Vita:I. János magyar király

Ez a szócikk témája miatt az Erdély-műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Jól használható Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Hkoala (vita), értékelés dátuma: 2014. november 24.

Erdéllyel kapcsolatos szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

ezt nincs kedve valakinek megírni? Alensha 2005. június 18., 19:49 (CEST)

Jó, akkor erre is sort kell kerítenem valamikor. - Serinde 2005. június 18., 21:43 (CEST)

halálozás dátuma

A német wiki szerint: (* 1487; † 22. Juli 1540 bei Székesfehérvár). Vajon? --SyP 2005. november 3., 20:43 (CET)

Székesfehérvárott temették el, az biztos. mindjárt utánanézek még. ˘˛˘ 2005. november 3., 20:53 (CET)

Namost így kapásból annyit sikerült összehoznom, hogy a halála dátumában a történészek a "július 17. vagy 21." megállapításra jutnak, a halál helye meg vagy Székesfehérvár, vagy ott csak eltemették és Szászsebes. Vagyis: tovább kell kutatni, de a német július 22-je hibásnak tűnik. Eddig. Ha valaki tud nagyon biztos forrást, kérem, nézzen utána! ˘˛˘ 2005. november 3., 22:04 (CET)

Még néhány forrás:

• Magyar Katolikus Lexikon - 1540. július 22.
• Bethlen Gábor Hagyományőrség Egyesület "1540. 07. 17. Meghal I. (Szapolyai) János"
• Dolinay Gyula: Magyar Királyok és Hősök Arczképcsarnoka (Bp., 1883): "meghal 1540. tavaszán"

Gyurika ^vita 2009. október 27., 11:02 (CET)

Miért foglalták el a törökök Budát?

"A királynak viszont nem maradt sok ideje fia nevelésére, születése után két héttel meghalt. A váradi békét megszegve végrendeletében fiára hagyta trónját. Az emiatt kirobbant újabb háború vezetett Buda 1541-es török elfoglalásához és az ország három részre szakadásához."

Ezt azért árnyalnám, mert Buda elfoglalása Mohács után csak idő kérdése volt, és akkor is megtörtént volna, ha Szapolyai díszmenetben viszi a koronáját Bécsbe. Bináris ^ide 2008. január 23., 09:15 (CET)

Jogos. Javítottam. – Egyed ^vita 2008. január 23., 11:51 (CET)

---

Néhány szemléletbeni hozzáfűzés

Az objektivitás követelményei miatt a fentiekhez az alábbiakat hozzá kell tenni:

1. A cikkel ellentétben a székesfehérvári országgyűlés volt szabálytalan. Az országgyűlést ugyanis a magyar jog szerint a király, vagy annak akadályoztatása - halála - esetén a nádor hívhatja össze. Mivel Szapolyai sem király, sem nádor nem volt, ezért nem volt joga országgyűlést összehívni a tokaji nemesi gyűlésen. Az országgyűlés formailag hibátlan volt, csakúgy mint a koronázás, de maga a gyűlés ténye volt törvénytelen, ezért Szapolyai királysága nem tekinthető legitimnek.

2. A pozsonyi országgyűlést Báthori nádor hívta össze, szabályosan. Itt nem lényeges, hogy mennyien jelentek meg, mert ez sehol sincs szabályozva. Az országgyűlésen senkinek sem volt kötelező a részvétel, aki nem ment el, az azt kockáztatta csak, hogy véleményének nem tud hangot adni. Ha a felhívásra csak ketten jelennek meg, az is törvényes országgyűlés. Pozsonyban 1526. decemberében ott tartózkodott az özvegy királyné is. Ferdinánd királyságának csak egy akadálya van, nincs Korona.

3. A Jagellók és Habsburgok között érvényes dinasztikus szerződések léteztek (1491, 1506, 1515!), melyek alapján II. Lajos utód nélküli elhunyta esetén a Habsburgok öröklik a magyar trónt.

4. A fentiek alapján tehát egyfelől Szapolyai törvénytelen király volt, másfelől Ferdinánd kétszeres legitimációval is rendelkezett. A Ferdinánd és Szapolyai között 1527 tavaszán kötött olmützi szerződés csak Ferdinánd jóindulatán múlott, és hozzá kell tenni, hogy itt újra elismerik Ferdinánd trónigényét Szapolyai halála után. A polgárháborús helyzetet nem a Habsburgok - és még csak nem is Ferdinánd -, hanem Szapolyai hozta létre.

5. Az olmützi szerződéssel a háta mögött Szapolyai csatlakozott a cognaci ligához már 1527. július 2-án, amely kifejezetten Habsburg-ellenes szövetség, ráadásul mindenki láthatta, hogy éppen vesztésre áll: 1527. május 6-án V. Károly elfoglalta Rómát, amivel a liga fejét, a pápát ütötte ki. A polgárháború elkerülheteten, de nem a Habsburgok, hanem Szapolyai miatt. Ezt a kortársai is felismerik, még Perényi Péter koronaőr is elhagyja, és viszi magával a koronát a jogos uralkodónak, Ferdinándnak. Ezzel az utolsó jogcím is megvan: Ferdinánd 1527. november 3-án minden jogcím alatt magyar király lett.

6. Szemléletbeli probléma a "mohácsi vész", és a "három részre szakadt ország" emlegetése. A török hadjáratok már 1521-ben megkezdődtek, és a déli végvárrendszer 1526-ra összeomlott. Buda elfoglalásáig pedig még 15 év volt hátra, és a hatékony védekezést a Szapolyai által generált polgárháborús helyzet tette lehetetlenné. "Mohácsi vész" nem volt, csak egy szerencsétlen kimenetelű csata, amelynek azonban korántsem volt "végzetes" hatása. Ami javíthatatlannak bizonyult, az az elvesztegetett tizenöt év.

Az ország pedig sosem szakadt három részre. Magyarország egy darab volt, a Ferdinánd által uralt "királyi Magyarország". A törökök által elfoglalt területek az Oszmán Birodalom részeivé váltak, nem pedig török fennhatóságú Magyarország-darabbá. Ennyi erővel valamennyi korábbi és későbbi területvesztést darabokra szakadásnak lehetne értelmezni. Az 1538-as Ferdinánd-Szapolyai-féle nápolyi egyezmény kifejezetten arról szól, hogy "egy ország, két király", és az ország minden körülmények között egységes marad. Az 1541-es gyalui egyezmény Szapolyai (II.) János és Ferdinánd között újra megerősíti, hogy az ország egésze Ferdinándot illeti. Erdély végül is olyan ütközőterület marad, amely mind a Habsburg, mind a török "igényterülete", névleg a Magyar Királyság része, de a töröknek adózik. Nincsen "három rész", csak egyetlen egy: a csonka Magyar Királyság.

L András ^vita 2009. április 17., 17:29 (CEST)

A fenti észrevételek tényanyagát beszerkesztettem a cikkbe.

L András ^vita 2009. április 18., 21:14 (CEST)