Vita:Gödel első nemteljességi tétele
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt a matematikai műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! |
| Bővítendő | Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. |
| Nagyon fontos | Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. |
| Értékelő szerkesztő: Gubb (vita), értékelés dátuma: 2010. október 31. | |
Számítástudomány[szerkesztés]
Van egy számítógép-tudomány cikkünk, talán át kéne mozgatni számítástudományra.. (Nem vagyok benne biztos mert ilyet már csak angolul tanultam..) Cunya 2006. március 21., 16:12 (CET)
Nem kellene, nem ugyanaz a kettő (rész és egész viszonya). ♥♥♥: Gubb ✍ 2007. március 28., 09:19 (CEST)
- Ismersz erre rendes irodalmat, vagy leirást a neten? Nekem úgy tűnik, hogy nagyon sok helyen használják a két szót, mint szinonímát. Cunya 2007. június 26., 10:02 (CEST)
Persze, a számításelméletre gondoltam ... de átmozgatni akkor sem kell (bár egyik elnevezés sem szerencsés, de én a számítógéptudománypárti vagyok. Az igazság az, hogy valami új nevet kellene kitalálni., mondjuk algoritmika vagy ilyesmi). ♥♥♥ Γουββος Θιλοβούββος ✍ 2010. október 31., 23:16 (CET)
Gödel tétel az irodalomban[szerkesztés]
A Gödel tétel általános érvényét József Attila magyar költő is megsejtette, és Gödellel nagyjából egyidőben - tőle függetlenül - Eszmélet című költői munkájában tette közzé:
„Én fölnéztem az est alól az egek fogaskerekére - csilló véletlen szálaiból törvényt szőtt a mult szövőszéke és megint fölnéztem az égre álmaim gőzei alól s láttam, a törvény szövedéke mindíg fölfeslik valahol.”
Ez a csodálni való, szóképekben történt költői megfogalmazás egyben kapcsolatot teremt a racionalitás és transzcendencia között.
Később - 1957 táján – Füst Milán magyar írónak - feltehetően szintén Gödeltől függetlenül – a tételt sikerült belefoglalni mindössze négy magyar szóba. Az „Ez mind én voltam egykor” c. filozofikus munkájában a főszereplő posztulátumként említi, ilyenképpen:
„Semmi sincs egészen úgy.”
Szerény véleményem (Nickyta Atickyn) szerint eme tömör mondatnak a szerzőjében a világ egyik soha meg nem dőlt – sejtésem szerint soha meg sem dönthető - általános érvényű, hatalmas gyakorlati jelentőséggel bíró elve megfogalmazóját tisztelhetjük.
Érvénye fennáll nemcsak a matematikai-, vagy filozófiai rendszerekben, hanem a tudattal rendelkező lények világának minden területén. -- 80.99.57.210
- Füst Milán magyar író? Aszta! :)Mozo 2007. március 29., 21:02 (CEST)
Gödel tételének megsejtése, művészi bemutatása[szerkesztés]
GÖDEL TÉTEL A FILMMŰVÉSZETBEN
A tétel érvényét megsejtető művészi alkotás Antonioni filmje, a „Nagyítás” is.
Bár cselekményének központi elemét a Füst Milán megfogalmazta „semmi sincs egészen úgy” adja, nincs adat arra, hogy a filmnek-, vagy ennek az előzményeként megírt Cortázar-novellának az ihletét közvetlenül a Gödel tételből merítették volna.