Vita:Az apostolok cselekedetei

Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:

Irodalmi témájú szócikkek (besorolatlan)

Ez a szócikk témája miatt az Irodalmi műhelyek érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Irodalmi témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Ókori témájú szócikkek (besorolatlan)

Ez a szócikk témája miatt az Ókorműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Ókori témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Szerintem nem így használják a könyv címét, és helyesírásilag sem tűnik helyesnek. Én eddig mindig így találkoztam vele: Az apostolok cselekedetei. – Tkarcsi ^vita 2010. május 17., 11:14 (CEST)

Furcsa lenne, ha így találkoztál volna vele, mert a névelő tapasztalatom szerint a leggyakrabban nem része a címnek. Nincs is szükség itt határozott névelőre, tekintve, hogy a számos apostolok cselekedeteiről szól úgy általában. :) Bennó^fogadó 2010. május 17., 11:21 (CEST)

Névelővel szerepel a protestáns új fordításban, a Káldi-féle Neovulgátában, a polcomon lévő Károli-fordításban, Farkasfalvy Dénes: Bevezetés az újszövetségi Szentírás könyveihez című művében, az új Bibliaismereti kézikönyvben (Magyar Bibliatársulat, 2008) és a Jubileumni kommentárban. De a saját szabályzatunk is fontosnak tartja kiemelni, hogy a birtokviszonyt tartalmazó címek elejére névelő kell. – Tkarcsi ^vita 2010. május 17., 11:41 (CEST)

Egy internetes kiadásban is névelővel van írva, mert itt nem hamisítottak: SZENT BIBLIA AZAZ ISTENNEK Ó ÉS ÚJ TESTAMENTOMÁBAN FOGLALTATOTT EGÉSZ MAGYAR NYELVRE FORDÍTOTTA KÁROLI GÁSPÁR SZENT ÍRÁS Dencey ^vita 2010. május 17., 11:58 (CEST)

Jé. Ez valamiért nem tűnt fel nekem sose, talán mert az ApCsel.-t mindig ApCselnek emlegetjük. Végtére is fel lehet fogni névelősen. Tkarcsi: nem a birtokviszony a legfontosabb tényező itt, hanem a birtokosok határozott vagy határozatlan volta. Át lehet tehát nevezni névelősre.

Más: a bibliai könyvekről szóló szócikkek elsődleges címei amúgy is revízióra szorulnak. Tervezek egy ilyen értelmű kiegészítést a WP:NÉV-hez. Bennó^fogadó 2010. május 17., 12:02 (CEST)

Valóban kéne már egy közmegegyezés, akár irányelv formájában is, mert kaotikus az egész. Én próbáltam már, nem sokra jutottam. Viszont részemről a névelő nélküli változatot támogatnám mindenhol. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2010. május 17., 12:59 (CEST)

Névelő nélkül szerepel itt:

• Világvallások. szerk. Görföl Tibor, Máthé-Tóth András. Budapest: Akadémiai. 2009. ISBN 978 963 05 8708 2. 104. oldal.
• Magyar katolikus lexikon.
• Szent István Társulati Biblia, (ugyanaz máshol)
• Károli-fordítás, biblia.hu
• Hit Gyülekezete fordítása
• www.katolikus.hu

Következetlenül itt:

• Szegedi Bibliakommentár : Újszövetség (a címben névelővel, a 2. szakasz címében anélkül] – Hkoala 2010. május 17., 20:36 (CEST)

Ez nem semmi. Mondjuk én az ujexodusra megy a biblia.hu-ra nem sokat adnék, de a katolikus hivatkozások elgondolkodtatóak. eLVe! Mi az érv a névelő nélküli változat mellett? Visszatérve a birtokosok határozottságának a kérdésére: szerintem határozottak voltak az apostolok. :) Tehát nem arról van szó, hogy mindenféle kósza, magát apostolnak tartó alakok cselekedeteiről van szó. (A Magyarok cselekedeteinél más a helyzet!) Hanem konkrétan a tizenkettőről (vagy tizenháromról), tehát egy elég jól körülhatárolt csoport tetteiről. Segítsetek! Keressük meg, mit mond helyesírásunk a birtokos szerkezet névelőjének a kérdéséről, mert én nem találom. – Tkarcsi ^vita 2010. május 19., 19:30 (CEST)

Ez felfogás kérdése szerintem, mert nem csak a Bárány apostolairól szól az ACS, hanem azok utódairól, tanítványairól és egyáltalán. Ha hihetünk az okosoknak, számos más szereplőt is apostolnak nevez az ÚSZ-i Szenítárs. A helyesírás viszont semmit nem mond erről, mert ez nem helyesírási kérdés, a helyesírási része annyi, hogy egyedi címek első betűje nagy. A névelő kellenemkellesége nyelvhasználati kérdés, fülprobléma, értelmezés. A jelek szerint diverz a kép. Engem az ötlet is meglepett, mindig névelő nélkül gondoltam rá, de a határozottság érvei is ütősek. El tudnám fogadni elsődleges megoldásként, de érdekelne, miért használják olyan sokan (magam is) névelő nélkül. Bennó^fogadó 2010. május 19., 19:44 (CEST)

Hm. Na igen, az apostolok… Igazad van, összetettebb kérdés ez. Szerintem a címekről könnyen kopnak le a névelők. Szegény Jókai Az arany ember című művének címét kevés diák írhatja le pontosan. Viszont felcsigáztad az érdeklődésemet: milyen terveid vannak a bibliai könyves szócikkek címével kapcsolatban? – Tkarcsi ^vita 2010. május 19., 19:53 (CEST)

Nem biztos, hogy örülni fogsz... Egy PC javaslat körvonalazódott a fejemben, ami megoldaná a felekezeti zűröket a bibliai könyvek neve körül. Főbb pontjai:

1. az Ószövetség könyveit autentikus zsidó névformáik szerint hoznánk elsődlegesen, ebben pedig az IMIT-féle Biblia lenne irányadó, egy példa: Jesájá próféta könyve (az Ézsaiás/Izajás és társaik redirrel);
2. az Újszövetség könyveit pedig a görög címből következő legautentikusabb alakban, tehát az elsődleges mondjuk: Korinthosziakhoz írott levél a sokféle alakváltozat helyett. Természetesen a szent evangélisták nevéhez nem nyúlnánk, mert azok már úgy vannak honolva, és különben is nem látszik kifogása lenni ellenük senkinek.

Vannak a rendszernek végiggondolandó és vitatható elemei, nem lesz teljesen paszentos, de kiküszöbölné az örök felekezeti gondokat (a mózesi könyvek körül, a próféták neve körül) stb. Ja, és persze foglalkozni kell majd a deuterokanonikusokkal külön, mert ők nem szerepelnek a héber kánonban. Bennó^fogadó 2010. május 19., 20:02 (CEST)

Úgy tűnik, Bennó, ismersz. Protestánsként szívesebben fogadnám el a katolikus címeket, mint ezeket. Mondjuk az írott különösen is megütötte a fülemet. Miért nem írt? – Tkarcsi ^vita 2010. május 19., 20:14 (CEST)

Az írt/írott részletkérdés. Mondjuk az ÓSZ kapcsán én szép gondolatnak tartanám a zsidó hagyomány tiszteletben tartását, ugyebár ha elsődleges cím nem lehet kettő. Bennó^fogadó 2010. május 19., 20:19 (CEST)

Lehet, hogy itt már OFF leszek - de a Tanakh eredeti zsidó neveinek többféle olvasási módja van. Ezek közül melyiket gondolod "autentikusnak"?

Továbbá: A mózesi könyvek héber elnevezései (Börésit...) inkább csak össze fogják kavarni a hozzá nem értő, vagyis átlag-olvasót. Úgy gondolom, hogy max. a latin elnevezésig (Genesis...) érdemes elmenni. De mindez csupán egy szerény vélemény. Üdv: – Fury ^vita 2010. május 20., 12:37 (CEST)

Persze: az olvasatok száma bőséges ott is, azért jelöltem meg, hogy az IMIT-féle volna a követendő szerintem. a mózesi könyveknél pedig talán a legegyszerűbb a számozásnál maradni? Bennó^fogadó 2010. május 20., 12:48 (CEST)

A névelő mellett van Tkarcsi és Dencey, ellene eLVe, megengedő állásponton Bennó, számomra nem egyértelmű a véleménye Hkoalának. Jól foglaltam össze? Az egyik mellett sincs elsöprő többség, de a névelő ellen nem volt határozott és indokolt vélemény. Úgyhogy átnevezem, de még megvárom, hátha valaki gyorsan tiltakozik. – Tkarcsi ^vita 2010. május 31., 15:54 (CEST)

Szintén megengedő állásponton – Hkoala 2010. május 31., 15:57 (CEST)