Vita:Internet

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Tetra 13 évvel ezelőtt a(z) Tényleg kisbetűvel kell írni? témában
Ez a szócikk témája miatt az Informatikai műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Bővítendő Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Vobence (vita), értékelés dátuma: 2011. szeptember 19.
Informatikai szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Ciki az üres táblázat az elején meg a sok angol megnevezés. Antifinnugor 2005. január 1., 11:08 (CET)Válasz

amennyi idő alatt ezt ide beírtad, az alatt le is fordíthattad volna :) Alensha 2005. január 1., 16:27 (CET)Válasz

Vírusok szakasz[szerkesztés]

Ez a szakasz egy általános leírás, ahelyett, hogy az internet-specifikus dolgokra koncentrálna. Van a vírusokról külön szócikk, az általános dolgokat ott kéne leírni: számítógépes vírus. -- nyenyec  2005. június 16., 01:20 (CEST)Válasz


"Az NSFNET gerinchálózatán 1995 áprilisában mért 13 404 656,5 MB adatforgalmának megoszlását mutatja a jelentősebb szolgáltatások szerint a következő táblázat:"

Abban a táblázatban a százalékok összege alig több mint 50%, hol van a másik fele?

Az internet őstörténete[szerkesztés]

Ez egy olyan mese, amelyet érdemes elolvasni. Sajnos nem tudok konkrét adatokat, de több olyan oktatótól, tanártól, pedagógustól hallottam, akik tanították nekem különböző helyeken és időpontokban a számítógépet majd valamilyen szinten az internetet is. Ami konkrét: 1970-es évek elején volt a ma Corvinus Egyetemnek (akkor Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem) egy olyan nagy számítógépe, amelyet az ötvenes évek elején kapott. Ez a gép már akkor sem volt új, amikor az MKKE megkapta. Azt nem tudom, hogy milyen idős volt, de pl. Algol 68 előadáson elhangzott, hogy a két világháború között - akkor még telefonkábelen át - létrejött az abban az időben két tábornak nevezett programozói között egy "note elektronic terminal", azaz "jegyzet az elektronikus csatlakozó végponton" dolog. Ezt a bejegyzést azért írtam ide a vitalapra, mert a minap voltam egy konferencián, ahol elhangzott, hogy egy - szerintem nagyon képzett fiatalember -, az előadó szerint viszont képzetlen, azt mondta egy informatikai vizsgán, hogy az internet tulajdonképpen a két világháború között keletkezett. Mivel akkoriban ezek a fejlesztések a két tábor miatt szupertitkosak voltak, lehet nyomozni és utánajárni az internet őstörténetének, mert ez a szócikk a personal computerek-ből indul ki, márpedig ezeket a két világháború között, illetve a második világháború után megelőzték a nagy elektronikus számítógépek, amelyekről a sajtókból kb. az 50-es években értesülhettünk először. Ezekről a dolgokról én is a 60-as 70-es években olvastam, tinédzserként illetve már felnőtt koromban.Margit  (üzenet) 2011. január 16., 08:48 (CET)Válasz

S felmerül bennem a kérdés, hogy a nagyon hosszú időre titkosított dolgok olyanok, mint a szerzői jogi törvény, amely 140 évre béníthatja meg a fejlesztéseket, vagy teheti homályossá azt, ami világos lehetne. De elég találékony az ifjúság, s előbb-utóbb kiderül az igazság mindenről és valaki megírja majd. Ezenkívül a jól megfizetett és normális emberi életet élő szerzők szabadon lemondhatnak a fejlődést bénító szerzői jogukról:)! Margit  (üzenet) 2011. január 16., 09:03 (CET)Válasz

További gondolatok az internet őstörténetéhez. Mit is jelent az angolban az "inter" szó? Elsődlegesen: elás, eltemet, elhantol (azaz titok?). De rögtön ezen jelentések után látszik, hogy szókapcsolatokban az "inter" jelentése "között, közötti". Ebből kiindulva: az "internet" lehet egy olyan szó, amely jelentheti "jegyzet az elektronikus csatlakozó végpontok között"; avagy szótárhasználattól függően "titkos jegyzet az elektronikus csatlakozó végponton". Lehet jártatni az elmét! Vajon milyen szótárt használtak, egyáltalán használtak-e a programozók felettesei anno 1930-1950 között bármelyik akkori atom és informatikai nagyhatalomnál a két ismert nagyhatalmon kívül? Margit  (üzenet) 2011. január 16., 11:05 (CET)Válasz

Valamikori számítástechnikai szótáramban NET nagybetűs volt, ez azt jelenti, hogy akkoriban még tudták, ez egy angol informatikai mozaikszó is, s nemcsak a "net"="csapda, háló, tisztán nyer" angol kifejezések jelentése.Margit  (üzenet) 2011. január 16., 11:17 (CET)Válasz

Horror[szerkesztés]

Közel egy éve visel ez a szócikk horror sablont. És nem történik semmi. Ez elég gáz. OsvátA Palackposta 2011. március 8., 13:36 (CET)Válasz

Hát hajrá, itt a nagy lehetőség hogy eltüntesd :) – Deni vita 2011. március 8., 14:45 (CET)Válasz

Hát ez az, amit szerkesztők nem szoktunk szeretni: csináld meg, ha valami nem tetszik... OsvátA Palackposta 2011. március 8., 14:47 (CET)Válasz

Tényleg kisbetűvel kell írni?[szerkesztés]

Az internet szó itt az internetet, egy konkrét internetet jelent, szerintem tulajdonnév. Nem kéne nagybetűvel írni? tetradumaláda 2011. március 18., 18:10 (CET)Válasz
Válasz: tényleg kisbetűvel kell írni. Nem az angol helyesírást követjük. Továbbá az internet ma már köznév, az igaz, hogy eredetileg tulajdonnév volt.--Linkoman vita 2011. március 21., 11:02 (CET)Válasz
Nem, az internet eredetileg köznév volt, mert hálózatok közötti hálózatot jelent, és utána kialakult AZ internet, amit ma internetnek hív mindenki, és abból csak egy van, annak az a neve. Ezért kérdezem. tetradumaláda 2011. március 21., 12:28 (CET)Válasz

Kivágott szöveg[szerkesztés]

Alacsony szinvonalú, forrás nélküli, szubjektív szöveg kivágva:

A különböző országokban másféle jogi szabályok vonatkoznak a fájlcserélés során beszerezhető, szerzői jogvédelemmel ellátott művek cseréjére, sokszor maguk a szakemberek sem tudnak egységes véleményt alkotni. Annyi bizonyos, hogy a jelenség rendkívüli jelentőséggel bír (mind a hálózatok fájlcserélés általi terhelését, mind a felhasználók számát tekintve).

A jogi helyzet hazánkban

Magyarországon elsősorban az ASVA közlései (Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közcélú Alapítvány) és a rendőrség akciói nyomán hallunk-olvasunk, sokszor egymásnak ellentmondó információkat. Az ASVA lényegében a szerzői jogok birtokosai kiadóinak érdekeit védő egyesület. (egyesek szerint nem illik rá a „közcélú” megnevezés, hiszen magáncégek egyesületéről van szó.)

A rendőrség akcióinak forgatókönyve általában arról szól, hogy lefoglalnak nagyforgalmú BitTorrent vagy DC++ kiszolgálókat (esetleg tévedésből az ügytől teljesen függetlenül álló vállalatok/vállalkozók/magánszemélyek szervereit), majd azt előbb-utóbb, a vizsgálatok befejeztével következmény nélkül visszaszolgáltatják. Ezért sokan sérelmezik a jogi bizonytalanságot."--Linkoman vita 2011. március 21., 11:02 (CET)Válasz