Vita:Higany
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt a Kémiaműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Bővítendő | Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nélkülözhetetlen | Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Szaszicska (vita), értékelés dátuma: 2009. április 3. | |||
| |||
 | A Wikipédia:Tudakozó archívuma tartalmaz egy vagy több, e szócikk témájába vágó kérdést és választ. Kattints ide, ha meg szeretnéd tekinteni azokat a lapokat, ahol ilyen kérdés található. |
 |
Ebből a szócikkből szerepelt érdekesség a kezdőlapon a következő szöveggel: Tudtad-e, hogy… |
Valaki meg tudná mondani hogy mennyi 1 kg higany térfogata?
Ha jól számolom 73,8879 cm3--Engusz 2007. június 27., 20:45 (CEST) terfogata 13,6kobcm
Bocsi srácok azt írjátok hogy higanyból alfa-bomlással de én úgy tudom először 196-os Hg-ból lesz neutronbombázással 197-es Hg, aztán pozitív béta-bomlással arany. Lehet hogy ez csak egy mód de nekem ez nagyon bűzlik (alfa bomláskor platina lenne mert 2 proton válik ki az alfa-részecskével. hmm?). Itt van leírva amit én is leírtam:
http://www.szilardverseny.hu/regiweblap/Orszagos/1998/Feladatk/O98_dont.htm – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 91.120.144.216 (vitalap | szerkesztései) 2011. január 17., 21:34
- A cikk "átmeneti protonbefogást" ír, majd azt követő alfa-bomlást, ez alapján először tallium keletkezik, majd ebből lesz alfa-bomlással arany, ami így rendben levőnek látszik. Azt mondjuk jó lenne kideríteni, hogy ennek az infónak mi a forrása, és hogy melyik izotóppal játszódik le ez a reakció. Szaszicska vita 2011. január 17., 22:40 (CET)
Ez működik MgO-dal is CaO helyett? 2012. szeptember 3., 16:53 (CEST)
Higanyvegyületek[szerkesztés]
Ez olvasható a cikkben: a higany szerves vegyületei is mérgezőek, és veszélyesebbek az elemnél vagy annak szervetlen vegyületeinél, mivel könnyebben felszívódnak. Ezt a summás kijelentést jó lenne pontosítani, mert a védőoltás cikkben hivatkozás történt rá. --Karmela posta 2015. december 25., 23:34 (CET)
- Valóban sommás, a pontos forrást most nem tudom biztosan, de alapvetően nem tudnám hibáztatni a megfogalmazást. Nyilván vegyületenként eltérő, hogy mennyire mérgező, és az is igaz, hogy a szerves higanyvegyületek könnyebben áthatolnak pl. a bőrön át is, illetve a tápcsatornából is nagyobb arányban kerülnek be a véráramba. Mivel védőoltásnál eleve bejuttatjuk a szervezetbe az anyagot, ezért ebben az esetben ez már irreleváns, csak ezt a védőoltás cikkben hivatkozó illető nem vette észre/figyelembe. Talán úgy lehetne kicsit árnyalni a megfogalmazást, hogy "potenciálisan" veszélyesebbek, esetleg "környezeti szennyező anyagként" veszélyesebbek. Szaszicska vita 2015. december 28., 22:42 (CET)
Angolszász elnevezése[szerkesztés]
Angolszász elnevezése (INN: mercury) a fém cseppfolyós halmazállapotából adódó mozgékonyságára utalva a római mitológia isteneinek hírvivőjéről kapta a nevét - ezt valaki forrásokkal alá tudná támasztani? Az angol Wiki ugyanis semmi erre utalót nem tartalmaz, ott az szerepel, hogy a bolygók nevei fémekkel voltak párosítva (Merkúr: higany, Vénusz: arany, Föld: ezüst stb., és annak szimbólumát (☿) használták. Később pedig a némethez hasonló értelmű Quicksilver helyett a Mercury lett az általánosan használt megnevezés. vampeare vita 2022. október 7., 12:42 (CEST)