Vita:Az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetsége

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Garamond 4 évvel ezelőtt a(z) Vietnámi háború témában
Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:
Budapest témájú szócikkek (jól használható besorolás)
USA-val kapcsolatos szócikkek (besorolatlan)

Vajon nem lőtték le a fotóst az ablakból, terrorveszélyre gondolva?--Mathae ->Virtuális üzenetrögzítő 2005. december 31., 19:11 (CET)Válasz

Mindszenti biboros, az amerikai nagyköveti rezidencián lakott a Zugligeti úton! Texaner 2006. július 15., 22:13 (CEST)Válasz

Ez azért is érdekes, mert a követség honlapja szerint Mindszenty bíboros a szabadság téri épületben lakott, abban az helységben, ami ma a nagykövet irodája [1]. Én találkoztam egy volt követségi dolgozóval, akinek a nyolcvanas évek végén még ugyanaz a fodrász vágta a követség alagsorában a haját, mint a bíborosét korábban. Ez persze nem hivatalos forrás, de azért érdekes. -- Dunee 2007. február 5., 19:07 (CET)Válasz

Egy amerikai visszaemlékezése 1956-ról és Mindszenty bíborosról[szerkesztés]

Nem hagyott nyugodni ez a Mindszenty-dolog (vagyis hogy melyik épületben volt és mennyi ideig), úgyhogy rákerestem. A követség honlapján ezt találtam[2], lefordítottam. Remélem, hogy a vitára ez remélhetőleg végleg pontot tesz. A szócikkhez túl hosszú, de itt elfér. -- Dunee 2007. február 5., 22:25 (CET)Válasz

Azon a napon, amikor az 1956-os forradalomban elkezdődtek az utcai harcok, a Széchenyi-rakparton található egyik épület már teljesen az amerikai kormány tulajdonában volt. Több diplomata is ott lakott - akkor három tengerészgyalogos őr, egy követségi alkalmazott felesége és gyermeke tartózkodott az épületben. T-34-es tankokban távol-keleti orosz katonák dübörögtek végig a rakparton, amikor egy tompa robbanás hallatszott. Úgy tűnik, hogy az épület tetejére magyar szabadságharcosok másztak, és onnan kezdtek el a katonákra lövöldözni. Az oroszok elkezdték gépágyúval lőni az épületet, a berendezésben rengeteg kárt tettek és szinte az összes ablakot kitörték.
Az egyik tengerészgyalogos már azon volt, hogy felmegy a tetőre és arra emlékezteti a magyarokat, hogy vegyék figyelembe az épületben tartózkodó amerikaiak biztonságát, de meggondolta magát, mert rájött, hogy a fentiek nem tudhatták, barát vagy ellenség megy fel a lépcsőn. Egy nyomjelző lövedék a gépfegyverből az egyik lakásban felgyújtott egy kanapét. A tengerészgyalogosok majdnem az ablakon keredsztül a tankra dobták, de valaki jobban átgondolta a helyzetet - mivel az oroszok a tank ágyújával még nem lőtték az épületet -, úgyhogy az égő kanapét végül is a belső udvarba dobták. Az amerikaiak lehúzódtak az épület alagsorába, majd később átmentek a követség főépületébe.
1956. november 4-én egy tengerészgyalogos tizedes, egy törzsőrmester és a légügyi attasé, Welwyn Dallam ezredes állt a főépület ajtajánál, a lépcső tetején. Mindszenty bíboros és egy főpap az ajtóhoz sétált és a főpap tolmácsolásában a bíboros bebocsájtást kért a követségre. A tizedes kérdőleg az attaséra nézett: „Most mi legyen, uram?”. A légügyi attasé nem válaszolt, erre a tizedes a törzsőrmesternek tette fel ugyanezt a kérdést. „Tegye a feladatát,” válaszolt a törzsőrmester. Mivel az épület kulcsai a tizedesnél voltak, ő kinyitotta az ajtót és Mindszenty bíboros belépett az épületbe, ahonnan tizenöt évig ki sem jött. Egy pár perccel később Washingtonból egy telex érkezett, amelyben arra utasították a követséget, hogy tegyenek eleget a bíboros menedékjogi kérésének, amennyiben ő megérkezik.
A nagykövetségen töltött ideje alatt a bíboros abban az irodában lakott, amelyben ma a nagykövet dolgozik. A nagyköveti irodát használta nappalinak és a szomszédos, kisebb szobában aludt. A követségen kívül a rendőrség napi 24 órán át, a hét minden napján járó motorral várt arra, hogy a bíboros szökni próbáljon.
Egyszer Halloween-kor a követségen álarcosbál volt, és ahogy a dolgozók, továbbra is álruhában, elindultak hazafelé, zseblámpás titkosrendőrök szegődtek melléjük és néztek be az álarcok alá. A bíborost keresték. Az épületben ekkor tartottak utoljára halloween-i rendezvényt.

Vitalap lévén kivételesen megengedem magamnak, hogy forrás nélkül adjak információt. A követséget őrző rendőrautó annyira igaz, hogy a követségi épületet határoló mindkét utcában (a Szabadság téren és a Perczel Mór utcában) volt állandó, demonstratív rendőri jelenlét. A Szabadság téren hivatalosan is (a követségekhez rendszeresített rendőrbódé). A szomszédos épület, a Szabadság tér 10. akkor még nem volt amerikai tulajdonban, ezért a Kiss Ernő utcában nem tartózkodtak nyomozók. (Legalábbis észlelhetően nem.) De az épület környéki megfigyelőket gyerekként mindig láttam, amikor arra sétáltunk. – Garamond vita 2019. október 13., 20:29 (CEST)Válasz

Vietnámi háború[szerkesztés]

A szócikkben található gondolatmenet időrendje nincs teljesen rendben. Az igaz, hogy a hidegháború (egész) időszakában a magyar–amerikai diplomáciai viszony, egyáltalán a két ország viszonya barátságtalan volt. De a bíboros még a követségen tartózkodott, amikor az – ennek ellenére – enyhülő légkör a diplomáciai szint emelésére vezetett. (Inkább úgy mondhatjuk, hogy ez az enyhülés ösztönözte és lehetővé tette a bíboros távozását.) A vietnámi háború amerikai kiterjesztése pedig csak ez után következett be. A kapcsolatok romlását nem ez okozta, de a javulását nyilván akadályozta. A felek azonban (az egyéb együttműködések érdekében) fogcsikorgatva tudomásul vették. – Garamond vita 2019. december 7., 11:11 (CET)Válasz