Vita:Kölpények
Új téma nyitásakölpények (ósvéd kylfing v. kylping, óorosz kolbjagi, bizánci gör. kúlpingi): skandináv eredetű népcsoport. - A 10. sz. közepén vsz. adóbehajtóként a magyar fejed-ek szolgálatában álltak (hasonlóan az ugyancsak skandináv eredetű rúszokhoz és varangokhoz [varégok], akik zsoldosok voltak). Első telepeik a Taksony nagyfejed. (ur. 955-970) által létrehozott új határvédő települések (→gyepű) láncolatában is megtalálhatók. A tört. Mo. ter-én, ill. a m. törzsszöv. által ellenőrzés alatt tartott ter-ek szélén voltak településeik (Alsó-Kubin, Felvidék; Kulpinovo, Délvidék; Mezőkölpény, Erdély; Kilbing, D-Au.).
GYÖRFFY GYÖRGY elobb (KCsA. 1. kieg. 441, vö. Besenyok és magyarok 441 is) még a NÉMETH ötletére és annak nemzetközi szakirodalmi hátterére visszamen konsz-tantinoszi Κουλπεη, Καλπεη-ben látta inkább a magyar helynevek török el zményét;de kérd jellel megemlítette az egykori bizánci zsoldosok közt felsorolt Κουλπ γγοι-okpárhuzamát, melyet külföldi filológusok a normann kylfinger népnevével egyeztettek.G YÖRFFY itt vö.-vel vette hozzá a magyar helynevekhez P. mester Culpun személynevét.Kés bb G YÖRFFY (Tanulmányok 87 kk.; Anonymus Gesta Hung. 154; Tört. földr. 3:308) már határozottan vallotta, hogy a XI. századi bizánci forrásokban a katonai segéd-népek közt sokszor felbukkanó Κο λπιγγοι, orosz évkönyvekbeli(V ASMER szerint óorosz k lbeg) felel meg végs soron — török nyelvi közvetítésen keresztül —a magyar helyneveknek (vö. még V ASMER , RussEtWb. 1: 596:, óor. kolbjag ).Analógiául felhozza a szintén északi segédnép varégok magyarországi szerepét is (l. hely-névként 1138/1329: Warang (MNy. 1936: 134), 1193 (!): Warung (CAH. 89), Somogy m.,elpusztult). Megjegyzi még, hogy a krónikákban nem említett, de Anonymustól Botondapjának megtett Kölpény neve Marót-hoz és Szovárd-hoz hasonlóan nem zárja ki a nép-névi eredetet; s t a népnévi el zmény alapján a korai Árpád-korban a Bega torkolatvidé-kére kölpény népelem jelenlétét teszi fel. — E magyarázat f ként a szóvég dolgábanszintén tartalmaz komoly hang- és alaktani nehézségeket, az el bbinél mégis több lehe-t séget hordoz, mert beleilleszkedik a magyar helynévtípusoknak abba a csoportjába,amely jobbára nem személynévi el zmény , viszont nép-, illet leg törzsnévként viselke-dik, és egymással struktúrájában is felt n alaki egybeesést mutat (Berény, Ladány,Tárkány, Várkony, Varsány stb.). E tekintetben némi nehézséget jelent a Kölpény hely-névnek a társainál viszonylag csekélyebb száma.10. Nem lehet tehát elzárkózni attól a G YÖRFFY fölvetette lehet ségt l, hogy a Köl-pény, melyet a magyarból megfejteni nem tudunk, korai helynevünkben egy, királyiszolgálatban álló katonai segédnép emlékét rzi. A névnek most részleteiben taglalthelynévi problematikája alapján azonban a feltehet en népnévi el zmény Kölpényhelynév területiségéb l a kevei—bánsági vidék minden bizonnyal kiveend , követke-zésképpen e tájon ilyen népelem jelenlétére nem hordozhat bizonyságot. Valós személy-névi használata ugyancsak kizárható; nincs sem ilyen min ség el zménye, sem ilyenfejl dménye; Anonymus a Kölpény „személynévi” voltának nem hiteles tanúja, csakügyes megalkotója.B ENK L ORÁND Isten szavunk eredete 1. Az uráli nyelvek többségében az ’isten; Gott’ és az ’ég; Himmel’ fogalom meg-nevezése ugyanazon szavakkal történik. Lássuk az ebbe a szemantikai körbe tartozóetimológiai csoportokat: 1. Obiug. *toräm ’Himmel, Gott’ → Vog. (S TEINITZ , WogVok. 171, H ONTI , GOV.190) TJ taräm, AK toräm, P torämt (Pl.), Szo. t„räm ’Himmel, Gott’ | osztj. (DEWO.1472) V Vj. toräm, Trj. J toräm, DN Ko. Kr. Ni. Serk. turäm, Kaz. toräm, O toräm ua.Az obiugor nyelvekben a szó gyakran a vog. numi ’fels ; das obere, Ober-’, osztj. numua. el taggal együtt fordul el : vog. É numi-tpräm ’f isten; Hauptgott’; osztj. (DEWO.989) V Vj. num toräm, DN num turäm, Serk. num turäm, Kaz. num toräm ’höchster(Himmels-)Gott; Himmel’.