Vita:Homonímia

és ez minek számít?

biweekly

SYLLABICATION: bi·week·ly PRONUNCIATION: b-wkl ADJECTIVE: 1. Happening every two weeks. 2. Happening twice a week; semiweekly. NOUN: Inflected forms: pl. bi·week·lies A publication issued every two weeks. ADVERB: 1. Every two weeks. 2. Twice a week; semiweekly. See Usage Note at bi–1.

-))

81.182.95.80 2004. augusztus 9., 20:24 (CEST)

Szerintem többértelműség, nem elsősorban homonímia (azonosalakúság), mert a jelentéseinek köze van egymáshoz, nem pusztán véletlen egybeesésről van szó. -- Adam78 2004. augusztus 11., 00:40 (CEST)

a szinoníma meghatározása nem tetszik, támadható. 81.182.95.80 2004. augusztus 9., 20:31 (CEST)

Az én S.-meghatározásom nem tetszik vagy a S. meghatározása általában nem tetszik (ha az enyém nem tetszik, annak oka lehet, mert iszonyúan sietek, rengeteg dolgom van, és így már arra sem emlékszem, meghatároztam-e a szinonimát. Meghatároztam? Szólj ha így van! Gubb 2004. augusztus 9., 20:34 (CEST)

Ha pedig a példát le tudod fordítani, írd be nyugodtan a cikkbe, azt hiszem, én nem tudom (ugyanis magyarul a kéthetente nem jelenti azt, hogy hetente kétszer, bár mintha a számneveink között lennének hasonló példák a "hetedfél" meg egyéb ilyen, ósdi baromságok. De a példa jó, ha lesz időm gondolkodni rajta, eszembe fog jutni róla egy-két magyar hülyeség. Pl. lehetnek olyan homonimák, melyekről úgy látszik, hogy jelentenek valamit, de mégsem azt jelentik, hanem mást - a kisgyerekek szoktak ilyeneket mondani, de most egy sem ugrik be, a fenébe is! )

Pl. "állat valakit" (segít neki állni), ezt konkrétan olvastam. :) --Adam78 2004. augusztus 11., 00:40 (CEST)

folyton eltévedek:-))

A Bartos könyvet is be kellene venni, de érdemes megvenni is:

Bartos Tibor: Magyar szótár, egymást magyarázó szavak és fordulatok tára, Budapest, Corvina, 2002. 2 kötet

Szerintem még arra is hajlandó lenne, hogy az anyagát (ingyen) odaadja a Vikipédiának - ez ügyben közvetítőként Szalai Évához kellene fordulni, aki a szóanyag szerkesztését és géprevitelét végezte. címe: nyulak@freemail.hu firk 81.182.95.80 2004. augusztus 9., 21:08 (CEST)

Ha meg tudod, tenni, feltétlenül tedd meg, vagy kérj meg rá valakit. Nekem most épp elég küszködésem van Arisztotelésszel is, a következő néhány napban mindenképp be kellene fejeznem az Organonnal kapcsolatos cikkeket (és valószínűleg a szinonímia cikket már nem is fogom megírni, bár még nem tudom). Üdv:Gubb 2004. augusztus 9., 21:23 (CEST)

Kedves Grin, van egy homoníma szócikk is, ami 90%-ban egyezik a homonímia szócikkel, próbáljuk ezt tartani :-)) Gubb

Példa-próbák

• A királynőt megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindnyájan beleegyeztek én nem ellenzem.
• Ibis redibis nunquam per bella peribis.
• Te képeket teszel föl nekünk, ha kell, ha nem, mi meg törölni fogjuk. (nem egyértelmű központozással, ill. egyértelműbben:)
  • Te képeket teszel föl nekünk, ha kell - ha nem; mi meg törölni fogjuk.
  • Te képeket teszel föl nekünk, ha kell; ha nem, mi meg törölni fogjuk.

(Gubb)

Két cikk egyazon témáról

Jó lenne összevonni ezt a cikket a Homonimával, lehetőleg úgy, hogy egyikből se vesszen el semmi, és a kettőt együtt véve a legújabb módosítások őrződjenek meg. Ki vállalkozna rá? (Ha kész, utána a felhasznált cikket át lehetne átirányítani a végeredményre, szerintem a Homonimát a Homonímiára.)

--Adam78 2004. december 4., 15:38 (CET)

Jó, de figyeljünk a vitalapok tartalmára is. Gubb

Megcsináltam. Remélem, minden átjött. Azért ellenőrizzétek! - Gaja 2004. december 6., 12:33 (CET)

---

Áthozva a Vita:Homonima cikkből

• Remélem, tényleg jól tudom, és a homonima a helyes alak, rövid i-vel, (annak ellenére, hogy főnévként a homonímia a helyes) vagy tán a homoníma alakkal ez egyenrangú vagy még helytelenebb lenne?

A konkrét alakra utaló homonima, ill. a homonim mint jelző rövid i-vel helyes; a homonímia mint jelenség neve viszont valóban hosszú í-vel írandó. --Adam78

• Példák kellenének a homofóniára, az enyém kicsit erőltetett
• A szünetjel (kiejtett szóköz) nyelvészeti értelemben fonémának tekintendő-e?

Nem. A beszédnek, hangfolyamatnak természetesen eleme, a nyelvészet számol vele, de nem fonéma. (Lásd a cikket is.) --Adam78

• Egyéb tekintetben is nézzétek át a cikket, helyesírás stb.

Valamikor sort kerítek rá... --Adam78 2004. augusztus 22., 01:04 (CEST)

avar és sír. Az őszi avar sír a lába alatt, csak az veri fel az erdő csendjét, mivel az avarsír eddig feltáratlan maradt.

Sokkal több álhomofón(ia) van abból következően, hogy a szavakat egybe, vagy külön írjuk; a beszédban gyakran együtt halljuk, és nem szóhatáron választjuk szét őket értelmezéskor. példát hamar találsz, ha figyelsz

a gorilla csapat hím tagjai megmerevedtek a fehérember látványától

Nem a példák hiánya a cikk gyengesége, abból van elég, hanem bizonyos kérdések eldöntetlensége, amire a magam erejéből nem tudtam válaszolni (pl. a szóköz fonémának számít-e stb.) Gubb

firk 2004. augusztus 27., 10:44 (CEST)

Ha igazán akarsz újtítani a görögökkel egyidős fogalomalkotáson (:-)), akkor bízzál a Bartosban annak ellenére, hogy Ungvári Rudolf (magyar tezauruszkészítő tekintély) nem írt elismerően róla (t.i a szótáráról). Attól most tekintsünk el. És ha még nem néztél volna bele, akkor a rekurzióval is kacérkodhatsz, mert idevágó téma. Végre megjelent magyarul D.R. Hofstadter: Gödel, Escher, Bach - egybefont gondolatok birodalma alcímmel. Nagyon fogod élvezni. Bartos írja a bevezetőben: "A szavak nem rokon értelműek eleve. Csupán háziasíjuk őket naponta, akik egy nyelvet beszélünk... Soha szót aszerint nem keresünk, hogy egy rendszerelmélet vektordiagramjában merre helyezkedik el. Az Enciklopédia Britannica legjobb kiadásai meg sem említik a szinonímákat.... A válogatott beszéd szándéka mindenképpen tegnapi.... jó olvasást firk 2004. augusztus 27., 19:38 (CEST)

Köszönöm Firk és Ádám észrevételeit.Gubb

Lewis Carrol: Abey, see the goldfish-ről eszedbe jut valami? Ha nem en:charades és ezt ismered? en:List of English homographs

Két cikk egyazon témáról

Jó lenne összevonni ezt a cikket a Homonímiával, lehetőleg úgy, hogy egyikből se vesszen el semmi, és a kettőt együtt véve a legújabb módosítások őrződjenek meg. Ki vállalkozna rá? (Ha kész, utána a felhasznált cikket át lehetne átirányítani a végeredményre, szerintem a Homonimát a Homonímiára.)

--Adam78 2004. december 4., 15:38 (CET)

Legyen, bár én nem érek most rá. Gubb

Megvan. Lásd feljebb! - Gaja 2004. december 6., 12:34 (CET)

görög helyesírás

Szerintem a görög szavakat úgy érdemes görög betűkkel leírni, ha az ékezeteket is hozzátesszük. A zóon szó ómegája a görögben hajtott ékezetet és alulírt iótát visel. De nem is kell görög betűkkel írni. Csipesz 2004. december 4., 17:37 (CET)

Bizony, így irandó. Sajnos hajtott ékezetes omega még a Wordben sincs, nemhogy a HTML kezelni tudná. Szerintem érdemes görög betűkkel is leírni, én próbáltam mindenféle kézi módszerrel ékezetet csinálni (pl. hehezetet indexelt C-vel vagy (-lel.) Gubb

Áthozat

Megpróbáltam átírni a homonima szócikk egyes részeit. Pl. az olyanokat: hogy "két szó poliszém akkor..." stb. Miután a poliszémia többértelműséget jelent, nyilván arra vonatkozik, hogy egy szónak van több jelentése. A "két szó poliszém..." tehát nem értelmes állítás. A poliszém kifejezés pedig nem is igen használatos (ráadásul majdnem minden szónak több jelentése van, csak bele kell nézni az értelmező szótárba). Most pedig azt látom, hogy vissza lett állítva a fenti "két szó poliszém.." tézis. Aki írta, meg tudja indokolni? Aztán ugyanez a szerző nehezen tudja elkülöníteni a szinonimákat (azaz az eltérő alakú, de azonos vagy hasonló jelentésű szavakat, pl. eb - kutya) a homonimáktól. Azt gondoltam, ezt már tényleg érdemes lenne kihagyni, de ez is vissza lett állítva. Miért? Csipesz 2004. december 7., 10:01 (CET)

Én tegnap összevontam a cikket a Homonima cikkel, lehet, hogy ekkor került bele! Ha úgy gondolod, vedd ki! - Gaja 2004. december 7., 10:28 (CET)

Jelentéstan

Sokféle jelentéselmélet van. De ezenfelül olyan vizsgálatokat és kísérleteket is végeztek (többek között az ELTE-n is), amelyek során az egyes nyelvi elemek agyi tárolási helyét lokalizálták. Az alak, a jelentés és a nyelvi szabályrendszer működésért külön agyi területek felelősek. Tehát egy adott egy alakzat azonosítása bonyolult folyamat. Pl. a "dob" hangsor azonosítása a szövegkörnyezet azonosítása után lehetséges, és ráadásul többszörös visszacsatolással működik. Ezzel kapcsolatban ajánlom Pléh Csaba et al. munkáit (lásd még kognitív nyelvészet). A homonímia és a szinonímia nagyon érdekes és összetett dolog, melynek filozófiai és logikai vonatkozásai sem elhanyagolhatók. Kár így elpuskázni.Csipesz 2004. december 7., 10:25 (CET)

Apróság

A szöveg végéről, A homofónia részből kihúztam egy "sajnos"-t, mert bár a közbeszédben jópofán hangzik, ha sajnálkozunk egy problémán (pl. "Sajnos, öreg, ezt elbuktad."), de azért egy nyelvészeti szövegben fura azt olvasni, hogy [a too és a two "t" hangja] sajnos nem azonosak. Viking01 2005. augusztus 6., 22:28 (CEST)

fog, nyúl, vár

Azért töröltem ki a "fog" {fog (tart, megragad), fog (segédige jövő időhöz), fog (testrész, ill. fogaskerék kapaszkodója)} példát, mert mindegyiknek ugyanaz az eredete, mint az első értelemnek: fog (tart, megragad):

fog (segédige jövő időhöz): Pl: 1. "Fogom magam és elmegyek vásárolni." 2. Fogom és befejezem ezt a könyvet... Merthogy ez a jövő kézzelfogható.

fog (testrész, ill. fogaskerék kapaszkodója): A fog a szájunkban többek között arra jó, hogy megfogjuk az ételt: a mozdulat ugyanaz, mint amit a kezünkkel teszünk, megfogván valamit - Pl. a kapaszkodót. Talán még szemléletesebb, amikor az anyatigris/oroszlán/kutya... stb. szájába veszi (megfogja) kicsinyeit. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Hetseven (vitalap | szerkesztései) 2011. szeptember 5., 18:38 (CEST)

Ugyanez az eset a "nyúl" kapcsán: mit csinál a nyúl, az a kis, majdnem gömbölyded állat, amikor fut: megnyúlik! Ez a természetből vett, nyilvánvaló példa.

A "vár" története is (ha nem is ennyire) régre nyúlik() vissza, amikor vándorlás során, megerősített várakozó helyeket építettek eleink, ahonnan további felfedezéseket tehettek.

Hetseven, 2011. 09. 07.