Vita:Az ózonréteg pusztulása

Nomármost a cikk azon állítása, hogy "az se biztos, hogy az ózonlyuk egyáltalán a világon van" valami egészen szélsőségesen ellentmond a mellette levő ábrának, ami nevezett ózonlyuk kiterjedését hivatott érzékeltetni. Csak a 0 dimenziós mértani helyeknek nincs kiterjedésük.

P/c 2007. július 11., 22:27 (CEST)

(… illetőleg ha nem a világon van, akkor ugyan hol?)

P/c 2007. július 11., 22:28 (CEST)

→ WP:BSZ, azaz szerkesszen Ön bátran, kedves kolléga! :) (Mindig azok óvatosak, akiknek erre semmi okuk, és azok esnek neki óvatlanul, akik jobb ha nem tennék... :o) Uff, mely nagy bölcsesség tellett éntőlem már megént. – Bennó  ^(beszól) 2007. július 11., 22:43 (CEST)

Javaslom a cikk azonnali átnevezését

Az ózonréteg pusztulása rendkívül erős és tényadatokra támaszkodva alaptalannak tűnő kifejezés, legfeljebb elvékonyodásról beszélhetünk, ez is a déli-sarkvidékre korlátozódik. A Föld döntő részén a sztratoszferikus ózonkoncentráció korábban megfigyelt csökkenése megállt.

1980 és 2000 között egyedül az Antarktiszon figyeltek meg 5%-nál nagyobb csökkenést: http://www.esrl.noaa.gov/research/themes/o3/img/fig2.jpg

Lappföld, Finnország - csökkenés helyett 20 éve stabil ózonkoncentráció: http://fmiarc.fmi.fi/ozone/so_oz.gif

Globális átlagban 4%-os csökkenés, majd lassú növekedés a 90-es évek közepe óta: http://www.theozonehole.com/images/ozoned30.gif

Át kéne nevezni a szócikket: az új cím lehetne például pl. "Az ózonréteg változása"

Az Antarktisz felett az év bizonyos időszakában megfigyelhető ózonlyuknak éghajlati okai vannak, ezt ki lehetne fejteni részletesebben is valahol (nem véletlenül alakult ki pont ott a jelenség). Az ózonréteget lényegében maga az UV sugárzás hozza létre, amennyiben nincs UV-sugárzás, akkor nem keletkeznek ózonmolekulák. Az Antarktiszon a tél folyamán több hónapos állandó sarki éjszaka uralkodik, ebben az időintervallumban nincs keletkezés, lebomlás viszont van. Az ózonlyuk mindig szeptemberre alakul ki, és októberben éri el legnagyobb kiterjedését, majd rövid időn belül "eltűnik". A Nap szeptembr 23-án kel fel a Déli-sarkon, alacsonyabb déli szélességeken már korábban.

Az éghajlati okokról annyit kell tudni, hogy az Antarktisz a téli hónapok folyamán általában anticiklonok uralma alatt áll, és ez elszigeteli a helyi rendkívül hideg légtömegeket az alacsonyabb szélességeken található enyhébb levegőtől. A magasban nincs ózonképződés a napsugárzás hiánya miatt, és a légmozgás sajátosságai miatt nem is képes odajutni lényegében semmi. Emiatt képződik ózonlyuk. Hasonló ok zárja ki ózonlyuk képződését az északi-sarkvidéken. Az Arktisz döntő része befagyott tenger, nem pedig szárazföld. Az északi sarkvidék sajátosságainak köszönhetően a sarkvidéki hidegebb légtömegek gyakran leszakadnak alacsonyabb szélességek irányába egy ciklon hátoldalán vagy anticiklon előoldalán, miközben alacsonyabb szélességekről származó levegő ugyanebben az áramlási rendszerben képes az Arktiszra eljutni (ciklon előoldal, anticiklon hátoldal).

– Climatewatch ^vita 2009. június 10., 18:32 (CEST)

Nekem nagyon sokat segitett!

Nekem ez a cikk egy fontos beszámolóhoz kellett de hál annyak a jó isttennek 5 is kaptam rámeg sok osztálkytár megértette hogy mi ről is van szó! Mivel engem nagyon érdekelnek az ilyen dolgok ezért lehet hogy 8.-ik után valami ilyesmi suliba fogok járni!Köszönöm hogy van egy ilyen oladal amin iyen érdekeséget is találhatok és segithetekj a kicsit nehzebb fel fogássu embereknek akik nem érteték eddig hogy mi is atz az ózonréteg el vákonyodása és még jobban pusztitották! Írta : Vida Klaudia Legyesbénye Felszabaditók utja 70. 13 éves és 7.-es tanuló – 82.141.191.250 ^üzenőlapja  2009. január 31., 12:01 (CET) (A hozzászóló azonosítóját és a megjegyzés időbélyegét egy másik szerkesztő pótolta. Lásd: Wikipédia:Aláírás)