Vita:A tavasz tizenhét pillanata

Ez a szócikk témája miatt a Második világháború műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!

Besorolatlan

Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán.

Nem értékelt

Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján.

Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Második világháború témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

James Bond nem konyakot iszik - rázva, nem keverve - hanem vodka-martinit!

Indokolatlannak tartom a filmre vonatkozó részek törlését, míg nincsen külön cikk a filmről! Visszaállítottam. SyP 2009. január 2., 12:16 (CET)Válasz

Filmszereplőről szóló cikkben nincs helye stáblistának. – 84.3.182.141 (vita) 2009. január 2., 13:58 (CET)Válasz

Jaa, hogy ez az a Stirlitz, akiről a viccek szólnak :D Mindenesetre pár vicc elolvasása után nekem lejött belőlük annyi, hogy a többit már viccesnek találtam. ~ Picivel fiatalabb nemzedék 2009. január 2., 21:35 (CET)Válasz

Tyihonov valamikor a 70-es, 80-as években Magyarországon is járt, meghívásra, talán nem is egyszer. Az egyik alkalommal talán a SZÚR-on játszott. Ez jelzi a színész és a szerep itthoni nagy népszerűségét. - 89.132.187.138 (vita) 2010. május 29., 00:25 (CEST)Válasz

Az elbeszélô hangja nem Gruber Hugó, hanem Both Béla ( Bástya elvtárs) volt

Politikai háttér

"a szovjet kormányzat épp azon munkálkodott, hogy helyreállítsa a KGB sztálini túlkapások miatt elhomályosult hírnevét. Stirlitz népszerűsége ebben a törekvésben nagymértékben segítségükre volt."
Ezzel kapcsolatosan az a probléma, hogy Stirlitz a korabeli szovjet nézők számára is egyértelműen nem a KGB jogelődje, hanem a szovjet hadsereg katonai hírszerzésének a tisztje.
Ez a magyar nézők többségének talán nem volt világos, de a szovjet nézőket több dolog is eligazította. Például hogy a Vörös Hadsereg Napját ünnepli, és nem a Cseka Alapításának Napját, vagy hogy a parancsnokai Moszkvában pl. Sztálinnál a Vörös Hadsereg tábornoki egyenruháját viselik. --ZorróAszter ^vita 2016. január 7., 13:09 (CET)Válasz

a narráció[szerkesztés]

Szervusztok,

az "a film során Stirlitz gondolatait folyamatosan narrátor közvetítette, a kommunista párt jellegzetesen hideg, érzelmektől mentes, tárgyilagos hangján" második fordulatával vitába szállnék ha szabad;

szerintem a narráció - a szövegkörnyezet,a film mondandója,a történelmi tények és tanulságok összessége alapján) messze sem a "kommunista párt" akármilyen érzelmeit sugallná;

ehhez képest a téma, a náci rendszer (rezsim és terror) "példásan katalogizált" halálgyári mentalitását, a kikerülhetetlenséget (értsd halál, hatalom, végzet, vereség) és a nemzetiszocialista agresszor szívtelenségét és gépiességét szerette volna az alkotó (és a magyar változatot készítők) érzékeltetni;

abba én most nem megyek bele (nem mennék bele), hogy a film a kgb vagy a "párt" utasítására készült, lehet ugyanis nem'szeretni az oroszokat, a kommunizmust vagy sztálin'elvtársat (őt utólag már az elvtársai sem szerették, ahogy ő meg Lenint nem ha igaz a fáma), de azon nem kellene vitázni sem filozófiai, sem emberiességi, sem történelmi (tudományos) alapon, hogy az oroszok (a szovjetek) vagy 20.000.000 főt (a civilekkel) vesztettek, így némi okok volt és lehetett a náci gondolkodásmód (rendszer) visszatérésétől tartani; (persze a rakétatudósokat és más hasznos embereket ettől még a politika-hatalom kegyetlenségével ők is eloroztak vagy eloroztak volna maguknak mentességért cserébe, de ez megint egy felesleges elágazás volna itt)

utalok arra is, hogy a náci perek még a 70-es években is zajlottak (és messze sem annyira mint kellett volna), és arra is, hogy a 60-as években még fasiszta kormánya is volt "Európának" (Franco), de dél-amerikai rendszerekben is visszatért még a 80-as évekig is rendszer-szinten (itt meg az usa szerepére nem ágaznék el célszerűen)

egyébként a narrátor "érzelemmentessége" amúgy is egy abszolút elvárás (általában, jellemzően) és itt nem valami vígjátékról van/volt szó, ahol a narrátor kiszólhat vagy kikacsinthat;

ehhez képest fontosnak tartom megemlíteni, hogy a sorozat (a film) egyik legfontosabb végső, filozófiai magasságú vagy emberi mélységű - máig nyitott! - kérdése eleve az is, hogy a rendszerben élő orosz (szovjet) ügynök néha már maga is úgy gondolkozik, mintha a náci rezsim (hithű) részese lenne . . . ez nagyon fontos annak a drámai és a mai napig aktuális élethelyzetnek a megértésben és megértetésében (a veszélye felismerésében), szerintem, (a)hogy a [közelítő] náci rendszerben felnőtt jószerivel egy új generáció - 1920-1945 ! - és még propaganda nélkül és képes eltolódni egy komplett társadalom így az egyik vagy másik rossz (téves) irányba . . . magam erre a folyamatra (is) utalva alkalmazom napjainkra a házináci és a minifasiszta kitételeket (sajnos egyre többször)

köszönöm, hogy türelemmel "meghallgattatok", minden értelmes szóra nyitott vagyok,

szeretettel:

Maus Robi "Nemzeti Főogre"

   Tele-Maus Nonprofit Consulting*
          www.tele-maus.hu

(* mint természetes személy magánszemély)

Facebook: https://www.facebook.com/robertpeter.maus

Stirlitz vagy Stierlitz? Vagy miért mindkettő?[szerkesztés]

Legutóbbi hozzászólás: 5 évvel ezelőtt7 hozzászólás4 résztvevő

Nem ismerem sem a filmet, sem a regényt, ezért nem tudom eldönteni egy, a cikk olvasása közben felmerült dilemmámat. A főszereplő neve végig Stirlitz formában szerepel, kivéve ott, ahol konkrétan a személyének bemutatásáról esik szó, mert ott a Stierlitz írásmód olvasható. Feltételezem, hogy ez utóbbi lehet a szereplő tényleges, hivatalos neve, a Stirlitz pedig a kiejtés alapján az élőbeszédben rögzült verzió. De akárhogy van is, jó lenne legalább egy félmondattal utalni a szövegben az eltérő névváltozatok egyidejű használatának okára. Javaslom, hogy valaki, aki kellően képben van a regénnyel vagy a filmmel, rendezze a szócikkben valamilyen módon ezt a párhuzamosságot. Solymári ^vita 2019. január 7., 08:54 (CET)Válasz

~~A hibás -e- betoldás valószínűleg hasonló megalapozatlan spekuláció miatt került a cikkbe, kijavítom.~~ Egy percen belül ki lehet guglizni a regény magyar kiadásának címlapját, ahol az alcím: A Stirlitz-dosszié. – Peyerk ^vita 2019. január 7., 10:08 (CET)Válasz

A német wiki zavarhatott be: [1]. – Burumbátor ^{Súgd ide!} 2019. január 7., 10:11 (CET)Válasz

Upszi, elnézést. A filmben az 1. epizód 25. percében látható a személyügyi gyűjtő, ahol viszont Stierlitz szerepel. Tehát valóban kettős a névhasználat. A regény nincs meg, csak a címlapját láttam, de az is elég a kettősség megállapításához.

Akkor mégsem javítom ki. Aki gondolja, írja be a magyarázatot a cikkbe, én ide rakom a forrásokat.

A filmben Stierlitz: https://youtu.be/ZXPfInb6NFo?t=24m47s

A könyv címlapján (több kiadásban következetesen) Stirlitz: https://www.antikvarium.hu/konyv/julian-szemjonov-a-stirlitz-dosszie.html#konyv634216

A könyv oroszul íródott, és nem biztos, hogy az eredetiben szerepel a név latin betűkkel. A sorozat a regény alapján készült. Ebből következően paradox módon mindkét változat helyes lehet, mert a cirill betűs változatból nem lehet egyértelműen visszakövetkeztetni a német helyesírásra. Ha viszont valaki meg tudja nézni a könyv orosz kiadását, és abban benne van latin betűkkel is a név, az perdöntő.

(Vagy a YouTube, vagy az Antikvarium.hu fennakadt a spamszűrőn. Vajon miért?)

– Peyerk ^vita 2019. január 7., 10:19 (CET)Válasz

S lőn: mindkét változatot hozza maga az orosz wiki: [2]. – Burumbátor ^{Súgd ide!} 2019. január 7., 10:34 (CET)Válasz

Az eredeti regényben (ld. pl. itt: http://school78.edu.kh.ua/Files/downloads/semnadcat-mgnovenij-vesny.pdf) csak cirill betűvel szerepel. – VargaA ^vita 2019. január 7., 10:46 (CET)Válasz

Köszönöm, hogy ennyien és ilyen produktívan reagáltatok! :) Solymári ^vita 2019. január 7., 16:12 (CET)Válasz