Vita:Belényes

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Sepultura 11 évvel ezelőtt a(z) A cikkből átemelt szakasz témában
Ez a szócikk témája miatt az Erdély-műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Bővítendő Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Sie (vita), értékelés dátuma: 2009. július 3.
Erdéllyel kapcsolatos szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

A cikkből átemelt szakasz[szerkesztés]

Ezt az információhalmazt megformázva, a cikkhez nem tartozókat kiszedegetve vissza lehet írni. Egyébként forrás nélküli a szöveg, az ellenőrzésére nem volt módom

  • Itt született Mayer Ödön váradi-belényesi-bukaresti órás-ezüstműves-ékszerész és a belényesi Borsovitzky (Borszowicki de Borszowec) Gizella első gyermekeként 1909. január 05-én Mayer Zoltán (Antal) ügyvéd, nyelvtudós, a Magyar Tudományos AkadémiaJogtörténeti Intézetének francia-magyar fordítója; a Banque de Belge által alapított Magyar Vasúti Forgalmi Rt. (Pest, Tükör(y) utca) jogutódának, az Auxiliara S. A.-nak utolsó vezérigazgatója. A Belényes-Vaskoh vasúthoz a 19. században megnyitott bányákat üzemeltették tovább kitűnő gránitjukért. A pesti Duna-gáthoz is gránitot szállítottak. A második világháborút a Romániának ítélt Dél-Erdélyben töltötte a román kommunista államosításokig Örvényes - Urviş de Beiuş községi céges villájában. Húga, Mayer Edith óvónő-akadémiai festő Bukarest kifestette a helybéli román orthodox templomot, megörökítette mesemondó román éjjeliőrt is, Toader-t. Innen "koncsentrálta" a román kir. csendőrség német neve okán, ám a visszavonuló magyar-német seregek által felrobbantott hidak miatt nem tudták a Szovjetunióba deportálni. Élt Váradon, Aradon, meghalt Budán, 1976. december 18-án, eltemetve a Farkasréti temetőben, neje Ambrus (Oláh) Laura Aemilia Mathilde mellett. Fia Dr. Mayer Zoltán György orvos-nyelvtudós-szakfordító a Magyarok Világszövetsége főtitkára volt a rendszerváltás után Pesten.


- Ogodej vitalap 2011. november 9., 19:28 (CET)Válasz

Koszta Márton 48-as kapitány Koszta Márton-ügy főszereplője. Koszta Márton Kuné Gyula: Egy szabadságharcos emlékiratai 85. o. Kuné Gyula, az előbbi könyv szerzője.--Sepultura vita 2013. március 31., 20:35 (CEST)Válasz