konkretizálást jelzős szerkezet teszi még világosabbá. Pl. nemzeti kisebbség.

Üdv.

mozgó célpont 84.0.145.180 2005. július 9., 11:14 (CEST)Válasz

Nem bántásból, de szerintem egy ilyen bevezetőtől az átlagos lexikonolvasó ilyedt sikollyal világgá szalad. Ahhoz, hogy valaki megértse a kisebbség fogalmát, igazán semmi szükség az objektum, a reláció, az attribútum, a specifikum, a halmaz és a konkretizálás fogalmára; mi több, ezek a fogalmak még csak nem is tesznek hozzá semmit a fogalom megértéséhez. Ez itt nem a magasabb ontológia vagy a formális nyelvészet szócikk, a kisebbség fogalmáról kéne írni úgy, hogy matematikai doktorátus nélkül is meg lehessen érteni. A bevezető szakaszban meg főleg - az még bonyolultabb fogalmaknál is egy egyszerű, közérthető összefoglaló kéne, hogy legyen. --TG® 2005. július 9., 11:23 (CEST)Válasz

Egyetértek, szerintem túl pontoskodó. A világért sem akarlak bántani, egy kicsit lejjebb, külön szakaszban (pl. "számítógépes ontológia vagy hasonló vagy teljesen máscímmel") még jó is lenne, de szerintem a cikk elejére nem való. Szerintem az eredeti bevezető (ezt is te írtad, nem?) sokkal jobb, mondhatni kifogástalan volt. Telitalálat Felügyelő 2005. július 9., 11:36 (CEST)Válasz

Hanganyag Na egy ideig nem láttok, nem hallotok, nem lehet ennyi szerkesztőnek egyszerre megfelelni ?*

Elnézést. Akkor inkább nem szóltam semmit. Telitalálat Felügyelő 2005. július 9., 11:56 (CEST)Válasz

Valami nem stimmel[szerkesztés]

Bocs, de valami nekem, mint nemet kisebbseginek ebben a szocikkben nem "klappol". Jellemzo ra ez a mondat: "Magyarországon politikai mozgalmak mentén kisebbségek léteznek a teljes népesség (lakosság) vallási (felekezeti), etnikai, nyelvi, szociális, stb. jegyei szerint való csoportosítása eredményeképpen." Fogalmak keverednek, tulmagyarazott, s megis sajnos keves.

Kene egy központi utalolap:

KISEBBSEG –– lsd: matematikai ertelemben; szociologiai ertelemben, törtenelem, politika stb...

Ezt ne vegyetek sertesnek, mert oszinten le a kalappal az elott, aki erre a szocikkre vallalkozott! --Dr. Steller 2005. július 9., 12:12 (CEST)Válasz

______________________________

Nem maradhatsz sötétségben...

A politikai mozgalmak mentén azt jelenti, hogy léteznek politikai mozgalmak, amelyek felvállalják a kisebbségek képviseletét. Kisebbség végtelenül sok lehet, hiszen végtelenül sok szempont alapján lehet osztályozni a dolgokat. Nálunk sokásos alap pl. a szexuális orientáció, életkor, anyagi helyzet, stb. - amely állapotokat az egyes politikai mozgalmak, mint a sérelmezett "képvisleői" viszont igéretük szerint igyekeznek megváltoztani - a hátrányos helyzetben lévő kisebbségek javára.

Még milyen fogalmak keverednek szerinted?

mozgó célpont, aki elment fakó lován...

(Sértést nem réeztem senki részéről, beszélgetünk vagy mi a fene, nem?)

_______________________________

Felvállal? Ne haragudj, de ettol a KISZ-szlogentol egnek all a hajam.

S az en kisebbsegi letem kepviseletet ne "vallalja fel" egyetlen politikai mozgalom se, mert nem vagyunk kiskoruak, tudjuk magunkat is kepviselni. S ha van koztunk kommunista, szocialista, konzervativ, stb - na bumm! Attol meg, ha a nemzetisegunkrol van szo, egyet tudunk erteni a kisebbsegben - legalabbis a nemetek, a zsidok, az arabok ilyenek. (Igaz, a magyarok nem mindig!)

Ha viszont szocialis helyzet alapjan ertelmezed a "kisebbseg" kifejezest, akkor sem lehet mondani, hogy pl. a szocialistak kepviselik a szegenyeket, vagy a zöldek a noket.

A kisebbsegek nem a "politikai mozgalmak menten" leteznek! Semmi közük hozza! Legfeljebb duma szinten.

Ezert mondom, hogy feltetlenul szet kell valasztani a fogalmakat, mert igy tarthatatlan a szocikk. 8-* --Dr. Steller 2005. július 9., 12:42 (CEST)Válasz

___________________________________________


"Magyarországon politikai mozgalmak mentén kisebbségek léteznek" – ez azt engedi sejtetni, hogy a politikai mozgalmak a kisebbségek létrehozói, okai, céljai. Nem szerencsés megfogalmazás, szerintem fejtsd ki bővebben (ahogy itt feljebb is tetted). – KovacsUr 2005. július 9., 12:29 (CEST)Válasz

Politikai mozgalmak az önmeghatározással kezdődnek, létező mozgalmak, elvek, tartalmak között kell magukat megkülönböztethető módon azonosítani. De a meghatározásból (differncia specifica) nem hagyhatják ki azokat, akiknek, amiknek a segítsévégel (faj, nem) megfogalmazzák ezen önazonosságot. Ebből következően eleve szűkítik azt a kört, amelynek képviseletét megcélozzák, hiszen ha nem ezt tennék, akkor megduplikálnák valamelyik létezőt.

Folytassam?

mozgó célpont

________________________________


Hát muszáj folytatni. A felvállal, zászójára tűz, azonosul vele, magáévá teszi, committed to, its mission is valóban a retorikai szókincs része. De a jelek szerint az történik, hogy a korábban is létező kisebbségek az emberi jogok nevű esernyő alatt elvesztik titkolandó, bűnnek számító státuszukat és legitimmé válnak a politikában (nem az erkölcsben). Azok az emberek pedig, akik eddig bűntudattal, bűntudat miatt nem vállalhatták a nyílt színen bármilyen tárgyú és jellegű véleményeket, most az emberi jogok és a véleményszabadság alapján megszólalhatnak és keresik egymást, természetes módon szeveződnek, amihez jól jönnek az "önkéntes, és egyéb (hatalmi) ambíciójú és célú képviselők".

Ennek semmi köze nincs ahhoz, hogy te vagy én személy szerint igényeljük-e, hogy valaki atyáskodjon velünk, segítsen-e nekünk, vagy éppen helyettünk cselekedjen, hiszen ekkora hatalma egy embernek nincsen.

__________________________________

Ne haragudj, kedves ???, de a felvallal kifejezetten a szocializmus szlogenje. Elvallal, felkarol stb. ez a helyes kifejezes. Magaeva tesz... Hm. Ez egy - Szuzai mennyegzo? 8-) Hat, tudod, mint szudetanemet, nincsen semmi buntudatom, nem is volt, nem is lesz. Megint egy kicsit csusztatsz, s nem egyertemu, amit irsz. Elmeletben igazad van, jo az ervelesed, de... vajon csak en erzek benne pejorativ felhangot?

Reszemrol lezarom a vitat. --Dr. Steller 2005. július 9., 13:03 (CEST)Válasz

___________________________________

Köszönöm. Nagyon érdekes volt. Már majdnem egy nevezőn voltunk.


Szakaszok áthelyezése[szerkesztés]

Mivel a Wikipédia nem szótár, ezért a nem lexikonszerű részeket áthelyezem ide. --Adapa vita 2008. október 11., 22:35 (CEST)Válasz

A kisebbség a kisebb relációból képzett objektum, amely főnév és főnévként használt melléknévként, vagy képzett melléknévként (kisebbségi) egy másik objektum vagy dolog (itt változó) tulajdonsága.

A kisebbség, mint reláció vagy viszony két további dologgal áll kapcsolatban, amelyek között a kisebb viszony fennáll. Világos, hogy ha a két dolog amúgy egészet (a részek felettes objektuma) alkot, akkor a kettő nem egyenlősége esetén az egyik legalább 1-gyel kevesebb a másiknál, azaz 49, ha az egészet 100-nak vesszük.

A másik változó (objektum vagy dolog) lehet pl. emberi csoport, azon belül is származása, tulajdonviszonya vagy véleménye specifikumok (minőségek) szerint elkülönített halmaza, ahogy a konkretizálás nevű művelet alapján az alábbiakban szemléltethetjük:

1. A kisebbségnek nevezünk egy nagyobb közösségen belül többé-kevésbé elkülöníthető, sajátos azonosságtudattal rendelkező (pl. etnikai, vallási vagy egyéb) csoportot, ha annak létszámaránya a nagyobb közösségen belül az egyenként vizsgált sokaságok nagyság szerint sorbaállított listájának az alsó végén szerepel, (a csoportok számától függően valahol az 1-49% között van).

2. Hasonlóképpen kisebbségnek (kisebbségi véleménynek) számít egy adott embercsoportot megosztó kérdésben hozott szavazás során a csoportnak az a része, amely véleményének 50%-nál kevesebb támogatót mondhat magáénak.

3. Kisebbségnek (kisebbségi tulajdonosnak) számít valamely vállalkozás, üzlet vagy egyéb vagyontárgy tulajdonosai közül az, akinek tulajdonrésze önmagában kevesebb, mint egyetlen másik tulajdonos kezében meglévő, minden más tulajdonos tulajdonrészét egyenként meghaladó üzletrésze. Egy ilyen arányú tulajdonnal nehezen lehet beleszólni az üzlet vezetésébe. Ez a gyakorlatban valahol 1-49% között van, jellemzően a 10-24% tartományban.

Egy emberi csoport valamilyen szempontból történő eloszlása vagy megoszlása általában a haranggörbe alakja szerint alakul (lásd normál eloszlás), azaz az alsó és a felső értéktartományban szerepelnek a kisebbségek, és középen a népesség, a sokaság zöme, átlaga, de inkább többsége.

A társadalmi csoportok jellemzésére használt vagyoni helyzet, tulajdoni arány, iskolázottság vagy akár az intelligenciahányados számértéke alapján is létrejönnek, előállíthatók kisebbségek, de ezek között a felső értékek tulajdonosairól nem szokás társadalmi problémaként beszélni. A fenti felsorolásban ők ugyanis a kivételezett, vagy kivételes kisebbségeket alkotják.