Vita:Adásvétel

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Hhgygy 3 évvel ezelőtt a(z) Téves wikidata párosítás témában

A cikkből kivett, máshol még felhasználható szöveg[szerkesztés]

Ingatlan adásvétel

Amikor a szerződés tárgya egy lakóingatlan. A menete hasonlóan zajlik, mint más adásvételi ügyek.

Ingatlan adásvételi szerződés elemei és annak folyamata

Vannak a szerződésnek kötelező pontjai, ezeket egy minta-adásvételi szerződésből ki lehet venni. A szerződő felek személyes adatai, ingatlannak a pontos megjelölése ill. az ellenszolgáltatásnak is, az ingatlan tulajdonjogának átruházását célzó akaratnyilvánítás és a szerződő felek nyilatkozata, hogy magyar állampolgárok.

A szerződésben az adásvétel tárgyát képező ingatlan helyrajzi számát, természetbeni fekvését, valamint az ingatlan nyilvántartását végző körzeti földhivatalt szükséges feltüntetni.

Az ingatlan adásvételi szerződéskor ill. utána is megtörténhet az ellenérték kifizetése, akár egy részletben, akár több részletben, attól függően, hogy a felek miképp állapodtak meg. Ha a szerződés aláírásakor kerül megfizetésre, akkor a szerződés már tartalmazza azt is, hogy a tulajdonjog a szerződés aláírásával átszáll az új tulajdonosra, ill., hogy az eladó beleegyezik abba, hogy a vevő tulajdonjoga bejegyzésre kerüljön az ingatlan tulajdoni lapján. Amennyiben a szerződéskötéskor csak egy részét fizeti meg a vevő az ingatlannak, akkor annak további törlesztését célszerű rögzíteni. Gyakran alkalmazott gyakorlat a tulajdonjog fenntartásának intézménye. Tehát a vevő csak akkor lesz 100%-os tulajdonosa az ingatlannak, ha a teljes vételárat megfizette. Addig a vevő az ingatlant nem idegenítheti el és nem terhelheti meg.

A szerződő felek az ingatlan adásvételi szerződésben az eladó birtokba-adásának valamint a vevő fizetési késedelmének esetére biztosítékot köthetnek ki. Ilyen biztosíték lehet a késedelmi kamat, illetve késedelmi kötbér kikötése.

A vevő a birtokba-adás napjától szedi a dolog hasznait, viseli terheit és azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni. A birtokba-adást sokszor jegyzőkönyv felvétele mellett bonyolítják le ( mérőórák állásának leolvasása ). A vevő ezzel a jegyzőkönyvvel és az ingatlan adásvételi szerződéssel tudja átíratni a mérőórákat a saját nevére.

Az eladó a birtokba-lépés napjáig köteles kijelentkezni az ingatlanból, valamint gondoskodni arról, hogy az ingatlan cég székhelyeként ne szolgáljon.

Az ingatlan adásvételi szerződést a megkötésétől számított 30 napon belül be kell nyújtani a földhivatalba. Az adásvételi minta szerződés alapján a vevő akkor szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát, ha a földhivatal azt bejegyzi az ingatlan-nyilvántartásába.

Az ingatlan adásvételi szerződéssel kapcsolatos költségek közül az eladót terhelik a tehermentesítés költségei.

Az ingatlan adásvételi szerződés csak írásban érvényes, a szerződést ügyvédnek, jogtanácsosnak vagy közjegyzőnek kell ellenjegyeznie. Ellenjegyzés nélkül a Földhivatal nem jegyezheti be a vevő tulajdonjogát. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI törvény szerint a több lapból álló adásvételi minta minden lapján fel kell tüntetni a szerződő felek és az ellenjegyző ügyvéd kézjegyét.[1]

Lakáseladás

Miután az ember megszerezte az első, vagy netán második, akár sokadik ingatlanját. Előfordulhat, hogy különböző okokból meg akar tőle válni. Lehet, hogy cserélni szeretné egy minőségileg jobb lakás reményében. Ilyenkor különböző értékesítési csatornákat használhatunk. Ügynökségen keresztül is túl adhatunk rajta, de akár magunk is próbálkozhatunk vele. Mindegyik lehetőségnek meg vannak az előnyei.

Csináld magad

Az ügynökségeket sokszor éri a vád, hogy túl magas jutalékkal dolgoznak. Tehát, ha sikerül nekik eladni az ingatlant, akkor annak akár egy jelentős százalékát maguknak tudhatják majd. Ha kikerüli az ember őket, akkor a teljes ár az övé lehet. Egy bizonyos árkategória alatt nem is éri meg tehát ügynökhöz fordulni.

Minden embernek meg van a saját ismeretségi köre, akiken keresztül is sikerülhet túladni az ingatlanon. Vagy lehetnek még: társasházak portáján kirakott hirdetések, a helyi lapok, az országos lefedettséget elérő aprók és az online ingatlanportálok is lehetőséget nyújtanak arra, hogy a megfelelő adottságokkal rendelkező ingatlanok gazdái és keresői egymásra találjanak.

Ingatlanügynökség

Az ingatlanügynökségek szerződéseinek elvei nagyon hasonlóak, de persze cégenként változhat. Két fajta szerződést különböztetünk meg: a normál és a kizárólagosat.

A normál szerződés: Ebben az esetben nem ad az ügyfél kizárólagos jogosultságot az ügynökségnek az értékesítésre. Akár maga az ügyfél vagy más szerződő ügynökség is kereshet és találhat vevőt az ingatlanra.

A kizárólagos szerződés: Ilyenkor a teljes értékesítési folyamatra felhatalmazza az ügynökséget az eladó, és akkor is meg kell utólag fizetnie a jutalékot, ha mégsem az ügynökségen keresztül adták el a lakást. Ezek a szerződések általában határozott időre szólnak.

Abban az esetben azonban, ha az ingatlanügynökség bizonyítani tudja, hogy a kizárólagos szerződés lejártától számított fél éven belül megszületett adásvételi szerződés esetében a vevő a cégen keresztül érkezett, a megbízónak, vagyis az eladónak ki kell fizetnie a jutalékot. Tehát a kizárólagos szerződés lejártának kivárásával nem lehet megkerülni az ügynökséget, és elkerülni a jutalék megfizetését, mert az ingatlanközvetítő ezen követelése bíróságon is érvényesíthető. A jutalék meg nem fizetése esetén, az ügynökségek egyébként is bírósági úton szereznek érvényt a jogos követeléseknek.

A normál szerződés esetében is csakis abban az esetben lehet elkerülni a jutalék megfizetését, ha valaki talál egy olyan vevőt, amely nem az ügynökségek egyikén keresztül érkezik.[2]



Lehet, hogy valakinek ez a szöveg nagyon tetszik, de nem ebbe a szócikkbe való, hanem pl. Ingatlanok adásvétele szócikkbe.
Ha a Wikipédiában minden szakma használhatja a saját szakkifejezéseit, akkor a jogi tárgyú szócikkben is ez a követelmény.
A kivágott rész egészen más hangnemben és szemléletben készült, mint a cikk. Pl. 'a normál szerződés" kifejezés köznapi. Ami pedig a jutalék kifizetésének megkerülését illeti, arra lehet következtetni, hogy bár ingatlanforgalmazásban tapasztalatokkal rendelkező személy írta, nem vette figyelembe a lexikoncikkek követendő szerkesztési elveit.--Linkoman vita 2010. december 13., 13:32 (CET)Válasz
Az összefoglalóban általad leírt "pofátlan" szóért - ha volt "gyerekszobád" - illene elnézést kérned. A tévedésed abban látom,hogy a jogi szövegben lehetnek magyarázó, értelmező részek. Én ezt ilyennek fogtam fel. Ezért állítottam vissza. Ha szerinted egy másik cikkben volna a helye, akkor miért nem raktad át? Persze könnyebb okoskodni és másokat agresszíven letorkolni, mint józanul megbeszélni. Emlékezetem szerint soha nem voltam agresszív veled szemben, úgy érzem most sem szolgáltam rá. - Üdv. » KeFe « Társalgó 2010. december 13., 14:05 (CET)Válasz


Mi ez a káosz?[szerkesztés]

Nem értem. Miért van a vitalapon a cikk szövege, és miért van a forrás (a PTK releváns része) bemásolva a cikk szövegének a helyére?

Malatinszky vita 2010. december 13., 18:10 (CET)Válasz

Én 20004-ben Grintől azt tanultam, hogy az értelmes kivágott részeket a vitalapon archiváljuk, nehogy értékes szöveg menjen veszendőbe.
Továbbá, szokásom szerint, részletesen megindokoltam a lépést.
Az archivált szöveg új szócikkben felhasználható, azt is tervezem. Még nem jutottam hozzá.
A szerkesztői megjegyzéssel kapcsolatos 2 napos tanfolyam sem siettette a szöveg további gondozását.
Az adásvétellel kapcsolatos jogszabályi szöveg további fejlesztési lehetőséget nyújt. Szerzői jogilag tiszta, a cikk témájáról szól.--Linkoman vita 2010. december 15., 12:09 (CET)Válasz
Értem, köszönöm. A jobb áttekinthetőség kedvéért kicsit tagoltam a cikkből kiemelt részt.
A jogszabályszövegekkel kapcsolatban a véleményemet (meg a WP:NEM iránymutatását) ismered. Ha a bemásolt jogszabályszöveget hamarosan feldolgozod folyószöveggé, akkor minden rendben, egyébként viszont helyesebb lenne pusztán hivatkozni rá. Szerzői jogi probléma természetesen nincsen, ebben igazad van.
Malatinszky vita 2010. december 15., 16:52 (CET)Válasz
Kedves M., öröm veled egyetérteni. Csupán egyetlen javaslatom van, álláspontjaink közelítésére:

Ha egy szócikk jelentős mennyiségű, vélhetően jogszabályból származó szöveget tartalmaz, azt lássuk el külön sablonnal, hasonlóan, mint pl. a csupán felsorolásból álló részeket. Tekintettel arra, hogy a sablonok többségére nincs határidő (pl. mennyi ideig maradhat fenn, hogy "nincsforrás"?), ezért javasolom, hogy az ilyen jogszabályszöveges cikkek ugyanolyan türelmet kapjanak, mint bármely másik sablonnál.

Azt belátom, hogy zsákutcás fejlesztési módot válaszottam Copylaw álnéven, azaz előbb bekopiztam a jogszabályszöveget, mondván, majd dolgozzunk rajta. (Remélem, észlelted, hogy Copylaw "önleleplezése" óta nem készült ilyen újabb cikk...).
Mit gondolsz erről?--Linkoman vita 2010. december 16., 11:58 (CET)Válasz

Téves wikidata párosítás[szerkesztés]

Sajnos, már ezer éve nem szerkesztettem, nem tudom hogy kell, mindenesetre a magyar Adásvétel szócikknek nem az angol Bill of Sale, német Sicherungsübereignung szóbokor felel meg, hanem az angol contract of sale, német Kaufvertrag Ha valaki tudja, hogy kell javítani, kérem, tegye meg.

Update: Úgy néz ki, mégis sikerült... hhgygy óhaj, sóhaj, panasz? 2020. április 13., 11:54 (CEST)Válasz

Update2: Úgy néz ki, valamilyen robot visszacsinálta :-( Bár nem értem, mert a szócikk most jól van párosítva, úgy tűnik. De a wikidatában a bill of sale-t mutatja, itt meg a contract of sale-t Kérem, valaki csinálja meg rendesen. hhgygy óhaj, sóhaj, panasz? 2020. április 23., 14:11 (CEST)Válasz