Vita:Illír jellegű gyertyános-tölgyes

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Gnomon 18 évvel ezelőtt a(z) Van-e ilyen? témában
Ez a szócikk témája miatt a Növények műhelye érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán.
Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: ismeretlen
Növénytani szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Van-e ilyen?[szerkesztés]

"Illír jellegű gyertyános tölgyes" nevű növénytársulást a Google-ban egyedül a Wikipédia ismer. (első helyen...) A "Helleboro odoro - Carpinetum" név mint társulásnév is több évtizede érvénytelen ismereteim szerint. A cikk további tartalma (a feltüntetett növényfajok és a jellemzés) önmagukban nem teszik lehetővé, hogy a ma elfogadott növénytársulások valamelyikével egyértelműen azonosítsam a cikkben szereplő növényegyüttest. Törölni kellene a cikket, mert az utólagos beazonosítgatás eredménye erősen kérdéses.--Godson 2006. március 19., 21:04 (CET)Válasz

Ha nincs ilyen, akkor törölni kell. Ha te a fentiekben biztos vagy, akkor nyugodtan tedd rá a {{törlés}} sablont és indklással vezesd fel erre az oldalra. - Serinde üzenet 2006. április 3., 19:08 (CEST)Válasz

Itt mifelénk mégis használják. Néhány forrás: Egy klasszikus: Növényföldrajz, társulástan és ökológia (Bernáth Jenő, Borhidi Attila, Fekete Gábor, Jakucs Pál, Keszthelyi István, Láng Edit, Pócs Tamás, Précsényi István, Simon Tibor), 1981., 229. oldal. Egy újabb: Rendi László: Hévíz erdői, parkjai (in: "A Hévízi Csoda tó" Hévízi Könyvtár 1., 1994., 60. oldal) Szerepel még mind a Remetekert Erdőrezervátum (2000.), mind a Hévízi-gyógytó TT Természetvédelmi Kezelési Tervében (2003.) --Gnomon 2006. április 6., 09:01 (CEST)Válasz


Használni sokmindent használnak, különösen a neten. Ennélfogva forrásokat találni könnyű, azok használhatóságát és hitelességét megítélni már kevésbé könnyű, de nem reménytelen. Az általad idézett klasszikus számomra különösen kedves, mert a megjelenése évében megvettem, bele is olvasgattam, és ennek az olvasgatásnak köszönhettem, hogy a növénytan utóvizsgámon a megérdemelt épphogy átcsusszanás helyett végül is négyessel távozhattam. Ha hitelt érdemlően összehozod - nem Godsonnak vagy Serindének, hanem a wikiolvasóknak! - hogy a jelenlegi magyar nyelvű társulástani irodalomban milyen néven szerepel az a növénytársulás, amelyet ez a szócikk taglal, akkor remek közös munkáknak nézünk elibe! Addig ez a cikk - zavarórepülés.--Godson 2006. április 6., 09:53 (CEST)Válasz

A klasszikus könyv nem sokat ír erről a társulásról. (Nem érzem túl rosznak a szócikket.) A Fekete Gábor, Molnár Zsolt, Horváth Ferenc által jegyzett Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer II. kötet (A magyarországi élőhelyek leírása és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer, 1997.) -e tényleg nem ismeri a Heleboro odoro-Carpinetum-ot, csak a Heleboro odoro-Fagetum-ot, és az előbbi helyett a Heleboro dumetorum-Carpinetum saladiense-t. Persze, attól még, hogy megváltozik a latin név, a társulás létezik (bár, ha jól emlékszem, Juhász-Nagy Pál szerint egyáltalán nincsenek társulások). --Gnomon 2006. április 7., 09:00 (CEST)Válasz


Megpróbálom pontosan mehógfogalmazni, mi a bánatom a szócikkel.

Úgy vélem (és hihetőleg nem egyedül vélem így), hogy egy wikipédia-szócikknek akkor van létjogosultsága, ha ismeretet közöl. Ha a testi-tárgyi világ valamely részletéről szól a cikk, akkor annak olyannak kellene lennie, hogy az olvasója a cikk tárgyát összevethesse egyrészt ugyanerről a tárgyról szóló más forrásokkal, másrészt a saját érzékszerveivel letapogatható világgal. Egy növénytársulás leírásának olyannak kell lennie, hogy abból egy érdeklődő laikus eldönthesse, hogy vajon látott-e már ilyesmit, vagy fordítva: eldönthesse, hogy ilyen valamihez még egészen biztosan nem volt szerencséje. Érdeklődőt mondok, mrt nyilvánvaló, hogy akinek a felsorolt növénynevek sem mondanak semmit, annak a fejében a sok kicsi semmitmondó kifejezésből nem fog összállni egy jelentéssel bíró kép. (Persze ha növénytársulások pedig nincsenek, akkor fölösleges erőlködés azokat közérthetően leírni. Roppantul érdekelne, hogy Juhász-Nagy Pál pontosan hol és milyen módon fejtette ki azt a nézetét, hogy egyáltalán nincsenek növénytársulások. Tényleg érdekelne, mert valóban tudott új nézőpontokból fölvetni kérdéseket, de ez a kijelentés ilyen tömör és határozott formában számomra kissé elnagyoltnak tűnik.)

Amiben biztosan egyetértünk: a természeti környezetünk állapota folyamatosan romlik. Amiben talán egyet fogunk érteni: ez a romlás részben az emberi mohóság, részben az emberi tudatlanság számlájára írható. A Wikipédia az előzővel nem sokat tud kezdeni, a második kérdéskörben viszont találhat magának pozitív szerepet. De ehhez fegyelmezettnek, türelmesnek és alaposnak kell lennie, és nem szabad félmegoldásokkal és látszatcikkekkel megelégednie. A hamis, téves vagy féloldalas információ gyakran rosszabb, mint a semmilyen, mert az alap nélküli elbizakodottság táptalajává válhat. Én egyedül ebből a megfontolásból teszek kérdőjelet emellé a cikk mellé, és azért kérlek téged, hogy azonosítsuk be pontosan a cikk tárgyát, mert én a leírt szavakból és mondatokból tényleg nem tudtam kiókumlálni, hogy melyik növénytársulásra lehetne ráhúzni a leírást, pedig két Borhidi-könyvet is átnyálaztam itt a képernyő előtt.--Godson 2006. április 7., 10:39 (CEST)Válasz

Nos. Lássunk akkor hozzá. A cím szerintem jó, mert ez a társulás magyar neve (nem tartom célszerűnek a latin nevek használatát a wikipediában). Borhidi Attila itt mifelénk vörös posztó mostanság, mióta beleártotta magát a lápügyekbe. A többit később. --Gnomon 2006. április 7., 13:52 (CEST)Válasz