Vita:Dzsalál ad-Dín Rúmí

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Mathae 15 évvel ezelőtt a(z) Mevlana, vagy ad-Dín (Mohammed) Rúmí témában
Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:
Középkori témájú szócikkek (besorolatlan)
Irodalmi témájú szócikkek (besorolatlan)

fotók[szerkesztés]

Valaki mintha kitörölte volna a fotókat, készült 4 SAJÁT fotó, ami be is lett téve. Furcsa mód eltűntek.--Ahmet 2007. május 24., 12:56 (CEST)Válasz

Név[szerkesztés]

Rumi vagy Rúmi? Dzselaladdin vagy Dzseleladdin? Mevlana vagy Mewlana? --Antissimo 2007. május 15., 16:52 (CEST)Válasz

Kicsit POV :) SyP 2007. május 15., 22:42 (CEST)Válasz

Biztos ez a neve? --Vince blabla :-) 2007. május 15., 22:57 (CEST)Válasz

Mawlānā Jalāl ad-Dīn Muhammad Rūmī - az angol wiki kivételesen majdnem jó. A Dzsalál ad-Dín Muhammad ar-Rúmí változat lenne a preferálandó az arab átírási szabályoknak megfelelően, ugyanis perzsa létére színarab neve van (még a Mawlānā = "mi urunk", megtisztelő cím is arab...). Más kérdés, hogy ezek perzsában is meghonosodtak. Így véglegesen akkor is Dzselál ad-Dín (Mohammed) Rúmí mellett voksolnék. --Mathae Tohuvabohu 2007. május 23., 20:02 (CEST)Válasz

Mevlana, vagy ad-Dín (Mohammed) Rúmí[szerkesztés]

Mathaenak, még mielőtt összeakaszkodnánk újra: Úgy tudom, hogy a 8-13. században az az egész térség, perzsául diskurált, az én forrásaim szerint Mevlana a papájával is abból a térségből jött, sőt sok műve is perzsául íródott. Úgy látszik, hogy proto-EURO(ÁZSIO)-zóna lehetett akkortájt ott. H. Stierlin azt írja, hogy a szeldzsukok 1025-ben átkeltek az Oxoszon, 1055-ben már Bagdadot fenyegették, és így lettek az iráni szeldzsukok Alp Arszlánnal(1032-1186). És Magzikert(1071) után ő alapította a Rúmi Szultánságot is. Tehát akkortájt egy szeldzsuk rokonság volt ott minden, s ezért miért ne használták volna egységesen perzsa nyelvet? Különben ez a sokféleképpen mondható név így elég vicceskit36a vita 2008. június 26., 02:15 (CEST).Válasz

A szeldzsukok nem pusztán fenyegették Bagdadot 1055-ben, hanem elfoglalták. A perzsa akkortájt legfeljebb köznapi illetve szépirodalmi célokra alkalmazva létezett, míg a tudomány, vallás és államigazgatás nyelve még az iszlám egész világában jórészt az arab volt. De mindez nem változtat azon, hogy akár perzsa, akár arab volt, (echte arab) nevének helyes átirata Muhammad Dzsalál ad-Dín Rúmí – a modern perzsa kiejtés meg a nem egész száz éve használt latin betűs török ábécével történő leírás ilyen tekintetben irreleváns, mivel mindkettő pontatlan. A klasszikus perzsa és arab nyelvről történő átirat meg, hála Istennek, ebben az esetben egybeesik. – شهاب الويكي مجلس الحكمة 2008. július 31., 00:58 (CEST)Válasz