Vita:Hővezetési tényező

Mivel nem értek hozzá, az elavult fogalom volta miatt egyértelműsítővé alakított hővezetőképességből ide menteném a tartalmat, hogy aki tudja, dolgozza össze, aztán ami nem kell, törölje:

---

A hővezetőképesség (λ) az anyag azon tulajdonsága, hogy két egymással párhuzamos, egymástól 1 m távolságban (L) levő sík rétege között egységnyi (1 m²) felületen (A) másodpercenként mekkora hőmennyiség (Q) áramlik át 1 K hőmérsékletkülönbség (ΔT) hatására.

hővezetőképesség = hőmennyiség × távolság / (felület × hőmérséklet különbség)

λ = Q × L / (A × ΔT)

Mértékegysége

Az SI mértékegységrendszerben a hővezetőképesség mértékegysége a watt per méter-kelvin, W·m^-1·K^-1, v. W/(m·K).

---

Néhány anyag hővezetőképessége

Anyag	Hővezetőképesség W·m-1·K-1
Gyémánt	1000-2600
Ezüst	406
Réz	385
Arany	320
Alumínium	205
Bronz	109
Platina	70
Acél	50,2
Ólom	34,7
Higany	8,3
Kvarc	8
Jég	1,6
Üveg	0,8
Víz	0,6
Fa	0,04-0,12
Polisztirol	0,08
Gyapjú	0,05
Üveggyapot	0,04
Expandált polisztirol (Hungarocell)	0,03
Expandált polisztirol (Nikecell)	0,035-0,048
Levegő (300 K, 100 kPa)	0,026

A hővezetőképesség a hőmérséklet függvénye. A legtöbb anyag esetében a hőmérséklet emelkedésével kis mértékben csökken.

---

Átirányítás a "Hőmérséklet-vezetési tényező" oldalra

A "Hőmérséklet-vezetési tényező" lapon található képlet és szöveg azt sugallja, hogy NEM UGYANAZ a "Hőmérséklet-vezetési tényező" és a "Hővezetési tényező". Ezek miatt az átirányítás megtévesztő! Tegyük ezt helyre; segítsetek! – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 89.132.150.154 (vitalap | szerkesztései) 2011. november 29., 09:20‎

Anon javítási kérése

A "Hővezetési tényező" és a "Hőmérséklet vezetési tényező" Wikipédia oldalakon egyaránt szerepel a hővezetési tényező különböző anyagokra megadott értékeinek táblázata. Ezek az értékek a két Wikipédia oldalon nem egyeznek. Kérjük a források felülvizsgálatát, hogy a két adatsor egyező legyen. Üdvözlettel: István. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 195.228.166.124 (vitalap | szerkesztései)

--Burumbátor ^{Mondd, mit tehetnék érted?} 2014. április 1., 12:28 (CEST)

Érzet

„A hővezetés jelenségét ismerjük a gyakorlatból: tegyük tenyerünket egy fa asztal lapjára, majd ugyanebben a helyiségben egy (nem melegített) fém felületre. A két felület valószínűleg ugyanolyan hőmérsékletű, azonban mivel a fém hővezetési tényezője nagyobb, így azt hidegebbnek fogjuk érezni, mert gyorsabban, jobban vezeti el tenyerünktől a hőt.”

Nem lesz ugyanolyan hőmérsékletű, ugyanis a hőszigetelő felület azonnal felveszi a tenyér hőmérsékletét, a hővezető felület azonban nemcsak lassabban melegszik, hanem a tenyér érintkező felületének hőmérséklete is csökken. A hőérzet az jó, a magyarázat nem annyira. --Sepultura ^vita 2015. február 14., 18:36 (CET)