Vita:Jerney János

Új adatok

Egyelőre ide másolom a ma ömlesztve bepakolt szöveget, olvashatóvá tétele és szövegállagtartó bedolgozása végett. Pasztilla ^vita 2013. április 10., 21:06 (CEST)

A családjának 1610.Január 28-án, II.Mátyás Habsburg uralkodó,Jerney Mártonnak,testvérének és fiainak címeres nemességet mérlaki előnevet ajándékozott. Ebből a családból született János édesapja:Mérlaki Jerney József. XVIII.század közepén Félegyházán lakott, onnan került Halasra majd Dorozsmára.Dorozsma egyik legtekintélyesebb embere volt,aki főbírói tisztséget két ízben is:1812-1813-ig,majd 1815-1824-ig töltötte be. Jerney János édesanyja nemes Kiss Borbála volt. Jerney János ebben a nemesi családban született:1800.Május 12-én Szeged melletti,Kiskundorozsmán, egyszerű kis nemes kúriában. Szülőházának helye napjainkban Kiskundorozsma, Negyvennyolcas utca 5.szám alatt található. Két nővére volt:Katalin és Anna.

1825-ben Széchenyi István személyesen gratulált neki miután Jerney János, pályaművével elnyerte az "Egy volt-e a régi kun nemzet nyelve a magyar nemzet nyelvével?" kitűzött 100frt.jutalmat.

Jerney János Dorozsmán való tartózkodása során egyeneslelkűsége és tudományossága nagy hatással volt 1832-1836-ig Horváth Mihály dorozsmai történetíró munkásságára,aki egyben helybéli káplán volt,majd 1848-ban Vallásügyi Miniszter,majd pedig csanádi püspök.Horváth Mihály, Jerney János buzdítására írta meg "Az ipar és kereskedés története Magyarországon a három utolsó századokban" című munkájának legnagyobb részét mellyel 1840-ben az Akadémia nagy jutalmát nyerte el. Jerney János Dorozsmán való tartózkodása során Dr.Kovách Pál dorozsmai káplánt,jelentős forrásmunkához kalauzolta mikor az a jogtudor szigorlatok befejeztével:"A Káptalanokról,mint hiteles helyről" című jogtudori értekezését készítette. Jerney János ezekben az időkben,Dorozsmán írta meg : "A Magyarországi Karok és Rendek" című nagy értekezését és ugyancsak Dorozsmán gyűjtögette adatait későbbi nagyobb munkájához:"Kalauz a magyar oklevelek ismeretére a levélkiadó helyek leírásával s 100 hiteles pecsét rézbevésett képével.

Források minderre: Sztriha Kálmán Kiskundorozsma története 1937.