Vita:Budapest VII. kerülete
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt a Budapest-műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Bővítendő | Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nagyon fontos | Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Bárosi Vuszvezető (vita), értékelés dátuma: 2010. április 20. | |||
| |||
Csendrendelettel kapcsolatos fejezet[szerkesztés]
Nem vagyok benne biztos, hogy nem jogsértő ez a szakasz, bár nem találtam sehol. Mindenesetre a cikk határait szétfeszíti, a kerület történelmében túl hangsúlyos szerepet kap, erről külön cikket lenne érdemes írni, ezért kiemeltem ide. Alensha 2021. március 19., 23:57 (CET)
Csendrendelet
Első alkalommal 2010. június 25-én fogadta el a képviselő testület. Akkor Gergely József alpolgármester (MSZP) vezette a kerületet. Erzsébetváros teljes közigazgatási területére kiterjedt az új rendelet területi hatálya. A vendéglátóhellyel érintett, és a szomszédos társasházak tulajdonosi többsége közgyűlési határozattal kezdeményezhette a jegyzőnél az éjfél utáni nyitvatartás korlátozását. A rendelet személyi hatálya nem terjedt ki az önálló épületben található romkocsmákra. A 2010-es választások után Vattamány Zsolt (Fidesz-KDNP) hivatalba lépését követően nem sokkal, egy rendeletmódosítás után már a romkocsmákra is kiterjedt a rendelet személyi hatálya, azaz valamennyi kerületi vendéglátást folytató üzletre ugyanazok a szabályok vonatkoztak, kivétel nélkül. A vendéglátós-érdekvédelmi szervezetek a kezdetektől ellenezték a rendeletet, majd 2011. júliusban a Kormányhivatal több ponton jogszabálysértőnek ítélte meg, ezért a testület hatályon kívül helyezte.
2011. nyár közepétől közel másfél évig nem volt csendrendelet a teljes kerületben, tovább rontott a helyzeten, hogy a társasházakról szóló törvény 2010-es módosításával (melyet az ombudsman később Alaptörvény-ellenesnek ítélt meg), a társasházak már 2011. január 1-jei hatállyal sem rendelkezhettek arról, hogy tulajdonosi többséggel megakadályozzák, ha pl. valaki vendéglátó-üzletet nyitna. Emellett a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló korm. rendelet alapján egy üzlet nyitásra 2009. óta bejelentés köteles. Sorra nyíltak a vendéglátó-üzletek, a jó lokáció miatt elsősorban a Zsidónegyedben, 2012. év végén több, mint 100 éjszakai szórakozóhelyet számoltak, és fennállt a veszélye akkor már, hogy a Nagykörúton túli területen is megjelennek.
Bár 2012-ben az önkormányzat tulajdonában álló közterületen elhelyezett vendéglátó-ipari teraszok nyitvatartását külön rendeletben 22 órára korlátozták, társasházi közgyűlési határozattal legfeljebb éjfélig lehettek nyitva. A rendelet személyi hatálya nem terjedt ki a Károly körút, Rákóczi út, Erzsébet körút területén található üzletekre, ebből következően azok teraszaira sem, valamint a közhasználat céljából megnyitott magánterületekre sem, itt addig lehetnek nyitva a teraszok, ameddig a vendéglátóhely.
2012. decemberében Molnár István független képviselőnek volt egy rendelet előterjesztése, amely a 2009-es Terézvárosi csendrendelethez hasonlóan a Hársfa utca - Rákóczi út - Rottenbiller utca - Király utca között főszabályként 22 órai zárást írt volna elő, az érintett társasházak közgyűlési határozattal hajnali 6-ig megengedhették az eltérő nyitvatartást. A teraszokat is ez a rendelet szabályozta volna, szintén 22 órai zárással, és a társasházak hozzájárulásával éjfélig. Molnár István rendelettervezete szerint semmilyen szabályozás nem vonatkozott volna a kerület közigazgatási területének az érintett, Középső-Erzsébetvároson kívüli területére eső üzletekre. Molnár István ezt azzal indokolta, hogy a kerület általa megjelölt középeső részén a legnagyobb a lakossági sűrűség, és tartott tőle, hogy átterjednek a szórakozóhelyek ide is, a túl laza országos jogszabályi környezet következtében ha az önkormányzat nem cselekszik, ez elkerülhetetlen, rendeleti úton ekkor már csak a 22 és 06 óra közötti nyitvatartás szabályozása maradt az egyetlen jogi lehetőség a helyi önkormányzatok kezében. Molnár előterjesztését 2012. decemberében leszavazta a képviselő-testületi többség.
Két hónappal később, 2013. februárjában a képviselő-testület újabb csendrendeletet fogadott el, kötelező éjféli záróra, azonban a rendelet hatálya a 2. melléklete miatt éppen a Zsidónegyedre nem terjedt ki, a jogszabály általános indoklása azért zártak be mindent 24 órakor az Erzsébet körút - Rákóczi út - Keleti Pályaudvar - Thököly út - Verseny utca - Dózsa György út - Városligeti fasor - Lövölde tér - Király utca által határolt területen, hogy megakadályozzák a szórakozóhelyek túlterjeszkedését Középső- és Külső Erzsébetvárosba. Belső-Erzsébetvárosban pedig megtiltották a 22 órai utáni szeszes-ital árusítást az éjjel-nappali üzleteknek, ezzel elősegítve azt, hogy a vendéglátóhelyeken fogyasszanak alkoholt az odalátogatók, ne a közterületen, ahol a szabálysértésekről szóló törvény egyébként is tiltja.
Ugyanakkor történt még 2012. év vége felé egy váratlan fordulat, Belváros-Lipótváros polgármestere, és akkor még egyben Országgyűlési képviselő, Rogán Antal (Fidesz-KDNP) egy olyan országos jogszabály-módosítást terjesztett az Országgyűlés elé a kereskedelemről szóló tv. módosításáról, amelynek köszönhetően világörökségi területen (az V. kerület 100%-a ilyen) a jegyzői engedélyhez kötötték a szeszes italt árusító üzletek, vendéglátóhelyek 24 óra utáni nyitvatartását, melyet évente felül kellett vizsgálni, és a rendőrség szakhatósági állásfoglalása alapján adta ki a kereskedelmi hatóság, a rendőrség, akár lakossági zajpanaszra, telefonhívásra is bezárathat bármely szeszes italt árusító üzletet, így vendéglátóhelyet is. A belső kerületekben működő vállalkozók részéről érthető volt a felháborodás, ugyanis több kerület a világörökségi terület, illetve annak védőövezete. Terézváros jelentős része, a Zsidónegyednek pedig a Csányi utca - Klauzál tér - Klauzál utca - Dohány utca - Károly körút - Király utca által határolt területe. A belvárosi (főleg a VI-VI. kerületi vendéglátósok tiltakoztak). 2012. végén több üzlet kapott a 24 óra utáni nyitvatartást korlátozó határozatot. Rogán Antal mentegetőzött, hogy ő csak a kerületében működő night clubokat akarta szabályozni, 2013. nyarán változtatott az Országgyűlés a kereskedelemről szóló törvényen, a rendőrség csak a közbiztonságra gyakorolt negatív hatás esetén tudta bezáratni az üzleteket éjféltől, zajpanasz esetén nem, az engedélyt pedig 3 évente kellett felülvizsgálni. Cserébe viszont, a 24 óra után nyitvatartó, világörökségi területen működő üzletek üzemeltetőinek rendeletben előírhatta az önkormányzat, hogy maximum 20 Ft / befogadóképesség (fő) / éjszakai nyitvatartási nap alapján felügyeleti díjat fizessenek. A VII. kerület a törvényi maximumot alkalmazta, mégis évi alig 15 millió Ft bevétele volt, a jogszabályba épített kiskapu miatt, hogy a díj összege nem haladhatja meg az üzemeltető vállalkozás éves korrigált iparűzési adóalapjának 0.5%-át.
Az önkormányzatnak továbbra is lehetősége volt ezen felül szabályozni az éjszakai nyitvatartást, de nem éltek vele, nem sok üzletre volt közbizonsági panasz, a vendéglátóhelyek folyamatosan nyíltak, az idegenforgalom egyre élénkebb lett, ami több negatív mellékhatással járt az ott élők számára (rongálások, csendháborítás, szemetelés, hangos zene).
2017-ben az Élhető Erzsébetváros Facebook-csoport általi, a "bulinegyedként" elhíresült városrész éjszakai zajszintje, köztisztasági problémái miatt lakossági tiltakozások, és a befektetéseiket védő, népszavazást követelő vendéglátósok ellentüntetésének nyomására lépéskényszerbe került a képviselő-testület, október 3-án három csendrendelet-előterjesztés került a testület elé. A Nagykörúton túl maradt továbbra is az éjféli záróra, a Zsidónegyedben az éjfél utáni nyitvatartást kritériumokhoz kötötte (ingyenes wc-használat, szeszes italt nem lehet kivinni az üzletből, a társasházak tulajdonosi többségének hozzájárulása kell, a nyílászárókat zárva kell tartani zeneszolgáltatás esetén stb.). Az egyetlen különbség Vattamány Zsolt rendelettervezetei között a maximális nyitvatartási idő volt, az A verzió szerint 6 óráig, a B verzió szerint 4 óráig, a C verzió szerint 2 óráig lehetett volna nyitva tartani. Az ellenzék leszavazta, a Fidesz-KDNP képviselőinek többsége tartózkodott a saját előterjesztésüknél, néhányan nemmel szavaztak. Moldován László (LMP) rendeletmódosítást nyújtott be, hogy kötelező éjféli zárás legyen a kerület teljes közigazgatási területén. A Fidesz-KDNP majdnem mindegyik képviselője tartózkodott, Hutiray Gyula alpolgármester kivételével, aki NEM-mel szavazott. Az ellenzéki képviselők, az MSZP, a Szövetség az Európai Erzsébetvárosért Frakció, az LMP és két független képviselő IGEN-nel szavaztak, egy kivétel volt, az ellenzéki Stummer János (Jobbik) a kormánypárti képviselőkhöz hasonlóan tartózkodott, ezért nem kapott többséget egyetlen záróra-javaslat sem. A testület Stummer János javaslatára a Fidesz-KDNP előterjesztését fogadta el, a vendéglátóhelyek üzemeltetőinek leginkább megfelelő népszavazás mellett döntött. Noha 2017. megállapította az AJBH (dr.Bándi Gyula), hogy alapjogi-visszásság gyanúját veti fel az a szabályozás, hogy épp ott nincs semmilyen rendeleti korlátozás a nyitvatartási időre, ahol a vendéglátó-üzletek többsége található, valamint azt is, hogy a jegyző utólagos szankcionálási lehetőségei nem elegendőek a lakosság pihenésének biztosításához.
Több, mint 150, 24 óra után nyitvatartó vendéglátóhely volt a Zsidónegyed világörökségi területén. A testület tagjai, a kormánypárti és az ellenzéki, valamint a független képviselők előtt is ismertek voltak az akusztikai szakvélemények, melyek szerint a szórakozóhelyek több mint fele esetében az utcai zaj, vagy a zeneszolgáltatás hangereje a külön jogszabályban meghatározott zajkibocsátási határérték felett van, az átlagos éjszakai zajszint a zajtérképek alapján meghaladja a 60 dB-t. Alapjogi szempontból is több kérdést vet fel, hogy ennek ellenére miért írtak ki népszavazást.
Több, mint 43 ezer választópolgárt kérdeztek 2018. februárjában a helyi népszavazáson. Az érintett területen, a Zsidónegyed, mindössze 11 ezer választásra jogosult volt, ebből több lakáskiadó, rengetegen költöztek el a kerületből, a lakók kisebb része pedig rövidtávú lakáskiadásra hasznosította az ingatlanját, de jellemzően befektetők vették meg a zajtól menekülő lakók ingatlanjait. Ilyen körülmények mellett az 50%-os részvételt lehetetlen volt elérni, a szavazás érvénytelen lett, jóllehet, a megjelent választópolgárok többsége (a Zsidónegyedben 76%-a) a 24 órai zárásra szavazott.
Másfél évig nem történt semmi, a szórakozóhelyek korlátozás nélkül működhettek a Zsidónegyedben, gyakorlatilag 2011. júniusa óta a Zsidónegyedben, a 2013-as kereskedelemről szóló törvény módosítása sem hozott sok változást a világörökségi területen működő üzletek esetében sem. A 2019-es önkormányzati választási kampányban Moldován László független polgármester-jelölt, és az Élhető Erzsébetváros Egyesület többek között az egységes 24 órai zárórát ígérte a választóknak. Az Egyesület programjának nyilvánosságra kerülése után több nappal az ellenzéki összefogás, Niedermüller Péter is zászlajára tűzte a korábban a programjában semmilyen szinten nem említett éjféli zárórát, bár azt is hozzátette, hogy a lakók és a civil szervezetek bevonásával egy olyan kritériumrendszert dolgoznak ki a 2013. februári önkormányzati rendelet által biztosított 24 órai nyitvatartás érvénytelenítésével párhuzamosan (amelyet a legelső intézkedések egyikeként ígért), ahol egyes vendéglátóhelyek külön engedélyhez folyamodhatnak, az engedélyek elbírálásába pedig bevonják a lakókat is.
A választást elsöprő többséggel nyerte meg az ellenzéki összefogás 2019. október 13-án (DK-MSZP-Momentum-Párbeszéd-LMP), a Fidesz-KDNP három képviselője kompenzációs listáról került be, egyéni választókerületben sehol sem győztek. Az új polgármester Niedermüller Péter (DK) lett. A 2019. 11. 25-ei képviselő-testületi ülésen Garai Dóra, az Élhető Erzsébetváros Egyesület kompenzációs listáról bejutott képviselője benyújtotta a választási ígéretekben is szereplő 24 órai zárásra vonatkozó rendeletmódosító-előterjesztését, a 2013. februári rendelet 2. mellékletének hatályon kívül helyezését, indoklása szerint azért, hogy egy diszkriminatív, és alapjogsértő rendeletet hozzon helyre, hogy valamennyi lakó pihenéshez való joga érvényesülhessen az egységes éjféli zárórával. A polgármester, és az ellenzéki összefogás képviselői azonban ezt nem támogatták, a testületi többség levette a napirendről. A testületi többség a polgármester előterjesztését szavazta meg.
Nem érvénytelenítették a 2013-as, a Zsidónegyedben korlátlan nyitvatartást biztosító rendeletet, egy ún. - a választási ígéretekben is szereplő - Munkacsoportot hívtak életre, hogy 2020. február 28-ai határidővel kidolgozzanak egy olyan kritériumrendszert, amit, ha bármely vendéglátóhely teljesíteni tud, automatikusan mentesül az éjféli záróra alól. A 3 alpolgármester, a bizottság elnöke Ujvári-Kövér Mónika (DK), és két választott tagja, Borbélyné Bárdi Zsuzsanna (Momentum), és dr. Kispál Tibor (MSZP) mellett Egyetlen, sorsolással kiválasztott lakót (Szabados Tamás) és egyetlen, sorsolással kiválasztott civil szervezetet vontak be (Élhető Erzsébetváros Egyesület - Szikszai Sándor), a választási ígéretekben nem említették, hogy két romkocsma-tulajdonost is bevonnak a döntés-előkészítő testületbe szavazati joggal. Mindkét delegált, hajnali 4-6 óráig nyitvatartó, zenés, táncos rendezvényt tartó nagy befogadóképességű szórakozóhelyek társtulajdonosai voltak. Zsendovits Ábel (Szimpla Kert) a 24 óra után bezáró helyek képviseletében, és Györkefalvi Péter (Instant-Fogas komplexum), a 24 óra előtt bezáró vendéglátóhelyek képviseletében.
A koronavírus járvány magyarországi begyűrűzéséig a lakók semmilyen változást nem tapasztaltak.
Aztán a különleges jogrend alatt, a katasztrófavédelemről szóló törvény általi felhatalmazással a polgármester fogadta el a Munkacsoport által kidolgozott rendeletet, amely nem tartalmazott olyan rendelkezést sem, hogy a lakók (társasházi közgyűlési határozattal) beleszólhassanak az engedélyezési eljárásba, noha az egyik választási ígéret a lakók bevonásáról gyakorlatilag ezt jelentette. A Kormányhivatal törvényességi kifogása miatt - a polgármester veszélyhelyzetben nem dönthetett volna a polgármester a nyitvatartási időt szabályozó rendeletről - ezért nem lépett hatályba.
Egy új, a Munkacsoport által kidolgozott rendelettel majdnem szó szerint megegyező szabályozást fogadott el a testületi többség a világjárvány első hulláma után, melynek előterjesztője Niedermüller Péter polgármester volt. 2020. június 25-én. Garai Dóra (Élhető Erzsébetváros Egyesület) módosító-indítványt nyújtott be, amely alapján a 400 főnél nagyobb befogadóképességű üzletek nem mentesülhettek az éjféli záróra alól, a kocsmatúrák tilalma, és az ünnepnapi zárvatartás (24 óra után), valamint a teraszok egységes szabályozása, a rendelet személyi hatályát kiterjesztve valamennyi vendéglátó üzletre, 22 órai zárással - a társasházak külön engedélyével 24 óra - is bekerült volna a szabályozásba. Az összefogás-párti többség NEM-mel szavazott, kivéve Devosa Gábort (MSZP), aki tartózkodott, és a Függetlenek Erzésbetvárosért frakció tagját, Nagy Andreát, aki szintén tartózkodott. A Kritériumrendelet így minden, a feltételeket teljesítő üzletnek megengedte a nyitvatartást reggel 6-ig a Zsidónegyedben, az engedélyezési eljárás automatikus volt. A Nagykörúton túl továbbra is maradt a 24 órai zárás minden üzlet esetében. A 3 évvel ezelőtti "A verziótól" annyiban tért el, hogy a társasházak többségi határozattal, tulajdonosi döntéssel továbbra sem szólhattak bele az engedélyezésbe, ugyanakkor olyan új kritériumok is voltak, mint a csúcslimiter, bizonyos befogadóképesség fölött zsilipes beléptetőrendszer, digitális forgalomszámláló, kötelező magasnyomású takarítás.
A koronavírus járvány, a vállalkozásokra gyakorolt negatív hatása ellenére is 140 üzlet kapott 24 óra é 6 óra közötti nyitvatartási engedélyt a Zsidónegyedben, közöttük volt a legtöbb olyan üzlet, nagy befogadóképességű zenés szórakozóhely, melyek az akusztikai szakvélemények, és a számtalan lakossági panasz ellenére évekig zavarták az ott élők pihenését. A testület csak június 25-én, az új rendelet elfogadásával párhuzamosan érvénytelenítette a korábbi 0-24-es nyitvatartást lehetővé tevő, az AJBH szerint alapjogi visszásság gyanúját felvető rendeletet, melyet megválasztásuk után 8 hónapig tartottak hatályban, a két hónapos türelmi idő miatt pedig csak augusztus 27-től kellett megfelelni a kritériumoknak. Több, kisebb, a helyi lakókkal harmonikus viszonyt kialakító vendéglátó-üzlet részéről kifogásolták, hogy nem vonták be őket az egyeztetésbe, és hogy a kritériumrendszer aránytalan terheket ró rájuk, miközben a nagyobb szórakozóhelyek könnyen teljesítik a feltételeket, mert már eleve rendelkeznek azok egy részével (csúcslimiter, forgalomszámláló).
A Zsidónegyedben jelentősen csökkent turisztikai forgalom ellenére is sok lakossági probléma volt a szórakozóhelyekkel, elsősorban a zeneszolgáltatással. Bár az üzlettulajdonosok tiltakoztak a rossz időzítés és a szabályok szigorúsága ellen, de jogi úton nem támadták meg az önkormányzati rendeletet semmilyen fórumun, amely a területi hatály tekintetében továbbra is diszkriminatív, és az alapjogi visszásság gyanúja szintén fennáll, hogy egy alig 0.6 négyzetkilométeres, sűrűn beépített városrészre koncentrálódik közel másfél-száz éjszakai szórakozóhely, ami az ott élők többsége számára elviselhetetlen terhet ró. Niedermüller Péter polgármester a "bulinegyednek" az Európai színvonalú kulturális negyeddé alakítása állítása szerint fontos célkitűzései között szerepel.
A koronavírus második, és harmadik hulláma ugyanakkor további gazdasági nehézségeket okozott számos vállalkozásnak, sokan tönkrementek, vagy a csőd szélén vannak, kérdés, hány százalékuk tud újranyitni belső kerület lakosságának többsége szerint túlzottan enyhe, a vendéglátóhelyek üzemeltetőinek többsége szerint túl szigorú szabályozás ellenére.