Vita:Kainozoikumi eljegesedés

Ez a szócikk témája miatt a Földrajzműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Mi a rövid idő?

„Az ekkor kezdődő Biber-glaciális rövid ideig tartott”: A Biber hosszát a cikk (helyesen) 300 000 évre taksálja — ez lenne tehát a „rövid”. A teljes Würm 60 000 év; ennek az ötöde, de ez mégse „rövid”. Valójában arról van szó, hogy minél közelibb a múlt, annál jobb a felbontásunk, annál kisebb eseményeket tekintünk a műlt nagy változásaival egyenrangúnak. Ez szubjektíve érthető, de objektíve helytelen.

P/c ^vita 2016. május 11., 13:38 (CEST)

Hát például a Duna és a Günz is hosszabb volt. Persze oda lehet tenni a „viszonylag” jelzőt. Vagy átfogalmazni a mondatot, hogy 300 ezer évig tartott. – LA^pankuš 2016. május 11., 14:27 (CEST)

melegedés gyorsasága

Az egyik grafikon (Vosztok-jégfúrás adatai) alatt szerepel ez a szöveg:

"Ezek a melegedések gyorsabbak voltak a mai „globális felmelegedésként” emlegetett állapotnál."

Ez egyértelmű tévedés, hiszen ma 100 év alatt történt 1 fokos növekedés, korábban viszont 10 ezer év alatt történt 10 fokos változás, ez 1 fok/ezer év, ez 10x lassabbb. –  Zimmy 2019. szeptember 28., 00:43 (CEST)

Földtengely

Mivel magyarázható, hogy amíg É-Amerikában a 40. szélességi körig, addig az óriási Eurázsiai kontinensen a max. eljegesedés csak a 60. körig nyúlik le? Valami nem stimmel a Föld tengelyével. Lehet, nem ott "szúrta át" bolygónkat, ahol ma teszi? 195.230.171.142 (vita) 2023. július 14., 18:27 (CEST)

Az nagyjából kizárható. A földtengely nem vándorol csak úgy oda-vissza, elképesztően nagy erő lenne képes a Föld forgástengelyét megváltoztatni. A jelenségnek ennél egyszerűbb oka van: Észak-Amerikát keletről és nyugatról is óceán határolja, Eurázsia pedig hatalmas szárazföldi tömeg. Egyfelől a víznek nagy a hőkapacitása, ha egyszer lehűlt, nagyon nehezen melegedik vissza, tehát hűti a szárazföldet. Másfelől lényegesen több csapadék képződik óceánok közelében, a szibériai éghajlat ma is kontinentális, ami kifejezetten a nagy hőingadozást, és kevés csapadékot jelenti. – LA^pankuš 2023. július 14., 21:26 (CEST)