Vita:Hódítások könyve

Alapvető problémák

Idén néhány hónapig tanulmányoztam a kelta mitológiát és dolgoztam együtt a különböző mitológiák magyar szakértőivel egy mitológiai dokumentumfilm-sorozaton, amiben többek között több mint egy óra hosszú riportanyagot forgattam a Lébor Gabála teremtéstörténetéről, ez alapján pedig jó néhány problematikus pontot találtam a szövegben.

Mindenekelőtt elmondanám hogy nem szeretek átírni szövegeket úgy, hogy meg nem kérdezem a cikk szerzőjét arról, hogy miből dolgozott, úgyhogy ha erre jár, nagyon kíváncsi vagyok a pontos forrásokra.

Amennyire én látom, sok helyen kimaradtak kisebb-nagyobb információk, illetve vannak kisebb-nagyobb pontatlanságok, pl. Daghda hárfájának három dallama van, nem kettő, vagy Balornak nem a szemét viszik hanem az egész fejét. Ugyanakkor elég fontos minőségbeli különbségek is vannak, például Amairgin nem egyszerűen "legyőzi az isteneket a mágiájával", hanem (aprónak tűnő de nagyon fontos különbség) neveket ad a dolgoknak Írországban, vagyis a szóval történő teremtés mitologémáját valósítja meg, amit az istenek nem tudtak. Az istenek pedig egyáltalán nem menekülnek el, hanem megegyezés születik az emberek és az istenek között, arról a szétválasztásról hogy az istenek ezentúl Írországnak azon területein élnek majd, amelyeket az ember nem tud megművelni, vagyis az erdőkbe, vizekbe, hegyekbe, dombok belsejébe (ezek lesznek majd a sidhe-ek) stb. Írország neve pedig úgy születik hogy ott jártukkor Míl fiai mindhárom istennőnek megígérik, hogy róluk nevezik majd el a földet, nem pedig Ériu kéri meg erre később a druidákat. Ez fontos különbség, mert Írországot nem csak Erielandnak hívták a középkorban (és még kicsit később is), hanem a másik két istennő nevével ugyanúgy illették.

A másik nagy problémám a szöveggel az hogy keveri a konkrét szöveget az egyéb tanulmányozással, pl. az ír nép tudományosan kimutatható történetével és a néprajzi magyarázatokkal, ami nem biztos, hogy a Lébor Gabálában található teremtéstörténetet leíró cikkben kellene, hogy szerepeljen.

Az utolsó bekezdés pedig nem tudom honnan származik de tudományos szempontból meglehetősen kétséges, ezért kihúztam, a következő indoklással:

• "Az írek a hermetikus tudás őrzői" mondathoz egyrészt meg kéne határozni, melyik hermetikáról van szó, márpedig ha a szó szoros értelmében vett "hermetikus tudásról" van szó (az asztrológia, az alkímia, a hermetikus kabbala és a mágia) akkor azokhoz az íreknek (és itt még igazából keltákról kellene beszélnünk, hiszen a Lébor Gabála nagy része a kelta mitológiát foglalja magában) az égvilágon semmi köze nincsen.
• Ha továbbmegyünk, a cikkíró azt írja, hogy "Fiontain és Tuan és a többiek évezredeken át reinkarnálódtak" -- A kelta mitológia nem ismeri a reinkarnációt. Ismerjük a valószínűleg totemisztikus időkből hátramaradt állatalakokban való létezés formáját, de ez a reinkarnációt nem meríti ki.
• "megélték a 4 világkorszakot" - Milyen négy világkorszakot?
• A teljes bekezdéssel a fő gond pedig, hogy ezek közül az állítások közül egyik sem szerepel így a Lébor Gabálában.

AdamDobay 2005. november 22., 16:30 (CET)

Cessair népe

Valaki a Cessair népe alcímet a kazárokra hivatkoztatta. Miért? a szöveg szerint "Róluk nem sok adat található, a történet szerint nem bárkákon érkeztek. Ők voltak az első honfoglalók". Mi a forrása a kazárokkal való azonosságnak? Amíg kiderül, kiszedtem. - Serinde ^üzenet 2006. szeptember 2., 22:09 (CEST)