Vita:Irinyi János

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Hungarikusz Firkász 12 évvel ezelőtt a(z) Születési helye témában
Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:
Életrajzi szócikkek (bővítendő besorolás)
Kémiai témájú szócikkek (bővítendő besorolás)
1848–49-es témájú szócikkek (besorolatlan)

Észrevétel[szerkesztés]

Más források szerint (pl. http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/eletrajz/html/ABC06707/06809.htm, http://www.kereso.hu/yrk/Ryrgenwm/6683) testvére, Irinyi József segítségével fogalmazódott a 12 pont.

Irínyi? Hosszú í-vel?[szerkesztés]

Az angol nyelvű szócikkben valaki azt írta, hogy Irínyinek is írják Irinyi nevét. Vajon ez igaz lehet?

Én is láttam már úgy, de eddig nem hittem el, mert csak egyszer. Gyanús, mert ez a 2. alkalom, hogy találkozok a hosszú I-vel. Esztergomban van Irinyi JÓZSEF utca, az rövid i-s. Villy/Üzenet 2007. január 28., 21:08 (CET)Válasz

Születési helye[szerkesztés]

Több forrás Nagylétát adja meg születési helyéül 1817. május 17-i dátummal. A módosítás a jelenlegi helyre és időre egy újságban megjelenő, hitelesnek tűnő keresztlevél alapján történt. Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2011. október 21., 14:20 (CEST)Válasz

Egy felfedezes tortenete[szerkesztés]

Irinyi janos es jozsef, antonia keresztelesi bejegyzeseit en fedeztem fel legeloszor. Hasonloan Irinyi Janos id. temetesi bejegyzeseit is. Az alabbi cikk meseli el ennek tortenetet. Ezt jo lenne mindenkinek tudni. A www.biharmegye.ro honlapon a cimet beutve kikeresheto a cikk.

Szabó József diószegi születésű margittai neonatológus szakorvos, egyik kedvtelése a helytörténet, ilyen téren több levéltári kutatást is végzett, melyek egyik jelentős eredménye, hogy hiteles dokumentumokkal tudjuk immár igazolni: a Bihar megyei Albis a szülőhelye a gyufa feltalálójaként közismert Irinyi János vegyésznek, akárcsak az öccsének, Józsefnek, aki író, hírlapíró, ügyvéd volt, az ő javaslatára foglalták 12 pontba az 1848-as forradalom követeléseit. Alább a helytörténésznek az Irinyieket érintő kutatása krónikáját adjuk közre.

Felkapott téma mostanában az Irinyi-család bihari sajtóberkekben. Ez nagyon is helyes. Az utóbbi évek kutatásainak eredményeként világossá vált, hogy ifj. Irinyi János, Irinyi Antónia és Irinyi József Albison született, és mindhármukat Bihardiószegen keresztelték ortodoxnak, illetve apjuk halálesetét is itt jegyezték be (tehát ő is ortodox volt) az egykori görög kereskedő társaság által épített ortodox templom anyakönyvébe, és nem az ezzel egy időben már meglévő diószegi román ortodox vagy a nagylétai román görög katolikus és rutén görög katolikus anyaegyházak anyakönyveibe. E templomról még csak annyit, hogy 1783–1868 közt állt a diószegi református templommal szemben, a mai Görög-kert helyén. Hatósugara Balmazújvárostól Piskoltig terjedt. Előbb a kereskedő társaság, később Kiss Pál honvéd tábornok családja tartotta fent, majd lebontották, a kegyszerek pedig a mai bihardiószegi román-falusi román ortodox templomba kerültek át. Ennyi tömören a fő információ, azonban szükségesnek tartom elmesélni azt is, hogyan kristályosodtak ki ezen információk, és kinek milyen szerepe volt ebben a folyamatban. A Romániai Nemzeti Levéltár Bihar megyei fiókjának anyakönyvi állagában (DJAN-Bihor, fond Colecţia Registrele de stare civilă, dosar 383) található egy érdekes 70 lapos anyakönyv (keresztelések 1812–1882, esketések 1814–1846, temetések 1807–1881), mely betűhíven az alábbi szöveggel kezdődik: „A Diószegi Görög nem Edjesült, Anya szent EgyHáznak, a meg Kereszteltek, meg Esküdtek, és a’ meg Hóltaknak, közönséges Jegyző Könyve, Melly kezdődött az 1812dik Eszt: Május Hónap 12dik napján, Az én időmben, és általam. Akkori Helybeli Parochus Popovits Pál által”. Ez az anyakönyv tartalmazza az Irinyi család tagjainak említett keresztelési és temetési adatait. Az illető anyakönyv id. Irinyi Jánosra vonatkozó haláleseti bejegyzése alatt Naghi Martin egykori diószegi román-falusi pap 1948. január 10-i lábjegyzetében már rávilágít a rokonságra az elhalálozott és Irinyi József között, sőt még a család valószínűsíthető román nevét is megadja – Irimia –, de ez tudtommal visszhang nélkül maradt a későbbi román szakirodalomban. A kötethez tartozó kutatói használati lap alapján a kötet Vasile Pâslaru leltárazási és állagfelmérő tevékenysége után (1992. 02. 27.) vált kutathatóvá. Először alulírott lapozta (2001. június 11.) és fedezte fel az Irinyi János, József és Antónia keresztelésére vonatkozó bejegyzéseket a készülő Bihardiószeg-monográfiához végzett levéltári feltáró kutatások során. A két fiúgyerek diószegi keresztelésére vonatkozó információt már ott megjelentettem (Szabó József szerk., Bihardiószeg fejlődéstörténete. Kismonográfia, Pro Juventus Diosigensis Egyesület, Bihardiószeg, 2003, 58. oldal). A fiúk születési helyére vonatkozó információknak még nem tulajdonítottam jelentőséget (ekkor még nem ismertem az erre vonatkozó szakirodalmi találgatásokat). Bár sok adatom volt már a monográfiában a diószegi görögökre vonatkozóan (Takács Sándor, Papp Klára vonatkozó cikkei és saját kutatások alapján), még nem gondoltam arra, hogy az illető anyakönyv a diószegi görögöké lehetett (az anyakönyv is XIX. századi, míg a diószeg-székelyhídi görög kereskedő társulat aranykora a XVIII. századra esett), így keresztelési helyüknek még a diószegi úgynevezett román-falusi román ortodox templomot jelöltem meg (arra gondolva, hogy jelen anyakönyv a terjedelmesebb cirill betűs román anyakönyvek hevenyészett magyar nyelvű tisztázata, az akkori hatóságok nyomására). Hivatásos román kutatók következnek a használati lap szerint a sorban (Ciorba Ioan, 2003. 09. 03 és Apati Cristian, 2004. 12. 06.), de ők más szempontok miatt forgatták az anyakönyvet. Szóbeli közlésem alapján Deák Sándor nagyszalontai illető is forgatta az anyakönyvet 2008. május 6-án, de csak mint magánember. Közben egy román kutató munkája eredményeként, aki régi bihari ortodox anyakönyvek helytörténeti értékű feljegyzéseit dolgozta fel, világossá vált, hogy egy önálló anyakönyvről van szó, ami mégis csak az egykori görög kereskedők ortodox anyakönyve (tehát a fiúkat a diószegi görögök ortodox templomában keresztelték meg). A közben készülő érmelléki életrajzi gyűjteménybe is belekerült a fiúk keresztelésére vonatkozó információ (Sóki Béla, Érmellék 100 híressége, Scola Nostra Egyesület, Székelyhíd, 2009, 84. oldal) immár helyesbített formában. A bejegyzésekről nekem csak 2009 őszétől vannak fényképeim barátom, Adrian Apan doktorált történész jóvoltából. Ekkorára már tisztában voltam az anyakönyvi bejegyzés perdöntő voltáról Irinyi János születési helyének vonatkozásában. Megpróbáltam a hírnek nyilvánosságot keresni, de nem sok sikerrel jártam, így le is tettem erről. Tovább csak szóbelileg, illetve a fényképes anyag összejöveteleken történő bemutatásával próbáltam felhívni erre az érdekességre a közfigyelmet. 2009 elején megkerestem Szabó Lászlót, az albisi Irinyi József Társaság alelnökét, valamint más ügyben Létavértes polgármesterét is, akikkel közöltem az információkat. Szabó László is tanulmányozta az anyakönyvi bejegyzéseket Váradon (2009. 07. 28-29.) és ugyancsak készített fényképeket Szabó László Gergővel, amiket a létavértesi iskola igazgatónőjének is megmutatott. E cikkhez közölt képanyag szintén Szabó László és Szabó Gergő munkájának eredménye. Közben Gorun-Kovács Blanka kutatónő munkája nyomán újabb fontos adatok kerültek elő a diószeg-székelyhídi görög kereskedő társaság gazdasági és vallási életéről, melyek közvetett adalékokkal szolgáltak ehhez a témához is, illetve Adrian Apan és jómagam 2009 decemberében a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban az Úrbéri Törvényszék Székelyhídra vonatkozó iratai között egy olyan dokumentumra bukkantunk, mely letisztázza a nagylétai uradalomnak a székelyhídiból való kiválásának eléggé zajos körülményeit, de ez id. Irinyi János Albisról Nagylétára való átkerülésének hozzávetőleges dátumáról nem nyújt információt. Id. Irinyi János valószínűleg 1822-ben került át Albisról Nagylétára, ugyanis József fia még Albison született az évben, viszont János fia az elemi iskolát már Nagylétán járta 1823–1827 között (Szabó Gyula, Vértesi krónika, kiadja Polgármesteri Hivatal, Létavértes, 1993, 93. oldal). A székelyhídi uradalmat bírt Stubenberg család nagyváradi vagy a Saurau család grazi levéltárban őrzött iratai közt fog még akadni olyan dokumentum, amelyik id. Irinyi János életpályájához fontos adalékokkal szolgálhat. Valamilyen úton (valószínűleg naiv információterítésünk eredményeként) egy magyarországi családfakutató is felfigyelt az anyakönyvi adatokra, aki kifényképezte az anyakönyvi bejegyzéseket (dr. Irinyi Judith, 2009. 06. 09. és 2009. 07. 09.), és leközölte Irinyi János pontosított születési adatait az általa működtetett honlapon (http://www.irinyi.eu/, a honlap adatgazdagsága figyelemreméltó). Mivel nagyjából 2009 közepéig hivatalos forrásból az Irinyiek emlékét ápoló albisi szervezet is csak annyit tudott, mint az általános tudományos közvélemény (és vélhetően az említett anyaországi kutatónő is), vagyis hogy a két testvér közül Józsefről lehetett biztosan tudni, hogy Albison született (lásd Vasárnapi Újság, 1859. április 3., 14. szám, Irinyi József nekrológja), ezen a vonalon indultak el az emlékállítási folyamattal még a 2000-es évek elején, mely iskolai névadásban, emléktábla-állításban, a szülőház helyén emlékhely kialakításában nyilvánult meg, és 2011-ben Irinyi József emlékére szoborállítással tetőzött. De ez nem jelenti azt, hogy nem gondolnak Irinyi Jánosra is. Sőt szájhagyomány alapján egyesek régóta tudni vélték Albison, hogy Irinyi János is ott született, de ezt eddig nem tudták okmánnyal is bizonyítani. A tanulság az egészből: ne szólj szám, nem fáj fejem, vagyis ha valamit felfedeztél, vagy közöld azonnal, vagy hallgass róla.

Dr. Szabó József