Vita:Antiszemitizmus

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Tacsipacsi 2 évvel ezelőtt a(z) Nem, nem az... témában

Ez a(z) Antiszemitizmus cikkben szükséges változtatások megbeszélésére szolgáló vitalap.

Ez a szócikk témája miatt a Zsidóságműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Bővítendő Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Andrew69. (vita), értékelés dátuma: 2013. november 16.
Zsidósággal kapcsolatos szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

áthozva a cikkből[szerkesztés]

szerintem ez sem jobb, mint az antiszemita uszítás; ez propaganda, nincs a cikkben helye. --grin 2004. szeptember 15., 23:11 (CEST)Válasz

Érdekes megfigyelni, hogy a zsidógyűlölet mindig azzal vádolja a zsidót, amiben Izrael vallási törvénye a legszigorúbb.

A zsidó vallás irtózik a vértől. Tehát a zsidó keresztény vért tesz a húsvéti pászkába.

A zsidó vallás bonyolult tisztasági és tisztálkodási szabályokat ír elő, a sokszoros kézmosástól a rituális fürdőig. Tehát a zsidó piszkos és büdös.

A zsidó vallás szigorú elvek szerint korlátozza a szexuális életet. Tehát a zsidó parázna és züllött.

A zsidó vallás szerint este vissza kell adni a reggel kért zálogot, minden üzleti megállapodás hét évenként az érvényét veszti, ötven évenként pedig még az elidegenedett földeket is visszakapja az eredeti tulajdonos. Tehát a zsidó kíméletlen uzsorás, kegyetlen üzletember.

A zsidó vallás előírja az adakozást: a mezők szélét nem szabad learatni, a szőlőtövet szüret után nem szabad még egyszer végigböngészni, mindez és a haszon tizede a szegényeké. Tehát a zsidó fukar, szívtelen, önző, és csak a saját zsebe szent neki.

Ezért maximálisan igazságos, ha az ordítozó hazafiak tulajdonába kerül minden zsidó vagyon, minden zsidók által betöltött vezető állás - kivégzésük esetén az aranyfoguk, a szemüvegük, a hajuk és a műlábuk is -, mert ha jól értem, ez az antiszemitizmus lényege. A körülmetéletlen fütyi értékesebb minden tehetségnél. Mint az arisztokrata származás. Rengeteg senkiházi, akinek az egyedüli érdeme, hogy nem született zsidónak.

Újra van zsidó anyaország. Ettől - akár vállalják, akár nem - az eredeti lakosság szemében nemzetiséggé váltak a közöttük élő zsidók. Ma már ezzel a humánusnak hangzó jelmondattal lehet elkergetni őket: "Menjetek haza!"

Antiszemita gondolkodók[szerkesztés]

nem azért, de Hitler és Sztálin tényleg gondolkodóknak minősülnek? a gondolkodó szóról nekem amolyan filozófusfélék ugranak be. ennyi erővel gondolkodónak minősülhet mindenki, mert valami gondolata azért mindenkinek van... Alensha  * 2005. október 25., 21:39 (CEST)Válasz

Sztálin és Lenin filozófusoknak minősülnek (az más dolog, hogy valaki csapnivaló filozófus, és baromságokat irkál; és más, hogy nem filozófus. én sem örülök neki, de ez van - ha tudsz jobb címet, mondd). Gubb 2005. október 26., 13:08 (CEST)Válasz

Jut eszembe, Mao és Hitler is filozófusok voltak. Mao még Nagy Kormányos is volt. Benne van a cikkünkben ... :-)) Gubb 2005. október 26., 13:19 (CEST)Válasz

Ismertebb antiszemita vagy egyesek által annak tartott gondolkodók[szerkesztés]

Az antiszemita nem gondolkodó, hanem: nemgondolkodó. Ennyit azért nem árt leszögezni. OsvátA. 2005. október 26., 08:46 (CEST)Válasz

Rengeteg nagy gondolkodó volt antiszemita. Kezdetnek ott van Teleki Pál. Most te sem gondolkodtál a véleményed megfogalmazása előtt, csak zsigerből írtad. Szabó Dezső nemgondolkodó lett volna? Ugyan. Frege, a modern logika megalkotója nemgondolkodó lett volna? Nahát, ez már meg egyenesen nevetséges ... Nem lepődnék meg, ha kiderülne, a történelem során előfordult gondolkodó emberek 80-90%-a antiszemita volt, ilyen vagy olyan okokból. Erről már beszéltünk azzal az anonim fröcsögő nyelvésszel. Ne légy olyan, mint ő. Gubb 2005. október 26., 13:08 (CEST)Válasz
Ez a cím így nem szerencsés, mert az "egyesek által" megjelölés védelme alatt bárki bekerülhet. --jJDM 2005. október 26., 09:06 (CEST)Válasz
"kettesek": IGe. (Nem múlik nyomtalanul) OsvátA. 2005. október 26., 09:14 (CEST)Válasz
Nem tudok ennél politikailag korrektebb megfogalmazást, ami mindenkit kielégítene. Ha tudtok, írjátok ide a javaslataitokat, és amit a legjobbnak ítélünk, arra átírjuk. Gubb 2005. október 26., 13:08 (CEST)Válasz
Az "Ismertebb"-et is elhagynám, mert relatív. Nem szőrözök, csak ez amúgy is kényes cikk. --jJDM 2005. október 26., 14:23 (CEST)Válasz
egyetértel, hogy kényes, különben én sem fogalmaztam volna ilyen kacifántosan. kitörlöm az "ismertebbet". Gubb 2005. október 26., 14:25 (CEST)Válasz

mi lenne, ha csak simán híresebb antiszemitákat sorolnánk fel, a „gondolkodó” jelző nélkül? ez szvsz valahol sért mindenkit, aki gondolkodik, hogy ilyeneket gondolkodónak tartunk. Alensha  * 2005. október 26., 18:27 (CEST)Válasz

Oszinten szolva en inkabb kihagynam ezt az alfejezetet. A vegen ugy jarunk vele, mint a nemetek az NSDAP tisztsegviseloivel - mar komolyan mondom, hogy hazmester szinten tartanak, retesteszta listaval, s nem birjak abbahagyni. Vagy ha mindenaron akarjatok, korlatozzuk mondjuk az 5 legismertebb magyar es 10 legismertebb külföldi antiszemitara, de azt az izraeli WIKIbol masoljuk ki - megiscsak ok tudjak ezt a legjobban. Bar ez az egesz olyan, hogy pl. Szent Agoston es Assisi Szent Ferenc volt fiatalkoraban tarsasaguk legnagyobb kujonja - megse sorolja oket oda ma mar senki. Az antiszemitizmusnal hol huzzatok meg a hatart? Ezt szerintem bizzuk az izraeliekre. De a nemetek is lehetnek mervadoak. Ok felosztottak korszakokra, (pl. "Antiszemitizmus 1945 elott" a szocikk cime) mert nem mindegy, ki mikor volt antiszemita - a kozepkorban, 1940-ben vagy a Gaza övezetben 2002-ben. Meg tudja valaki nezni, mit irtak errol ivritül? --Dr. Steller e-mail 2005. október 26., 18:48 (CEST)Válasz
nahát, ha van valaki, akiknek nem tartom a véleményét mérvadónak, akkor az az izraeliek. Izraelnek mindenki antiszemita, aki nem ért egyet Sharon aktuális külpolitikájával (vagy felemeli a szavát a helikopteres vagy tankos gyilkosságaik ellen)! Természetesen majd lehet külön cikket is nyitni, meg felosztogatni, de ehhez tartalom kell, nem elég a jelenlegi 4-5 név. Gubb 2005. október 26., 18:54 (CEST)Válasz

Nyugi, Gubb! Ne azonosits soha egy nepet a kormanyaval! Vannak ott nagyon klassz gyerekek, s megvan a maguk normalis politikai velemenye. Ezek a szerencsetlenek evtizedek ota a homokbol kaparnak ossze a kibucokban a tiz körmükkel földet, hogy fat ültethessenek, s igen kemeny fickok. Estenkent ülnek a szamitogep es az Internet elott, mert nincsen mas szorakozasuk, s egyaltalan nem olyanok, mint ahogy Magyarorszagon elkepzelik oket. Erdemes odafigyelni rajuk, sokszor nagyon szepeket, figyelemre meltoakat irnak - tudtad pl., hogy a legszebb palesztin szerelmesverset egy echte zsido srac irta? Nem kell rögtön heveskedni, Gubb! En pl. nagyon sajnalom, hogy nem tudom az o velemenyuket ebben a kerdesben elolvasni... De mas dolgokrol mar kellemes csalodas ert, irasaikat olvasva, azt tudom. --Dr. Steller e-mail 2005. október 26., 19:07 (CEST)Válasz

Én azonosítok egy népet a kormányával? Eszem ágában sincs (te jó ég, ha eszembe jutnak csak a legutóbbi miniszterelnökeink ... [csuklik, idegzsábát kap]). Értelmes emberek mindenütt lehetnek. Az izraeli wikit nem ismerem, ha te mondod, biztos jó, de itthoni tapasztalataim alapján csak rosszakat mondhatok (itthon elég azt mondani, hogy nem szereted a libamájat, vagy hogy de szép szakálla van a rabbi úrnak, vagy esetleg párhuzamot vonnod Kun Béla és Rákosi Mátyás között, és kész, megírják, kürtölik, hogy antiszemita vagy, pedig esetleg valóban tetszik neked a szakálla és azt dicséred ... és ezt most teljesen komolyan mondom :-|||. Gubb
még hozzátenném, hogy az ő wikipédiájuk is wikipédia, és mint ilyen, törexik a NPOV-ra. én jobban megbízom a WP márkanévben, mint a világ összes politikusában :) Alensha  * 2005. október 26., 19:43 (CEST)Válasz
a npov szubjektív fogalom, a közösségtől függ, mit tekintenek npovnak. például az angol abstract structure cikk szerintem a magyar wikiben percek alatt törlődne mint saját kutatás és egyben matematikafilozófiai stupidság. Ettől függetlenül én is az egyik legmegbízhatóbb médiának tartom a wikipédiát, bár közel sem abszolút, hanem csak relatív értelemben (bogozzátok, ki, mit akarok ezzel mondani, szerintem értitek). Gubb 2005. október 26., 20:16 (CEST)Válasz

Egy időben a gondolkodók nagy része antiszemita volt (meg általában mindenki más is), úgyhogy a jelenlegi meghatározás szerint elég nagy és semmitmondó lenne a lista. Az antiszemitizmus cikkbe azokat kéne csak betenni, akik magára az antiszemitizmusra nézve játszottak fontos szerepet. --Tgr 2005. október 26., 19:51 (CEST)Válasz

Pontosan. Ezt Teleki esetében kétségtelennek látom, Evola esetében is (filozófiájának, úgy látom internetes keresések alapján, nagyon meghatározó része az antiszemitizmus, bár meg kell mondjam, hogy nem ismerem Evolát, és lehet, hogy csak sárdobálás, de ha rákeresel, az interneten úgy is elég sok mindent találsz róla). Ha azzal a szimplifikációval indulsz neki a dolognak, hogy "az antiszemita nem gondolkodó, hanem nemgondolkodó", akkor sem az antiszemitizmust (ami egy végtelenül bonyolult társadalmi, szociálpicológiai jelenség sok-sok filozófiai, történelmi, etc. vonatkozásssal) nem fogod érteni, sem pedig a huszadik századi magyar történelemről nem fogsz semmi értelmes képet alkotni azon kívül, hogy "a magyar egy antiszemita banda, amit ütni kell" (ezt én nem tartom értelmes, sem hiteles képnek ...). Gubb 2005. október 26., 20:16 (CEST)Válasz

Töröltem néhány nevet, elnézést[szerkesztés]

Sajnos, attól tartok, így nem tudod megkerülni: ha megjönnek Dr. László András hívei, attól tartok, mégis csak meg fog születni az "antiszemita gondolkodók" szakasz .. Teleki Pál is vitatott dolog, de én azért nem töröltem volna (életrajzírója, nem-túl-baloldali fiatal történész beszélt az "antiszemitizmusáról", hitelesnek tűnt). Az biztos, hogy nehéz lesz olyan formába önteni a cikket, mely mindenki számára megfelelő. Gubb 2005. október 26., 19:01 (CEST)Válasz

_____________________________________________________________________________________________

Szerintem itt döntsük el, hogy szükseg van-e ilyen formaban kiemelni ezeket a neveket, vagy sem. Inkabb a törtenetre kellene koncentralni (s abban megemliteni ezeket a neveket), nem a nevsorra.

Forditas alapjan:

Antiszemitizmusukról leginkább ismert személyek[szerkesztés]

További ismert nevek[szerkesztés]

bovebben: http://www.gehove.de/antisem/antis_i_pol.html

Jellemzo ennek az oldalra ez egy zsido honlap lesz=))))))))) Bernard shaw-t a 20. szazad legnagyobb dramairojat lepesek megvadolni antiszenitizmussal=)))))))) ugy latszik mar az irodalmat is atirjak a pedofiliasok =)))))))))) Ezek egyebkent ugynaazok akik aszongyak Shawnak 1930 utasn mar semmi erdemleges muve nincs=)))))))))))) Sem arra amit mondanak sem arra amit arnak az egvilagon senki nem kivancsi Tiszta hekula az egesz, igaz?--Csocso bacsi 2006. augusztus 23., 15:55 (CEST)Válasz

Hm? Ki és hol váldolja antiszemitizmussal Shaw-t? Én ilyet nem látok sem az Antiszemitizmus, sem a George Bernard Shaw lapon. (Ha lenne ilyen állítás, természetesen külső forrással alá kellene támasztani.) A megjegyzésed további része ennek fényében végképp értelmezhetetlen. --DHanak :-V 2006. augusztus 23., 16:14 (CEST)Válasz

Izrael álam felvállalja[szerkesztés]

"Izrael állam hatékonyan felvállalta a zsidóság nemzetközi védelmét."

Ez úgy hangzik, mint egy politikai konferencián, sajtótájékoztatón vagy hasonló alkalommal elmondott protokollszöveg, szerintem konkretizálni kellene (ki mondja ezt, mit tesz érte, mik a hatékonyság kritériumai stb. ) ©: Gubb   2006. január 15., 09:46 (CET)Válasz

Egy kivágott rész[szerkesztés]

Kivágtam egy részt, amely az antiszemitizmus okainak nevezi az ürügyeit. Ennek így nincs helye a cikkben.
"

, Ennek két oka volt:

A fentiek miatt, az I. világháború vesztes államaiban rendkívül felerősödött az antiszemitizmus",

A legszégyenletesebb mondat ezek közül: "nem véletlen, hogy a trianoni tragédia a zsidókkal asszociálódott. (Lásd még: Lenin-fiúk)".
Az antiszemitizmus és a baloldal összemosása maga is antiszemitizmus. Azt lehet vizsgálni, hogy miért kapcsolódtak be zsidók a baloldali illetve a kommunista mozgalomba, de ezt nem a fehérterror gondolataival kell elemezni. A két világháború között számos zsidó lojális volt a rendszerhez (pl. Dr. Goldberger Leó, aki végül a koncentrációs tábor felszabadításakor halt meg).
Hazugság az, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregében nem szolgáltak zsidó katonák.
A "hagymányosan" kereskedelemmel foglalkozás a történelmi antiszemitizmus, a zsidókat korlátozó rendelkezések eredménye volt. A zsidóság jelentős része mezőgazdaságból élt, főleg az I. világháború előtt és ugyanúgy elszegényedett a világháborúban, mint a katolikus vagy református lakosság. A zsidóságnak mint a világháború haszonélvezőjének az említése kedvenc antiszemita érv, amit még sihasem bizonyítottak.
A két világháború közötti magyar antiszemitizmushoz ajánlom Pelle János könyveit és ajánlom Imrédy Béla sorsát.--Linkoman 2006. május 21., 02:24 (CEST)Válasz
De ez az utóbbi ugye nem azt jelenti, hogy aki nem tanulmányozza Pelle János műveit, az golyó általi halálra lesz ítélve? --Villanueva 2006. május 23., 09:00 (CEST)Válasz

Kedves Linkoman! Kérlek, hogy gondold át a következőket: azt tűzi-e ki célul a Wikipédia, hogy bonyolult, elmérgesedett, máig elhúzódú társadalmi/politikai kérdésekről kimondja az egyedül helyeset, az egyedül igazat, vagy azt tűzi ki céljául, hogy bemutassa az eseményeket, folyamatokat, dokumentálható szándékokat? Érthető lenne-e a középeurópai antiszemitizmusok hevessége, ha nem keverték volna sikeresen a kommunista címkéket a zsidó címkékkel az ellenérdekeltek? Nem csak az a kérdés, hogy igazuk volt-e (erről is szóljon a cikk, persze forrásokra alapozva), hanem az is, hogy voltak-e ilyen törekvéseik, és hatottak-e? Történelmi és egyéni sorsalakító erő volt-e a baloldaliság és a zsidóság egybemosása (vagy összefonódása)? Az antiszemetizmus szócikknek ezt a kérdést elemeznie kell, és nem tagadnia. Nemcsak azért, mert ez Wikipédia (NPOV), hanem azért, mert az elsődleges forrás történettudomány se teszi másképp.--Godson 2006. május 23., 09:42 (CEST)Válasz

(A cikk alig tartalmaz külső hivatkozást. Mennyi közhitele lehet egy magyar "lexikonban" az antiszemitizmus cikknek mondjuk Bibó István vagy Ormos Mária nevének említése nélkül?)--Godson 2006. május 23., 09:56 (CEST)Válasz

Csatlakoznék Godsonhoz. Szerintem óvatosabban nyilvánítsunk véleményt a szerkesztők és a cikkek tartalmának politikai hovatartozásáról, vagy ha megtesszük, törlés helyett inkább árnyaljuk a képet. Nem hiszem, hogy az "ok" és az "ürügy" szavak megkülönböztetésének volna valami objektív , npov értelme. Hozzá kell még tegyem, hogy én nem ajánlanám kifejezetten Pelle János gondolatait, ezek ugyanis elég vitatottak, hogy úgy mondjam, akadnak, akik "vonalasnak" tartják [1] (persze hangsúlyozom, ez nem az én véleményem, pusztán akadnak ).Gubb     2006. május 23., 11:23 (CEST)Válasz

Kedves Godson, a magyar rész jelenleg világos álláspontot tükröz, és az ürügyeket oknak nevezi. Ahogy a meghatározás is "bonyolult jelenségről" beszél, ahelyett, hogy a diszkrimináció körében tárgyalná a kérdést.
Jelenleg a szócikk aránytalanul sokat foglalkozik a kommunistákkal, idéz Rákosi Mátyástól (más antiszemitától nem sikerült valami érdemlegeset találni?)
Az antiszemitizmus bűncselekmény, tehát nem NPOV az "árnyaltnak" szánt apologetikája. Természetesen az antiszemiták "érveit" bel het mutatni, de az ürügyek nem indokok--Linkoman 2006. május 23., 12:06 (CEST)Válasz
Gubbnak: egy árva kukkot se szóltam a cikk szerkesztőinek és tartalmának politikai hovatartozásáról, úgyhogy ehhez nem csatlakozhattál. Szóhasználatról sem beszéltem, úgyhogy ehhez sem. Pellét sem minősítettem. Sőt: kifejezetten a minősítgetés kerülését javasoltam, azaz azt, hogy ne mi fogalmazzuk újra az antiszemitizmus minden pro és kontra nyomorúságát, hanem szorítkozzunk a másutt megjelent források ismertetésére. És lehetőleg ne a napisajtót, hanem a tudományos igényű műveket vegyük előre.
Linkomannak: részben ismétlés: nem a cikk szóhasználatát, hanem inkább a cikkszerkesztés módját elemeztem (és kifogásoltam). Hogy egy szócikk arányai mennyire helyesek, az kérdés igen közeli rokonságban áll az ORTT-szappanoperákkal. Egy cikknek egyidejűleg egyféle formája lehet. Hosszas iterálgatással ki lehetne talán lukadni valamiféle holtponton, de tartok tőle, hogy ez a huzivoni végül a közvetlenül közreműködő szerkesztők érdekérvényesítési képességeinek és hajlandóságainak erőviszonyait tükrözné pontosan, és nem az antiszemitizmus tárgykörében említésre méltó ismeretek és nézetek helyes arányát. A "bundás indulatok" egymásból élnek: egy "kilóg a lóláb" típusú véleményt egy másik irányú túlzás nem semlegesít, hanem kifejezetten fölerősít. Ami pedig a tárgyszó és témakör kategorizálását illeti: az antiszemitizmus egyszerre történelem és diszkrimináció. Meg még számtalan más: nem vagy/vagy, hanem is-is. Írják meg olyanok a cikket, akik képesek kiemelkedni a kicsinyes napi politikai haszonlesésből, meg az önigazolás görcsös kényszeréből.--Godson 2006. május 23., 13:13 (CEST)Válasz

Godson: Ellentmondásosan szólsz. Azt mondod, a minősítgetések ellen szóltál, de hisz én is az ellen szóltam (nekem igazából a mondanivaló megformálása az, ami nagyon nem tetszett Linkoman hozzászólásában: "legszégyenletesebb", "fehérterrorista", "ürügy"). Mellesleg a véleményeddel egyetértek, csak más szempontból, oldalról, más érvek alapján. Ennyi. Pellével kapcsolatban inkább csak annyit akartam mondani (természetesen egyáltalán nem zárkózom el az ő idézésétől sem), hogy senkit se kiáltsunk ki egyedüli tekintélynek. Egyébként nem hiszem, hopgy jogilag pontos az a megfogalmazás, hogy "az antiszemitizmus bűncselekmény". A közösség elleni izgatás bűncselekmény (de hogy mi számít annak, azt általában jobb, ha a bíróság dönti el), nem hiszem, hogy az antiszemitizmus önmagában bűncselekmény volna. Erről Nyenyec a napokban mondott már pár szót. Gubb     2006. május 23., 13:25 (CEST)Válasz

6 millió[szerkesztés]

Megosztó viták forrása, egyesek szerint az összes áldozat (cigány, zsidó, fekete, meleg, kommunista, lengyel, stb.) (sem) volt ennyi, mások szerint csak a zsidóké. Mellesleg a Holokauszt-ipar egy legfőbb mellékzöngéjeként az idő múlásával a számuk folyamatosan növekszik. Lásd: Norman G. Finkelstein: A Holokauszt-ipar (igen, zsidó az írója)

Nem kellenek megosztó viták forrásai ebbe az amúgyis érzékeny cikkbe. --Vince 2006. június 9., 14:28 (CEST)Válasz

Nem kellenek megosztó viták forrásai ebbe az amúgyis érzékeny cikkbe[szerkesztés]

Ezzel a mondattal egyetértek, a cikk jelenlegi szövegével egyre kevésbé. A "kb. 6 millió" helyett "több" javítás pont a megosztást szolgálja, még ha akaratlanul is. A "véralgebra" kedvenc fogása ma bizonyos köröknek, amelyek minden áran kisebbíteni akarják azt, hogy az antiszemitizmus a náci Németországban hová vezetett. A cikk változatlanul azoknak a szája íze szerint van megírva, akik ezt a jelenséget nem ítélik el igazán (lásd: arab-zsidó háborúk megemlítése, majd: hát ezért antiszemiták az arabok stb.) Jobban el kellene határolódni azoktól, akik az antiszemitizmust végső soron a zsidóságra fogják.
Továbbra is egyenlőségjelet tesz a cikk a nyílt náci antiszemitizmus és a "kommunista" antiszemitizmus közé. Miután kerek-perec kijelenti nyilvánvalóan vallástalan kommunista vezetőkről, hogy zsidók voltak, mind (tehát kommunista = zsidó), azután antiszemitizmust is a nyakukba varr, külön idéz tőlük (a holokauszt végrehajtóitól még egy félmondatos idézet sincs). Ha egyeseknek a cikk így tetszik, az az ő dolguk, de a többségnek nem kellene ezt ilyen nyugodtan elfogadnia.--Linkoman 2006. június 9., 14:47 (CEST)Válasz

Szia! Szerintem ahelyett, hogy a cikkírók állítólagos politikai motivációit elemzed (ami egy legalább 6-7 szerzős cikk esetén elég komolytalan érvelésnek tűnik), inkább idézd ide az inkriminált mondatokat, és mondd meg konkrétan, mi lenne jobb helyettük, hogy kellene javítani őket (szerintem célszerű lenne táblázatba foglalni - jelenlegi verzió - javasolt verzió), mert a fenti hozzászólásoddal nemigen lehet mit kezdeni (elhatárolódom a cikkíróktól- rendben, és akkor most jobb lesz a cikk attól?). Gubb     2006. június 9., 15:04 (CEST)Válasz


Antiszemita kommunizmus[szerkesztés]

Abszurdum szerintem a sztalini rendszert antiszemitának beírni. A kommunizmusnak nincs faji politikája, Sztalin idejében meg kölönos nem volt. Antiszemitizmus a Szovjetúnióban sosem volt, a zsidók bizonyos negatív diszkriminációja pedig éppenhogy a hruscsovi-brezsnyevi időszakra volt jellemző, azaz nem Sztalin idejére. Személyesn utálom a kommunizmus minden fajtáját, de van szerintem a kommunizmusnak elég valódi bűne, s nem kell kitaláltakat is ráróni... --maxval 2007. március 24., 08:22 (CET)Válasz

Általában igazad van, mert a komcsi vezetők többsége zsidó volt, de Sztálin az élete végén arra gyanakodott, hogy zsidó orvosai meg akarák ölni. (Lásd: fehérköpenyes gyilkosok pere. A szócikket sajnos valakik, láthatatlan kezek, törölték, pedig régen itt volt a wikin.) El is indított egy zsidótlanítási folyamatot, de hirtelen meghalt, 1953. március 5-én. Amúgy a Szovjetunió az arab világ mellett állt, és egyes összeesküvéselméletek szerint emiatt kellett szétmennie, szorgos cionista kezek munkájának eredményeként.Mazarinüzi 2007. március 24., 09:50 (CET)Válasz

А SZU az arab vikág mellé alapvetően a hatvanas években állt. Mi köze ennek Sztalinhoz??? Igaz, hogy miután Izrael nem a "népi demokratikus" utat választotta, SZtalin megharagudott a zsidókra. Dehát ez még nem antiszemitizmus? Ezen az alapon azt is lehetne mondani, hogy a SZU tatárellenes volt, hiszen a tatárok ellen valóban sőlys repressziók voltak (nem úgy, mint a zsidók ellen), ennek ellenére ez is téves lenne. Valójában Sztalin nem nemzetiségi alapon üldözött, ahnem tisztán pragamatikus alapon, pl. XY zsidót lágerbe küldték, ZX zsidó meg a legfelsőbb vezetős tagja volt, ugyanez minden más nemzettel. Semmilyen antiszemita politika nem volt. Szóval mindezt összemosni a náci rend valóban faji/nemzeti alapú üldözéseivel abszurdum! Ez vagy a kommunizmus vádolása nem-létező bűnnel, vagy a náci rend fajelmletének erkölcsi relativizálása. --maxval 2007. március 24., 10:07 (CET)Válasz

Alapvetően a gond ott van, hogy a hruscsovi-brzesnyevi zsidódiszkrimináció (ami szintén nem öltötte hivatalos antiszemita politika formáját!) alapján sokan anakranisztikusan visszautalnak Sztalinra. SZtalin a világ egyik legnagyobb gyilkosa Hitler és Lenyin társaságában, de akkor sme kellene olyat felróni neki, ami nem igaz. SZerintem. --maxval 2007. március 24., 10:11 (CET)Válasz
Úgy látszik nem olvassátok el, amit írok: a zsidótlanítást Sztálin indította el. Már említettem a fehér köpenyes gyilkosok perét Terve az volt, hogy összeszedi a zsidókat és kitelepíti őket Birobidzsánba. Mi ez, ha nem antiszemitizmus (deportálás)? A másik: Romániában Ceausescu indított el egy rendkívül ravasz zsidótlanítást (nemzeti kommunizmus keretében). Az eredménye: Majdnem az összes zsidó eltűzött onnan. Talán 10 ezer ha maradt a több százezerből. Erről pld. sokan nem tudnak. Akkor miről vitatkozunk? (Persze, az más kérdés, hogy ez nem volt általános, emrt pld. Magyarországon a zsidók erős pozíciókban voltak, itt nem volt zsidótlanítás. Hálásak is ezért.).Mazarinüzi 2007. március 24., 10:18 (CET)Válasz

Lehet, hogy a kommunista ideológiában nincs faji megkülönböztetés, de rengeteg elv egyáltalán nem valósult meg, amit a kommunisták hirdettek. [törölt kép] DoncseczTöj njaš znán. 2009. július 4., 07:25 (CEST)Válasz

Kedves Maxval (és többiek), A sztálini rendszerek antiszemitizmusa közismert. Attól, mert nem helyezkedett faji alapokra (fajelméletre), attól még nem jelenti, hogy nem volt antiszemitizmus, amit műveltek (a nácizmus, fasizmus, nyilas terror és a vasgárdizmus az antiszemitizmus SAJÁTOS, többé-kevésbé faji alapokra helyezett formája - de hatalmas tévedés azt hinni, hogy ami nem fajelméleti alapú antiszemitizmus, az nem is anntiszemitizmus - hiszen a fajelméletek megjelenése előtt is volt antiszemitizmus!). Több tekintetben is lehet beszélni antiszemita vonásokról Sztálin kapcsán: 1. Kifejezetten etnikai szempontból is (konkrét antiszemitizmusról). Ehhez ajánlom Szolzsenyicin hírees-hírhedt művét, a GULAG szigetcsoportot, amiben feketén-fehéren leírja, hogy kifejezetten zsidóknak is hoztak létre ilyen tábort (ahogy más népcsoportoknak is, és ez bizony ETNIKAI meghatározottságú volt). 2. A vallásos zsidóság elleni támadások a kommunista ateizmus eszméiből nőttek ki (Izraeltől függetlenül), ugyanúgy, ahogy a keresztény vallásgyakorlást is üldözték. Zsinagógák egész sorát romboltatták le a sztálinista templomrombolási programokban (nemcsak a Szovjetunióban, de a csatlósállamokban is!). Emellett KÖTELEZŐ MUNKANAPPÁ TETTÉK A SZOMBATOT (a vasárnappal azért nem merték ezt a merész húzást megtenni!), ami a vallásos zsidóságot ellehetetlenítette (a sábesznapi munkavégzés tilalma!) és tömeges elvándorlást indított be. A kalapot "polgári csökevénynek" bélyegezték, tiltották a szakállviselést, főleg iskolák és egyetemek, munkahelyek szabályzataiban (nem viccelek!), ami az ortodox zsidóságot végképp ellehetetlenítette. Ez a két szabály SPECIÁLISAN a zsidóságot sújtotta. De az államosítási programokban a keresztények mellett a zsidó egyházi tulajdonokat ugyanúgy elvették, az intézményrendszert felszámolták (pl. jesivarendszereket). Ebben az értelemben beszélhetünk ANTIJÚDAIZMUSRÓL is a kommunizmus időszakában. 3. A kommunista blokk anticionizmusa mindenki számára ismert (minimum anticionizmusról minden kommunista állam esetében beszélhetünk). De látni kell, hogy ez is antiszemitizmust takart a legtöbb esetben. Számos egyedi esetet lehet felhozni (hirtelem Tóth Imre tudományfilozófus jut először eszembe, Romániából), amikor valójában NEM CIONISTA, sőt, akár nem vallásos, sokszor éppenséggel kommunista zsidókra is rásütötték a cionizmus bélyegét (nyilvánvalóan CSAK származási alapon), hogy "eltüntessék" őket. Az említett tudós például PÁRTTAG volt és elkötelezett kommunista (a cionizmussal még csak nem is szimpatizált), mégis megvádolták, elvették minden vagyonát és száműzték Romániából (és ez nem volt ritka eset akkoriban!!!). Ezzel végleg ki is ábrándult a radikális baloldali eszmékből (bár cionista sosem lett, és Izraelbe sem ment!). 4. Az antikapitalista jellemzők természetesen nem antiszemita indíttatásúak voltak (nem is a zsidók ellen jöttek létre), de a gyakorlatban - észre kell venni - a hagyományőrző zsidóságot lehetetlenítették el a leginkább (a hagyományosan kereskedelemből élőket). 5. A hagyományőrző zsidóságot sújtották a kommunista álca mögé rejtett nacionalista, soviniszta törekvések (a többi kisebbséggel együtt). Látni kell, hogy Magyarország ebből a szempontból épp KIVÉTEL volt (ott inkább gyengíteni igyekeztek a nemzeti érzést a kommunisták), de a Szovjetúnióban vagy a már említett Romániában (Tito Jugoszláviájában is olykor egyébként, de az azért különutas állam volt, ezért nem keverem ide) kimondott vadnacionalista törekvések bújtak meg (és váltak uraalkodóvá) a kommunizmus fátyla alatt (oroszosítás, románosítás). Ez számokkal igazolhatóan így van. Látni kell, hogy az ortodox egyház kivételezett helyzete (nem egyenlő mértékben sorvasztottak, sőt, a romániai ortodox egyház gyarapodott is, mivel a görög katolikusokat erőszakkal betérítették!), a numerus claususok (egyetemeken pl.), nyelvtörvények, stb. bizony nacionalista törekvéseket takartak (lásd: pl. Vadim Tudor vezetőszerepét Ceausescu tanácsadói közt)! Értelemszerű, hogy a jiddis nyelvet, a zsidó identitást ugyanúgy el akarták törölni, mint a kisebbségi nemzeti nyelveket általában (meg is tették). Az internacinalizmus (vagy az ezzel takargatott többségi nacionalizmus) olvasztótégelyébe helyezték.

Ezek a dolgok nemcsak elméletben, és nem is csak egyes esetek szintjén történtek meg! A GULAG-történet mellett a zsidóság izolálása (etnikai alapú elkülönítésére tett kísérlet) is volt (a zsidókat származásuk alapján egy zsidó autonóm területre akarták költöztetni), Románia például "eladott" a szó szoros értelmében több ezer zsidót Izraelnek (vagyonukat természetesen elvették), kitette az országból őket (a kommunista rezsim végére a négyszázezres romániai zsidóságból kb. húszezer ember maradt!). Ezeket a szempontokat, amelyek közül az első három (de különösen is a legelső) az antiszemitizmus MINŐSÍTETT ESETE, NEM LEHET FIGYELMEN KÍVÜL HAGYNI! Egyáltalán nem abszurd a kommunista rendszerek antiszemitizmusáról beszélni (még ha meg is kell jegyezni, hogy ez egy sajátos antiszemitizmus volt (ahogy egyébként a többi is sajátos volt egyenként!), és különös elegyet alkotott az antijúdaista, antikapitalista és anticionista szempontokkal)!

És ezen EGYÁLTALÁN NEM VÁLTOZTAT az a tény, hogy mindezen antiszemita jelenségeket olykor éppen zsidó származású (de zsidó identitásukat, vallásukat, kultúrájukat, nyelvüket teljesen megtagadó, ATEISTA, INTERNACIONALISTA vagy épp a többségi nacionalizmust tápláló) kommunisták is táplálták! Legtöbbször a zsidó származású kommunisták miatt szoktak bizonytalankodni ebben az emberek, pedig ez csak látszatellentmondás. Attól, mert ez az antiszemit-antijúdaista-anticionista-antikapitalista "mix" nem állt fajelméleti alapokon (magyarán: nem származás szerint bélyegezte meg a zsidókat, hanem csak azokat, akik ki akartak tartani vallásuk, kultúrájuk, identitásuk, esetleg nyelvük mellett), és attól, mert ebben zsidó származású (de nem zsidó identitású és nem vallásos!!!) zsidók is részt vettek olykor, attól ez még bizony az, aminek látszik: antiszemitizmus!

Sztálin antiszemita volt-e? (folyt.)[szerkesztés]

Sztálin súlyosan antiszemita volt, a tizenkilencedik-huszadik századi hagyományos orosz, birodalmi hagyományokat érdekei szerint gátlástalanul követve. Tessék elővenni a szépirodalmat Sólem Aléhemtől, Bábelen át Malamudig, ha már a történelmi ismereteket elég az ujjunkból szopni. A cionista rizsát pedig ideje lenne elfelejteni. OsvátA Palackposta 2007. március 24., 10:20 (CET)Válasz

Nem Sztalin személyes nézeteiről van szó, hanem a rendszer jellegéről. A szovjet kommunizmus pedig SOSEM volt antiszemita. --maxval 2007. március 24., 10:24 (CET)Válasz

A Birobidzsán-eset NEM antiszemitizmus, hanem a szovjet nemzetiségi politika alkalmazása a zsidókra. Ráadásul, sosem költöztették oda a zsidók 10 %-ánál többet. Na és, ma már sok zsidó kutató kifejezetten POZITÍVAN értékeli a sztalni Zsidó Autonüm Területet, mert jelentős zsidó kulturális központtá vált, s segített a zsidó identitás őrzésében! --maxval 2007. március 24., 10:22 (CET)Válasz

Ebben igazad van. Én ennek ellenére Sztálin késői politikáját antiszemitának ítélem. Hogy erre voltak nyomós indokai, mert a zsidó munkatársai tényleg cudarul bántak vele, az más téma. (Berija ludas volt Sztálin halálában.)Mazarinüzi 2007. március 24., 10:27 (CET)Válasz
Ezzel meg végképp nem értek egyet... --maxval 2007. március 24., 10:29 (CET)Válasz
Én, például, kíváncsi lennék az érveidre.Mazarinüzi 2007. március 24., 12:36 (CET)Válasz
"Én ennek ellenére Sztálin késői politikáját antiszemitának ítélem."

Szerintem az antiszemitizmus azt jelenti, hogy valaki faji okból elutasítja a zsidókat, vagy legalábbis úgy általáéban nem kedveli a zsidókat. Mint a hogy pl. a norvégelenesség is azt jelenti, hogy úgy általában nem kedvelem a norvégokat. Ha azonban nem tetszik Herzl Tivadar vagy a norvég király, akkor nem vagyok sem antiszemita sem norvégellenes. SZtalinnál pediog pont erről van szó, sosem volt speciális politikája a zsidókkal, mindvégig voltak zsidó kozeli munkatársai. Ha már a hagyományos orosz antiszmeitizmus feléledéséről bveszélünk, akkor az éppenhogy a Sztalin utáni időszakra tehető. Természetesen antiszemita politika akkor sem volt, de bizony tény, hogy Hruscsov és Brezsnyev alatt a zsidókat az egyetemi felvételi, munkahelyi kartrier terén negatívan diszkriminálták. Azonban ez Sztalin alatt egyszerűen nem volt így, különösen nem Izrael megalakukásáig. "Hogy erre voltak nyomós indokai, mert a zsidó munkatársai tényleg cudarul bántak vele, az más téma." Ezt honnan veszed? Egyszerűen a nemzeti szempontok a szovjet politikában nem játszottak szerepet Lenyin és Sztalin alatt, a 40-es évek elejéig meg a legkisebb mértékig sem. Az orosz hazára való hivatkozás a német támadás idején jött elő először, aztán gyorsan el is lett feledva. Majd Brezsnyevék voltak azok, akik az orosz birodalami nacionalizmust kezdték beépíteni az ideológiába, mint ahgy ez helyi változatban más kommunista országokban (Magyarország és lengyelország kivételével szinte mindenhol, még az NDK-ban is) megtörtént. Ebből azonban visszakövetkeztetni a korábbi időkre szerintem téves. "(Berija ludas volt Sztálin halálában." Ez egy legenda... --maxval 2007. március 24., 12:58 (CET)Válasz

Most jobban értelek, de azt továbbra is fenntartom, hogy Sztálin élete utolsó évében antiszemita lett. Fent elmondtam az érveimet: fehér köpenyes gyilkosok pere, zsidótlanítás a pártban.Mazarinüzi 2007. március 24., 21:27 (CET)Válasz



Egy kérdés egy laikustól: Sztálin nem 1953-ban halt meg? DJózsef 2007. március 24., 10:30 (CET)Válasz

Igaza van, kedves Jóska!Mazarinüzi 2007. március 24., 12:36 (CET)Válasz

Lektor[szerkesztés]

Ez a szakasz szerintem tele van pontatlansággal: 1. Nem sztálini diktatúra, hanem kommunista diktatúra. 2. Nem tették hivatalos politikájuk részéve burkoltan sem a XX. sz. első felében a kommunista diktatúrák az antiszemitizmust. Fentebb már érveltem e tekintetben. --maxval 2007. április 21., 08:18 (CEST)Válasz

Ki használta először a szót[szerkesztés]

Valaki hozzáértő nézzen rá a szóhasználatról írt részre, mintha 3 ellentmondó variáció lenne összegyűjtve mindenféle egyeztetés nélkül. Gubb 2007. augusztus 13., 08:25 (CEST)Válasz

antiszemitizmus[szerkesztés]

Azt olvasom a magyarországi 1945 utáni történetben, hogy Sztálin halála előtt annak zsidó orvosok elleni fellépését követően a magyar pártvezetésből szovjet parancsra zsidókat távolítottak el. Említi Péter Gábor letartóztatását és a Rajk pert. Egyik sem ennek a következménye. Rajk László székely volt és nem zsidó. A pártvezetésből Vas Zoltán és Révai háttérbe került, de nem szovjet parancsra,hanem Rákosi és Gerő szorították ki őket, akárcsak Farkas Mihályt. Farkas Vladimir és Péter Gábor egyébként sem volt PB-tag. Nagy Imre előrelépése pedig a szovjet párt elnökségében volt hatalmi harcok következménye, Nagy Imrét Berija,Molotov,Malenkov és Kaganovics támogatta. Nagy eltávolítására Hruscsov és Bulganyin győzelme után került sor Mikojan és Szuszlov támogatásával. Ráadásul a Rajk per 1949-ben volt. Szóval a cikk összemossa az eseményeket,pontatlan és gyenge.

– Aláíratlan hozzászólás, szerzője 91.147.210.143 (vitalap | szerkesztései) 2008. december 31., 16:19

Torz[szerkesztés]

"az antiszemitizmus szót általában a zsidók iránti ellenszenv megnevezésére használják"

Itt hasalt el az egész, innen kezdve nincs értelme a szónak. Egy ostoba, értelmetlen és üres szégyenbélyeggé lett így a szó, nem több. Legyen rá büszke viselője: a hülyék sütötték rá a bélyeget. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 86.101.8.53 (vitalap | szerkesztései)

Van esetleg ötleted miként kellene írni? [törölt kép] DoncseczTöj njaš znán. 2009. június 24., 07:27 (CEST)Válasz

Hadd jegyezzem meg itt - új hozzászóló vagyok, érdeklődő, de nem szerkesztő - hogy ennél a címszónál nem a magát a címszót - mivel az adott, "antiszemitizmus" - hanem a tartalmat kellene kicserélni. Vagyis: addig jó, hogy "általában a zsidók iránti ellenszenv megnevezésére használják", csak hozzá kellene tenni, hogy tévesen. S ezután ebben a cikkben arról írni, ami tényleg az antiszemitizmus, vagyis összességében a szemita (nyelvű?) népek elleni ellenszenvről - ami külön egyes népekre vonatkozik közülük (pl. arabellenesség vagy zsidóellenesség), azt másik szócikkben, esetleg innen is linkelve lehetne. Amíg ez így marad, addig a wikipédia is a hibás fogalomértelmezést népszerüsíti. Mellesleg ha már enciklopédiai stílusnál tartunk, jó lenne kijavíni, hogy egyik politikai nézetrendszer gúnynevén, még a többi hivatalos nevén van említve!

Német keresztény[szerkesztés]

„A nácik közül a leginkább antiszemitának az ún. „német keresztények” mondhatóak. Annyira túlfűtötött volt bennük a zsidógyűlölet, hogy a teljes ószövetségi részt és Szent Pál is elvetni, ill. megsemmisíteni akarták, mivel zsidó szerzők írásai.” Nem értem ezzel mi gond van. A Német Keresztények nevű náci párt oldalága erre törekedett. Ez már rendkívül súlyos formája a nácik beteges antiszemitizmusának több okból is. [törölt kép] DoncseczTöj njaš znán. 2009. július 1., 15:03 (CEST)Válasz

Ajánlom a német kollégák cikkét: Deutsche Christen. [törölt kép] DoncseczTöj njaš znán. 2009. július 1., 15:05 (CEST)Válasz

Javallom, hogy a bekezdésbe vedd bele (forrásokkal), hogy a Német Keresztények egy náci párt volt, illetve kellene pár forrás a törekvéseikre is. Legyen egyértelmű és világos, hogy nem a német keresztények voltak antiszemiták általában (több kell, mint az idézőjel szerintem) Data DestroyerMi fáj, gyere mesélj... 2009. július 1., 15:06 (CEST)Válasz


Szerk ütközés után :/

DD már leírta amit én is akartam nagyjából.

Megtévesztő a német keresztény PÁRTOT német keresztényeknek hívni, mivel ez általában utal a német nemzetiségű keresztény vallásúakra. És a megfogalmazással is gondom van. A tényekkel nem vitatkozom, mivel fingom nincs a témáról, csak a megfogalmazás nagyon POV volt :D tetradumaláda 2009. július 1., 15:07 (CEST)Válasz

Mikor először írtam be, akkor idézőjelben volt és előtte odabiggyesztve, hogy a nácik közül. Ez szerintem már világosan mutatja, hogy nem Németország keresztény lakosságáról, hanem náci szervezetről van szó. [törölt kép] DoncseczTöj njaš znán. 2009. július 1., 15:09 (CEST)Válasz

Áthozva, mert hülyeség[szerkesztés]

»Sokszor fontos tényezőt jelentett a politika, mint például Egyiptomban. "Nincs olyan íjász, aki barátkoznék egy Delta-lakóval. Ki ültethetne papirusznádat egy hegyre?" – mondja Szinuhe története a Deltában lakó héberekről. Az egyiptomiak idegengyűlöletének egyik fő oka, hogy a zsidók (az akkori közvélekedés szerint legalábbis) rokonai voltak az egyiptomot megszálló hükszósz népességnek, és életmódjuk is sokban hasonló volt.«

Csatlakozva Alensha megjegyzéséhez: ez az egész egy teljes félreértés. A) Az ókorban minden nép hivatalból utálta a többit és önmagát tartotta felsőbbrendűnek. B) Mi a ... az az „akkori közvélekedés”? Máig nem tudjuk, kik voltak a hükszoszok. De a zsidókhoz vajmi kevés közük volt. C) Teljes időrendi káosz. Nemcsak itt, az egész fejezetben. Az Apion ellen már mikori ezekhez képest?? Majd lehet hogy még ránézek. De ezeknek nem sok közük van az antiszemitizmushoz. Az elefantinei kolóniát sem ezért pusztították el. Nem kell ott is ilyet keresni, ahol nincs. – eLVe kedvesS(z)avak 2009. július 17., 03:39 (CEST)Válasz

„pogromszerű zsidóüldözés ritkán valósult meg a Római Birodalomban” --- Olyan nincs, hogy ritkán. Most megvalósul vagy sem? Ha igen : mikor, hol? – eLVe kedvesS(z)avak 2009. július 17., 03:45 (CEST)Válasz

Bűn[szerkesztés]

Mitől bűn az hogy nem szeret az ember egy népcsoportot?* Én csak anticionistának ill. antijudaistának érzem magamat. Ha a zsidók utálata bűn, akkor a japánok/magyarok..stb utálata mért nem bűn? Tankian1993 2009 12. 12. 18:40 CEST

A rasszizmus bűn. Jézus világos parancsa szerint, legalábbis. "Új parancsolatot adok nektek, hogy szeressétek egymást, amint én szerettelek titeket, hogy ti is úgy szeressétek egymást!" Ján 13,34.Dencey vita 2009. december 12., 18:47 (CET)Válasz

  • bocsánat a kérdés rosszul fogalmazásáért.Az igaz hogy nem szép dolog valakit megbélyegezni a bőrszíne alapján, de korunkban már azt rasszistázzák le ha valakinek nem tetszenek egyes kisebbségekből származó bűnözők.Tankian1993 2009. december 12., 19:45 (CET)Válasz

No, látszik, Dencey te sem olvastad el a szócikket Vigyor Jézus azt mondja, szeressük egymást. A rasszizmusban szó sincs gyűlöletről vagy szeretetről.

Az más kérdés, hogy tankian is rosszul értelmezte, így neki válasz a válaszod. tetradumaláda 2009. december 12., 20:16 (CET)Válasz

Arra, hogy miért "BŰN" az antiszemitizmus, nehéz máshogy válaszolni, mint ahogy Dencey válaszolt (hiszen a "bűn" önmagában egy valláserkölcsi asszociációkat keltő fogalom). Keresztény szempontból Dencey válasza helytálló. Mitől bűn? Attól, hogy a bibliai törvények, Jézus ezt is (minden előítélettel, gyűlölködésformával együtt) BŰNNEK TARTJA. A szeretet parancsa ugyanis világos, ahogy az ítélkezés tilalma is, az ismeretlen (pl. embercsoportok) iránti gyűlölet (ELŐítélet) különösen is tilalom alá van helyezve. Ráadásul alapvető hittétel, hogy mindenki EGYÉNENKÉNT méretik meg. Olyan például, hogy "A zsidóK" bűne, olyan NINCS. X, Y. és Z. bűne van. Tankian1993 kérdésére a válasz: a japánok és magyarok (kollektív) megbélyegzése, utálata IS BŰN. Ugyanezért. Ugyanakkor ha valaki gyűlöl téged (akár kollektív gyűlölet), az ő felelőssége AKKOR IS CSAK SZEMÉLYES (nem minősíti apját, anyját, népét, hacsak azok is VALAMENNYIEN egyénileg nem bűnösök)! Gyűlöletre, előítéletre ugyanakkor NEM SZABAD ugyanazzal válaszolni sem (ha azt gyűlölöd, aki gyűlöl, a vétked NEM LESZ KISEBB, mert ő kezdte!). Lásd: bosszúállás tilalma. Jogos előítélet, gyűlölet NINCS. Ez volt a keresztény (vallásos) válasz Tanakian kérdésére (részletekért tessék fellapozni az Evangéliumot). Hogy miért bűn nem-vallásos szemmel (pl. miért büntetik a törvények), az részben a vallásos válasszal függ össze (erkölcsi normáinkat nagyban meghatározza a vallás által is formált kultúránk). A demokratikus jogállamiság az ilyesmit azért tartja bűnnek, mert (akárcsak a vallás), nem ismer el semmilyen felelősséget az EGYÉNI felelősségen kívül! Még gyilkosokat is MEG KELL KÜLÖNBÖZTETNI EGYMÁSTÓL! Ha egy embert ketten megölnek, nem mindegy, melyik hányszor szúrt, vagy hogy mindketten cselekedtek-e (esetleg egyik csak "bűnrészes" volt-e), stb. Nem mindegy, hogy mindketten befolyásolva voltak-e valamilyen narkotikum által, vagy csak az egyik (akkor a másik hideg vérrel, szándékosan, kegyetlenül cselekedett). Nem mindegy, hogy véletlenül vagy szándékosan, különös kegyetlenséggel (pl. meg is kínozták) vagy anélkül ölték-e meg, nem mindegy, hogy utána eltemették a holttestet, vagy éppen - urambocsá - megerőszakolták (nekrofília), nem mindegy, hogy csak egyik vagy a másik is, nem mindegy, hogy hirtelen felindulásból tették-e (pl. az áldozat előzőleg sértegette őket), vagy akár ÖNVÉDELEMBŐL (pl. az áldozat megtámadta őket). De ha önvédelemből is tették, nem mindegy (az európai jogban legalábbis), hogy JOGOS ÉS ARÁNYOS volt-e az önvédelem! Ugyanis lehet az önvédelem jogtalan is (pl. egy törvényesen intézkedő rendőrrel szemben, aki a törvényben előírt módon alkalmaz jogos erőszakot egy pl. menekülő bűnözővel szemben), és lehet aránytalan is (pl. ha egy nálad sokkal gyengébb alkatú ember puszta kézzel támad rád, te meg lelövöd válaszul), stb. Két gyilkosság, két gyilkos sem egyforma! Még a tömeggyilkosok és a háborús bűnösök vétkét is EGYENKÉNT, különálló és EGYEDI esetekként kezelik a demokratikus bíróságok (senki nem felel más tettéért, csak a sajátjáért!). Ezek után a kérdésfelvetés is meglepő, hogy miért számít szabálysértésnek, esetleg bűncselekménynek is az ilyesmi. Azért, mert a kollektív bűnösség eszméivel NEM ÉRT EGYET A DEMOKRATIKUS JOGÁLLAM. Szóval ezért. Végezetül egy kis pontosítás: Tanakian, nem vagy tisztában az anticionizmus és az antijúdaizmus fogalmaival (vagy ami még rosszabb: esetleg tisztában vagy velük, és csak takarózni próbálsz, miközben valójában antiszemita vagy). Azt mondod ugyanis, hogy nem szeretsz egy NÉPcsoportot (és példálózol a magyarokkal és japánokkal), kérdezed, hogy ez miért bűn. De közben anticionizmust és antijúdaizmust emlegetsz (ki tudja, miért...). Ez fogalomzavar. Engedd meg, hogy tisztába tegyem ezt (csak mert szeretnék segítségedre lenni saját identitásod megtalálásában): ha te a zsidó népcsoportot (abban az értelemben, ahogy mondod: tehát NÉPként) bélyegzed meg, akkor bizony ANTISZEMITA vagy a javából. Ez a fogalom ugyanis pont ezt takarja. AntiJÚDAISTA akkor lennél, ha a zsidó VALLÁSsal volnának a nagy problémáid (például zavarna, hogy - a Pax Romanat meggszegve - nem áldoznak a márványszobrod előtt, holott te vagy a cézár). AntiCIONISTA pedig akkor lennél, ha a cionistákat nem szeretnéd (ellenben a nem cionista európai és amerikai zsidósággal, az anticionista ultraortodoxokkal, az izraeli nem-cionista (pl. baloldali) ellenzékkel, stb. NEM VOLNA SEMMI BAJOD). De ha ez lennél, akkor nem beszélnél a zsidókról, népcsoportról, nem példálóznál a magyarokkal, japánokkal (amely kategóriák bizony népeket, nemzeteket takarnak, nem pedig eszmeáramlatokat vagy vallásokat!). Mellesleg az a fajta (modern) aanticionizmus is antiszemitizmus, amelyik szavakban csak a cionistákat gyalázza, de közben ezt a kategóriát minden zsidóra kiterjeszti (a nem cionistákra is). Sajnos az esetek kilencven százalékában ez történik (szándékosan belemossák a "cionista" kategóriába a nem-cionista zsidóságot is) - ezért is helytálló (többé-kevésbé legalábbis) az a megállapítás, miszerint a modern anticionizmus szinte mindig az antiszemitizmus szalonképesített, kikozmetikázott (takargatott) változata. Remélem, minden kérdésedre választ kaptál. Üdvözlettel, egy keresztény.

Szerző(k)nek[szerkesztés]

Hosszas megfigyelés és tanulmányozás után észrevettem, hogy a cikk rövidebb mint a vitalap?!

Azért az sem ártana ha a szerző(k) utánanézne('nek) a pontos ENSZ-határozatnak, ami magába foglalja zsidó és a palesztin állam létrehozását. Továbbá ennek a határozatnak MINDKÉT fél által támasztott ellenvetéseinek (FORRÁSOKKAL IGAZOLVA). Itt arra célzok, hogy a arab-izraeli háború(k) kitörésének okai nem csak az Arab-Ligának a határozattal kapcsolatos ellenérzésein alapulnak, hanem Izrael sem mérséklődött a leírtakhoz hanem megszegte ígéretét és nem tartja be a feltételeket amiket a mai napig nem tart be!

visszatérve ennek a cikknek nem erről kéne szólnia, úgyhogy elnézést kérek, hogy ilyennel kontárkodok bele. üdv R

Előtted a lehetőség, uccu neki. tetradumaláda 2011. december 11., 14:42 (CET)Válasz

Nem értem mit akart mondani a mondat szerkesztője[szerkesztés]

"Az újkorban (a francia forradalomtól az első világháborúig)" részben található ez a mondat: "A periférikus társadalmakban kialakult hatása elsősorban ezen társadalmaknak a polgárosodásban történt megkésettségére vezethető vissza, ennek a megkésettségnek a jele." Ezt a mondatot nehezen értettem meg, miről akart szólni. Kinek a hatásáról van most szó? A mondat szerkesztője azt akarta ezzel mondani, hogy az antiszemiták bizonyos társadalmakban azért tudtak hatni, mert azon társadalmak maguk is periférikus jellegűek voltak és hogy periférikus jelleg alatt a polgárosodás kései jellegét kell érteni? Egy kissé világosabb megfogalmazásban nem tudta volna megfogalmazni önmagát a mondat szerkesztője? Apród vita 2013. május 28., 21:01 (CEST)Válasz

Nem, nem az...[szerkesztés]

Az antiszemitizmus nem akkora nagy bűn! Sőt, nem is bűn... Nem értem, miért kell azokat elítélni, akik utálják a zsidókat... Lehet, hogy személyes dolog köti őket hozzá. Én nem nyilatkozom e témában, mielőtt bárki is rákérdezne. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Okuló 13 (vitalap | szerkesztései) 2021. június 20. 15:41

A cikkben nem látok ilyen állítást. Ha van, akkor, kérlek, idézd, egyébként viszont ennek a gondolatnak semmi keresnivalója ezen a vitalapon (hiszen a Wikipédia nem vitafórum), így a(z egyébként igen határozott) véleményemet is megtartom magamnak. – Tacsipacsi vita 2021. június 24., 01:18 (CEST)Válasz