Vita:Hernán Cortés
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt a Hadtudományi műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Vázlatos | Ez a szócikk vázlatos besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nagyon fontos | Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Kavics (vita), értékelés dátuma: 2009. március 7. | |||
| |||
Pallas[szerkesztés]
- Nézzük, mit ír róla a Pallas:"Cortez
Fernando v. Hernando, Mexikó meghódítója. Szül. Medellinben Estremadurában 1485., megh. Sevilla mellett Castilleja de la Cuestában 1547. Jogtudományt tanult, de utóbb hadi szolgálatba lépett és 1504. Nyugat-Indiába hajózott, ahol őt Haiti kormányzója, Ovando, fontos ügyekkel bizta meg. 1511. Velasqeuz kormányzóval Cubába ment és ott annak titkárává lett. Dacos természetü volt és gyakran összeveszett a gazdájával, de olyan derekasan végezte dolgát, hogy Velasquez mégis megtartotta szolgálatában. Cubán bányái és ültetvényei által meg is szedte magát. Velasquez, miután kétszer sikertelenül próbált Mexikóba behatolni, haramdszor Cortezt bizta meg tervének végrehajstásával. Yucatant megkerülva apart mentén hajózott és Tabasco városát ostrommal vette be. Erre az ottani indiánusok elismerték a spanyol főhatóságát, adót fizettek és 20 rabnőt adtak neki. Közöttük volt Marina C. kedvese, aki azontul a hódító hű kisérője és tolmácsa volt. Onnan a part mentén tovább vitorlázott és 1519 ápr. 21. San Juan de Ulloánál kötött ki, ahol a benszülöttek barátságosan fogadták. Mexikó, királya, Montezuma, hallani sem akart arról, hogy Corteznak táborába menjen, de pompás ajándékokat küldött neki, amelyek még inkább fölizgatták C. kincsvágyát. Miután Cholulát is elfoglalta, Montezuma őt nov. 8. A főváros kapuja előtt fogadta és egy palotába szállászolta be, ahol C. ágyuit is fölállította. Néhány spanyol katona meggyilkoltatása következtében nov. 17. Elfogatta a királyt és igen kegyetlenül bánt vele. Névleg azonban tovább hagyta uralkodni és utóvégre arra kényszerítette, hogy ismerje el V Károly fönhatóságát és évi adó fizetésére kötelezze magát. Mexikóban auztán lázadás tört ki C. ellen és ő Montezuma meggyilkoltatása után kénytelen volt a városból menekülni. 1520 julius 1-én éjjel nagy veszteséggel vonult vissza. Jul. 8-án érte el Tlascalát, ahonnan, miután a Velasqueztól ellene küldött katonaság is hozzája csatlakozott, december 28. Ujra Mexikó ellen indult. Bevette Tezcucot, az ország második városát és az lett főhadiszállása. Onnan előbb a tóparti városokat foglalta el, azután 1521 ápr. 28. Mexikó ellen intézett rohamot. Hosszu, véres harc után csak jul. 27. Sikerült a városba jutnia és csak aug. 13. Adta meg magát a város teljesen. C. azután csakhamar az egész országot elfoglalta és V. Károly őt «Uj-Spanyolország» fővezérének és főkormányzójának nevezte ki. C. fölépítette a fővárost, az országot rendezte és a kereszténységet terjesztette. Azonban nemsokára vádat emeltek ellene V. Károlynál és mikor 1526. A császár vizsgálóbirákzat küldött Mexikóba, C. önként Spanyolországba metn. Ott a császár nagy kitüntetéssel fogadta és megjutalmazta, de csak mint fővezért küldte vissza Mexikóba, melynek polgári ügyeit egy uj hatóságra bizta; utóbb azután Mendozát nevezte ki Mexikó alkirályának. Cortezt a mellőzés nagyon bántotta, hát ujra fölfedező utra indult és nagy fáradalmak után 1536. Kalifornia félszigetét fedezte föl. Azután visszatért Spanyolországba, de ott hidegen fogadták, követeléseire nem hallgattak és végre testben, lélekben megtörve, visszavonult Castilleja de la Cuestába. Mexikóban temették el; de holtteste 1823. Eltünt. C. fiának, don Martinonak cimei és birtokai utóbb a nápolyi Monteleone hercegi családra szálltak. V. ö. Prescott, Geschicte der Eroberung von Mexiko; Folsom, The dispathces of Hernando C. (New-York 1843); Helps Life of Hern. C. (london 1871., 2 köt.). Castillo Bernal Diaz, Cortez kisérője irta meg leghitelesebben Mexiko meghódítását. L. tov. Solis művét: Hist. Di conquista de Mexico. Magyarra ford. Brózik K. Winsor és Bancroft műve: Narrative and critical history of America."--Linkoman 2007. április 16., 16:10 (CEST)
Nevének hibásan elterjedt írásmódjában talán a portugál változat is közrejátszhatott, nem?
Érdekes lehet még a fent hivatkozott portugál szócikk első mondatának eleje is:
- Hernán Cortés ou Fernando Cortez, como é mais conhecido em português, (1485 - 1547) (Hernando ou Fernando Cortés durante sua vida, que assinava suas cartas Fernán Cortés) …
Jól értem, hogy életében Hernando vagy Fernando Cortés volt a neve? Vagy ez tévinformáció? Adam78 ✉ 2007. május 11., 20:16 (CEST)
- Azt jelenti, hogy „egész életében Fernán Cortésként írta alá a leveleit”. Azt viszont tudnod kell, hogy a középkori spanyolban, amit ma h-val írnak és a latin f-ből származik, a középkorban még f-fel írták, de már nem ejtették. A spanyolnak ez az egyik jellegzettessége az újaltin nyelvek között, hogy a latin szókezdő f-ből először [h] lett, majd eltűnt. Sokak szerint ez baszk szubsztrátum, de én kétlem (inkább az, hogy a latin f nem [f] volt valójában, mint ahogy a v sem [v] volt).
- A portugálok, visszatérve az eredeti témára, pedig szerettek mindent lefordítani, ott amúgy is indifferens, mert úgy a szóvégi -s-t, mint a szóvégi z-t is, magyar s-nek ejtik. A másik, Cortez már csak azért sem lehetett, mert a mai spanyol -z végződés a középkorban még -ce vagy -ze volt. Egyértelműen névelírásról van szó, aztán hogy melyik nyelv hatása játszhatott még közre, az más kérdés. :) --TheMexican (escríbeme) 2007. május 11., 20:30 (CEST)
Források[szerkesztés]
Melyik megadott forrás lamentál a Cortez vs Cortés kérdésről? – Nullextrakadémia vita 2008. február 6., 06:42 (CET)
Úgy tűnik, félreértettem a problémát. Nem a lamentálásra, hanem a Fernando és hernando névalakokra adtam forrást. Mivel korábban nem volt ott semmilyen forrás, ezt mindenképp tekinthetjük előrelépésnek. Ha ez a lépés Szerinted nem elégséges, jelezd — de a sablon szövege súlyosan félrevezető.
P/c vita 2008. február 6., 08:02 (CET)
- Pont olyan súlyosan félrevezető, mint a mostani szöveg sablon nélkül. De te tudod, melyik a nagyobb baj. Vagy a kisebb.
- You control the Information Age – Nullextrakadémia vita 2008. február 6., 08:05 (CET)
- Tudja a rozseb. Engem a sablon tévesztett meg; nekem az tűnik fel.
Szépirodalmi feldolgozásokhoz[szerkesztés]
Ekszvájzed mondja:
Ajánlanám sok szeretettel Passuth László: Esőisten siratja Mexikót című regényét, 1939-ből, napjainkig 6 további kiadással ... :)