Vita:A tanu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Crystal Clear app camera.png Ez a szócikk témája miatt a Filmműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Jól használható Nélkülözhetetlen
Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Livvyfan (vita), értékelés dátuma: 2012. június 16.
Filmekkel kapcsolatos szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Rágcsáló-ügyi probléma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szócikkben sehol egy említés a híres ürgebőrről. Hát a Virág elvtárs már szart sem ér? 82.131.210.163 (vita) 2010. április 15., 17:26 (CEST)

Módosítások, kiegészítések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Főleg a DVD kommentár illetve más forrás alapján próbálom a cikket módosítani.

Pl: A filmet nem a Bányász, hanem a Nagymező utcai Tinódi moziban játszották hosszú, hetekig hónapokig. Az előbbi moziban egy széria vetítésen játszották.

Nem a legjobb minőségben mentettem le képkockákat. Sajnos a film főcíme kevés lehetőséget ad a a kíváló, de kevésbé ismert színészek, amatőr szereplők azonosítására. Több esetben az azonosítás közvetett eszközökkel készült, vagy nem volt sikeres. Fontos lenne, ha az olvasók alaposan lektorálnák ezeket a részeket.– Kispados vita 2010. július 19., 08:38 (CEST)

SOS! Azonosítások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mint említettem nagyon nehéz a szereplőket azonosítani. Jó lenne, ha segítenétek. Persze lektorálást is szívesen vennék.

Segítséget jelenthet az azonosításban azoknak a színészeknek a listája, akik szerepelnek főcímben, de szereppel -nagy pontossággal- nem sikerült összekötni őket:

Bálint György; Pálffy György, Sipeki Tibor[1]Kispados vita 2010. augusztus 21., 12:44 (CEST)

Ez talán segíthet. Eszerint az idegorvos Vámos László volt, Dr. Kotász (nem ő volt a hóhér?) Novák István volt. Cassandro George Cross Malta.svg Ħelyi vita 2010. július 27., 14:53 (CEST)

Kösz a segítséget. Én is használtam ezt a listát. Két orvos volt a filmben, illetve az egyik a Pszichiáter: Vámos László. Mint a cikkben is írtam Dr. Kotász, a hóhér nem jelenik meg a filmben. A fegyházigazgató biztos Novák István volt. Szerencsére őt Bacsó nevén nevezte.

Szerintem az orvos annyira természetesen cinikus (Az kérem, engem nem érdekel!), hogy - valóban az is volt.

Dr. Kotász[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A film végén valóban hiába kiáltoznak Dr. Kotász után, így a kivégzés elmarad, de egy korábbi jelenetben szerepel az ítéletvégrehajtó. A tárgyalás előtt Virág elvtárs telefonon felhívja Kotászt, aki valószínűleg azt kérdezi (ezt nem halljuk), hogy kivégzés lesz?, mire Virág azt mondja, "Nem, csak borotválás." Kotász meg is érkezik, megborotválja Pelikánt, és közben a szakértő érdeklődésével vizsgálgatja Pelikán nyakméretét.

A másik kérdés, amihez hozzászólnék, hogy a jegyzetek szerint a Kotász név egy futtballistára utal. Úgy tudom, hogy Bacsó Péter A tanú forgatásával kapcsolatban egyszer azt nyilatkozta, hogy 56-os egykori elítéltekkel beszélgetett, és ők említették neki, hogy kivégzések alkalmával mindig jelen volt egy Kotász nevű ember, aki orvos volt, és az volt feladata, hogy megállapítsa a halál beálltát. A név tehát valós utalás az 56-os kivégzésekkel kapcsolatban, bár természetesen a legtöbb embernek, akinek ismerősen cseng ez a név, Kotász Antal, a válogatott futballista jut az eszébe.

Csak egy hóhér lett volna "üzemben"? Évek múlnak el a "kivégzésig", nem biztos, hogy a borotváló hóhér dr. Kotász!

Többször megnéztem a film borotválós jelenetét, a rendező megjegyzéseivel együtt is. Itt nem hangzik el dr. Kotász neve. Tehát nem valószínűsíthető, hogy a fodrász-hóhér, azonos a film végén keresett ítélet végrehajtóval. Ennek persze semmi jelentősége.
A rendezői megjegyzésekben a Kotász nevet Bacsó a Dunaujváros később a Honvéd kiváló fedezetétől eredezteti. Más helyen lehet, hogy más inspirációt is említett, ezzel kapcsolatban azonban forrást nem találtam. – Kispados vita 2010. augusztus 20., 22:46 (CEST)

Főcím, ékezet nélkül. Vajon miért?[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Valószínűleg azért, mert általános iskolai emlékeim szerint (a film 1969-ben készült, én 1970-ben kezdtem az általánost) az akkor érvényben lévő helyesírási szabályoknak megfelelően a „tanu” volt a helyes írásmód. 89.132.127.119 (vita) 2010. szeptember 19., 11:38 (CEST)


Köszönöm a kiegészítést. A szócikk lábjegyzetében felhasználtam az információt. – Kispados vita 2010. szeptember 20., 12:22 (CEST)
Gyerekek, ne vicceljetek már! Ugyan miért írta volna az 1969-es AkH rövid u-val a tanút? Majd' 50 évvel ezelőtt tanultam a kivételek áru, kapu, falu stb. sorát, hol volt abban a tanú? Merő trehányság a főcím, és kész. – Pagonyfoxhole 2010. november 11., 17:02 (CET)
Nem egészen értek egyet. Lehetett szándékos, mintegy alulműveltséget jelképező "elütés". Ugyanakkor a szóvégi u-ra vonatkozó idézett szabály inkább egy bugyuta versike, semmint szabály. Szabály vagy van és működik, vagy nincs. Ahol kivételek vannak, ott nincs szabály, csak tendencia. Pedig itt van szabály, csak pont a fordítottja annak, mint ahogy tanítják, ezért nem lehet megjegyezni. Valójában a ragozatlan alapszavakban (mondjuk a főnevekben) mindig rövid a szóvégi u. Csak akkor hosszú, ha jelzős szerkezet része. Ez különbözteti meg a falut a falútól, az árut az árútól, és ezért rövid a kapu, a lapu, a satu és a többi. Ezekkel együtt a tanu is, mert a tanú egészen mást jelent, ti. olyan embert, akinek tanai vannak. A "vértanú" helyes, de a tanuskodó embernek tanunak kéne lenni, csak rossz szabályfelismerés és szabálytanítás mellett az ilyen nüanszok kikopnak. L AndrásMagyar-horvát.jpgpankuš→ 2010. november 12., 00:01 (CET)


Rövid u-val egyébként helyesebb is. Bővebb indoklás igény szerint. L AndrásMagyar-horvát.jpgpankuš→ 2010. szeptember 20., 12:51 (CEST)

Azt a bugyuta versikét azért találták ki, hogy a nebulók fejébe beleverjék a kevés kivételt (azóta egyébként szaporodott a számuk). De itt nem az a kérdés, hogy mi mit találnánk logikusnak, mit nem, hanem az, hogy a Wikipédiában kijelentő mondattal le lehet-e írni, hogy 1969-ben a helyesírási szabályzat vagy szótár rövid u-val rendelte a tanú szót. Sajnos MHSz-em csak 2005-ös van (de be fogok szerezni egy 1984 előttit), ám ha a hétkötetes A magyar nyelv értelmező szótára (kiadta az Akadémiai Könyvkiadó!) 1966-os VI. kötete megfelel, annak a 485. oldalán, a bal oldali hasáb alján fettel mint címszó ez áll: tanú. – Pagonyfoxhole 2010. november 12., 00:33 (CET)
A kérdés valóban az, hogy az akkori helyesírás milyen szabályt írt elő. Ha már akkor is tanú volt (tartok tőle, hogy az volt), akkor teljes nyugalommal át lehet fogalmazni a lábjegyzetet és belefogalmazni a véletlenség vagy szándékoltság vélelmét. L AndrásMagyar-horvát.jpgpankuš→ 2010. november 12., 00:39 (CET)
Néhány az interneten, rövid keresés után elérhető információ. Szerintem ez csak azt bizonyítja, hogy írhatták akár rövid "u"-val is. Nem véletlen, hogy eddig ezen a kérdésen nem polémiáztak, én nem találtam erre dokumentumot.
  • Kislexikon
  • A tanu jogai
  • Nádasdy Korábban is készültem írni a Nyelvtudományi Intézet Közönségszolgálatának. Most megtettem. Remélem kapunk választ. – Kispados vita 2010. november 12., 07:20 (CET)

Ha visszaemlékszünk arra, hogy a Wikipédia egy lexikon, esetleg akkor feltűnik, hogy egy lexikonban sem látni olyat, "ennek a műnek ez a címe... de vajon miért". Innentől ez a főcím képaláírás törlendő vagy kérdés nélkül átírandó. - RepliCarter Chinese entertainment.jpg Hagyj üzenetet 2010. november 11., 21:03 (CET)

Ókori lexikon I–VI. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1904   Tanu címszó, mint a régiségbeli írásmód egyik bizonysága. L AndrásMagyar-horvát.jpgpankuš→ 2010. november 15., 23:18 (CET)

Hát hiszen abban nem is kételkedett senki (egyébként Arany, Vörösmarty leírta röviddel is meg hosszúval is, mikor mi kellett). A kérdés (nem kérdés) az volt, hogy 1969-ben mit mondott a szabály. Most tettem szert erre -- ugye 1983-ban még az 1954-es akadémiai szabályzat volt érvényben. 221. oldalán ez áll: tanú. Én többet ehhez nem szólok hozzá, mert már így is több mint nevetséges (mellesleg nem nekem kellett volna egy ilyen abszurd állítást cáfolni, hanem a beírónak bizonyítani). – Pagonyfoxhole 2010. november 15., 23:25 (CET)

Nem ugyanarról beszélünk :-). Én csak három dolgot állítok: először a főcím rövid. Másodszor régen rövid volt a szabály szerint is (az, hogy a verselésben kinek hogy kívánta az ütem a hangzók hosszát, nem mérhető össze egy lexikon szóhasználatával). Harmadszor indokolható a rövidsége. A fő kérdés azonban nem ez, hanem továbbra is a főcímbeli írásmód miértje, amire jónéhány lehetséges válasz adódik, de erre nem tudom a választ, és soha nem is állítottam, hogy tudnám. L AndrásMagyar-horvát.jpgpankuš→ 2010. november 15., 23:39 (CET)

Nekem van egy tippem, képi, illetve tipográfiai: fönt ráúszik a "bemutatja", és akkoriban még nemigen artisztikuskodtak az ékezet besuvasztásának formáival, hanem ennek okán megspórolták. – Pagonyfoxhole 2010. november 15., 23:42 (CET)

Lehetséges. Nem értek hozzá. Ehhez sem :( L AndrásMagyar-horvát.jpgpankuš→ 2010. november 15., 23:52 (CET)


Az MTA Nyelvtudományi Intézet tájékoztatása

Az intézet részére –email-ben: tanacs@nytud.hu- a következő kérdést tettem fel:

A Tanú című film főcímlistájában ez a kifejezés rövid "u"-val szerepel. Minden más helyen azonban a hosszú magánhangzós szóvéggel találkozunk. Érdeklődöm, hogy elfogadható-e a főcím alakja, vagy az a korabeli illetve mai szabályok szerint helyesírási hibának számít?

A következő választ kaptam:

A kérdéses szót több évtizede (1954 óta biztosan) hosszú ú-val íratja a helyesírási szabályzat. Viszont a magyar nyelvterület jelentős részein, a Dunántúlon például rövid u a megszokott kiejtés. Vagyis az ejtés- és az írásgyakorlat nem esik egybe. A szabályzatot persze jó betartani. De hogy miért lett a főcímben szereplő alak rövid u-val, ezt csak megfelelő információk alapján lehetne eldönteni.


A válasz alapján –véleményem szerint – a következőket állapíthatjuk meg, eggyel növekedett a feltételezési teóriák száma. Ezek a következők:

  • Szimpla helyesírási hibáról van szó, amelyet vagy nem vettek észre vagy olyan kései időpontban detektálták, amikor a főcímet már nem lehetett javítani.
  • Technikai problémák voltak
  • A rendező a művészi szabadság lehetőségeit kihasználva -az aktuális helyesírási szabályzatot figyelmen kívül hagyva- adta a kifogásolható címet.
  • Bacsó ismerte az aktuális és az 1954 előtti szabályzatot és ennek megfelelően a történet időpontjának megfelelő helyesírási alakot választotta.


Mindez részemről természetesen csak okoskodás, amelyet a vélemények alapján összegeztem. Tény viszont, hogy az elmúlt negyven évben ezt a kérdést –a wikipédián kívül- nem tette fel senki, kutatgatásaim során erre utaló dokumentumot nem találtam. Kár, hogy Bacsó Péter életében ez a kérdés nem került napirendre. Pedig, amikor már írni lehetett róla a dokumentumok 99,8 százaléka a hosszú magánhangzós változatot használta. A Magyar Nagylexikon Kiadó gondozásában, 2008-ban kiadott Művek Lexikona, terjedelmes szócikket közöl, természetesen itt is a hosszú magánhangzós cím szerepel, és véletlenül sincs megemlítve a főcím helyesírása.

Én őszintén remélem, hogy egyszer a rendező környezetéből jelentkezik valaki, aki tud valamit az esetleges alkotói szándékról. Nekem is van még néhány ötletem a kutatás lehetséges irányaira, annál is inkább, mivel a szereplő-azonosításban is van még néhány kérdőjelünk.

Szeretném, ha a vitalapot minél többen olvasnák, remélve, hogy hasznos információkat kapunk érdeklődő olvasóktól. Ennek érdekében szeretnék a főcím kép aláírása mellé egy lábjegyzetet tenni, amelynek szövege a következő lenne: „A kérdéssel kapcsolatos polémia a vitalapon olvasható”

Kispados vita 2010. november 17., 20:40 (CET)

A lábjegyzettel kapcsolatos javaslatomra észrevétel nem érkezett, ezért a módosítást megcsináltam. Üdv.! – Kispados vita 2010. november 22., 06:46 (CET)
A lábjegyzet megfogalmazásához annyi észrevételem lenne, hogy nem tartom szerencsésnek a cikk tárgyához kapcsolódó információkat a vitalapon elhelyezni. Véleményem szerint a cikkbe bele kell írni mindazt amit fontosnak tartunk és hozzá forrást, külső hivatkozást helyezni. – Silvio Üzenj! 2010. november 22., 09:48 (CET)
Ha forrással alátámasztott információhoz jutunk, természetesen azonnal beszerkesztem a főcikkbe. – Kispados vita 2010. november 22., 10:07 (CET)

Tegnap este volt az M1-en újra. Direkt figyeltem. Nemcsak a főcímben, hanem minden bevágott feliraton is rövid az u. LADis LA ék.jpgpankuš→ 2011. június 28., 10:14 (CEST)

A címképen ugyanakkor láthatóak pl. a kapitális I betűkön a pontok, holott azok sem kellenének. Talán ez a válaszhoz is közelebb visz. Gyurika vita 2012. március 29., 20:54 (CEST)

Rövid az ú pl. a végén látható idézetben is ("HOGY AZ EMBERISÉG DERŰSEN VÁLJÉK MEG MULTJÁTÓL"), röviddel van a "STUDIÓ 1" is (ponttal a nagy I-n, ahogy a fönti kolléga is rámutatott), a többi feliraton is nem egy helyesírási hiba látható, köztük olyan feltűnő hibák is, hogy rövid í-vel van írva az "építész", Rátonyi Róbert neve a stáblistán th-val van írva, a "kitüntetett" hosszú ű-vel van írva stb. Szóval a feliratok helyesírásilag rossz minőségűek, ez tény - ez a rövid u-s írásmód tehát alighanem túl lett dimenzionálva a cikkben. Szerintem át kellene javítani hosszú ú-ra. Zigomer trubahin vita 2012. június 20., 14:27 (CEST)

Az egész vita arról szólt, hogy ez a film címe, vagy sem. Akár szándékos, akár nem, de a főcímben ez van. Ezért nem kell átjavítani. – LADis LA ék.jpgpankuš 2012. június 20., 15:00 (CEST)

Tudtommal nem mondta ki soha semmiféle autoritás, hogy attól, hogy a főcímben valahogy valami egyszer írva volt, akár hibásan is, attól az marad a mű címe örökre. Ennyi erővel Az ember tragédiáját is Az ember tragoediája néven emlegethetnénk ugye, hiszen az első kiadások még ilyen formában hozták a címet. Arra is akad példa bőven, hogy az utókor megváltoztatja a szerző által adott címet, ilyen például az Isteni színjáték. Nyugodtan ki lehet tehát utólag javítani a művek címét, ha van rá ok, és ezúttal van rá ok, hiszen a bizonyítékok amellett szólnak, hogy a szerzők véletlenül írták hibásan a címet, aminek ha tudatában lettek volna, vagy ha a technikai lehetőségek adottak, minden bizonnyal maguk is kijavítják a feliratot. Így viszont azáltal, hogy mi itt hibásan írjuk a címet, azt a benyomást keltjük, mintha a szerzők szándékosan, valamilyen többletjelentés érdekében írták volna hibásan, holott erre semmi bizonyíték nincsen, pedig minden bizonnyal felmerült volna már a film elkészülte óta eltelt 40 év alatt erről valamilyen információ. A szerzők szándékát, a fent felmerült bizonyítékok fényében, tehát éppen nem megvédjük, hanem meghamisítjuk ezzel az írásmóddal. Zigomer trubahin vita 2012. július 20., 22:35 (CEST)

Ma, több mint egy évvel bejegyzésed után már magam is úgy látom, hogy nem szándékosan írták röviddel (l. alábbi indokaimat), viszont Az ember tragédiája első kiadása címlapjáról készült fotokópia ezt az állításodat nem igazolja. Persze a kéziratot nem láttam. Talán a német Tragödie des Menschen maradt meg az emlékezetedben. --Voxfax vita 2013. szeptember 12., 14:57 (CEST)

A szerzők szándéka... Szeretem az ilyesmit. Mint a vulgár verselemzésben: a költő azt gondolta, amikor e sorokat írta, hogy (csak adják már ki végre, mert különben éhen halok). A szerzők szándékát nem tudjuk, és ha a Gyűrűk Ura ilyen oltári helyesírási hibával jelenhetett meg (és a megfelelő kocsmafali megbeszélés szerint ez megváltoztathatatlan, mert cím), akkor ez is nyugodtan maradhat így. Nem kell ezt 19. századi művekhez hasonlítani, amelyek ma úgy közismertek, ahogy a legtöbben leírják (Himnusz, stb). A legtöbb – kevésbé közismert – mű címe nem változik csak azért, mert a helyesírás változik. A Marczali Henrik által szerkesztett sorozat első részének ma is az a címe, hogy Ó-kor, Keleti népek, még akkor is, ha ma másképp írnánk. És nem kell fordításokhoz se hasonlítani, amelyek sokszor adnak egészen más címet egy műnek, mint az eredeti volt. – LADis LA ék.jpgpankuš 2013. szeptember 12., 16:26 (CEST)

Tévedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 7-es lábjegyzetben olvasható: „A művész a forgatás befejezése előtt meghalt. Az utószinkront Madaras Józseffel készítették el.”

Ezt valóban így mondja Bacsó a DVD audiokommentárjában, ám a rendező tévedett, valamire rosszul emlékezett, vagy összekevert dolgokat. Iványi ugyanis nem 1969-ben, hanem 1979-ben halt meg, mellesleg játszott Bacsó 1971-es filmjében, a Kitörésben is. Lásd: http://mek.niif.hu/02100/02139/html/sz11/74.html, http://www.imdb.com/name/nm0412500/. 195.56.250.155 (vita) 2010. szeptember 21., 21:21 (CEST)

Köszönöm az észrevételt! Utánanézek. Érdekes nekem Madaras hangjának tűnt. – Kispados vita 2010. szeptember 21., 22:19 (CEST)

Lehet, hogy tényleg Madaras hangja volt, ám ez esetben valószínűleg nem Iványi halála indokolta a szinkront. Tudomásom szerint ugyanis az 1979-es bemutató előtt a filmet zárt körű előadásokon éveken keresztül vetítették, főleg pártszemináriumok résztvevőinek, vagyis hanganyaga alighanem jóval 1979, vagyis Iványi halála előtt készen volt már. 195.56.250.155 (vita) 2010. szeptember 21., 22:35 (CEST)

Még egyszer végig hallgattam a leleplező jelenetet és a rendezői információkat. A hang egyértelműen Madaras Józsefé. Lehetséges, hogy 1979-ben, amikor a Tinódi moziban elkezdték napi három előadásban játszani a filmet, kénytelenek voltak -cenzori nyomásra- párbeszédeket lecserélni. Ez ma-már megállapíthatatlan. Lehet, hogy a művész a bármi-kori utószinkron időpontjában nem volt elérhető. Egy tény Bacsó rosszul emlékezett, Iványi 1979. december 15.-én halt meg. Ugyanebben az évben, szeptember 14.-én még volt egy jelentős bemutatója Szolnokon, a legendás, Ljubimov által rendezett Csere című darabban. Ebben az időpontban már játszották a Tinódiban a filmet, tehát abban az évben is meg tudta volna csinálni az utószinkront.
Egyébként, miközben a Színházi Adattárban tanulmányoztam Iványi szerepeit, meg kellett állapítanom, hogy jelentős, vezető vidéki színész volt. Ezen a platformon, 1951.-től 112 bemutatóját regisztrálták. Remélem lesz időm a közeljövőben szócikket írni róla.
Észrevételeid alapján módosítom a szócikket. Kérlek lektoráld, ha nem megfelelő javítsd ki közvetlenül. Remélem más szócikkeinket is lektorálod. Örülnék, ha a szerkesztők között is üdvözölhetnénk. Üdv. – Kispados vita 2010. szeptember 22., 13:23 (CEST)
Látjátok, Kispados is még a IX. Kiadás (1922) helyesírását alkalmazta (pont-kötőjel) a dátumírásban. Miért ne tette volna ugyanezt Bacsó generációja, hiszen a tanú szót az üssskolában rövid u-val tanulták. Az 1-jént se tanulja meg már soha, aki a X. Kiadás szerint azt még csak lehetőségként olvasta. (De nem is kell, mert a XII. már visszatér a X.-hez.) :-) --Voxfax vita 2013. augusztus 9., 09:47 (CEST)
Szia! Lektorálást különböző okokból nem tudok vállalni. A napokban egy minitanulmány számára magam is foglalkoztam a filmmel. Meghallgattam az audiokommentárt, gyanakvó civil szerkesztőként ellenőriztem az ellenőrizhető infókat, és megpróbáltam újakat gyűjteni. Így jutottam el az itteni szócikkhez. Köszönöm az invitálást, de egy időben aktív szerkesztő voltam már itt. Ilyen-olyan okokból nyugállományba vonultam. 195.56.250.155 (vita) 2010. szeptember 23., 19:11 (CEST)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. * A miskolci színészek azonosításában komoly segítséget kaptunk a város Színháztörténeti és Színészmúzeumától.

A "tanus" lábjegyzetről, utoljára[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kispados, azt hittem volna, hogy miután fent pontosan közöltem, 1966-ban A magyar nyelv értelmező szótára -- úgy is mint az Akadémiai Kiadó kiadványa, melynek előzéklapján, az első kötetben ez áll: "Szerkesztette a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete" --, illetve annak VI. kötete hányadik oldalon és ott is hol tanú szócikket hoz, lesz benned annyi belátás és tisztesség, hogy magadtól visszaállítod tegnapi szerkesztésemet. Úgy látom azonban, egyszerűen nem is érted a problémát, ezt illusztrálják a tegnap este a vitalapomra citált "példáid", amelyeket ott kommentáltam. Ezért én most még egyszer, utoljára törlöm a wikifelhasználókat megtévesztő lábjegyzetedet. Ha ismét visszaállítod, azt vandálkodásnak fogom tekinteni, és blokkot kérek rád. – Pagonyfoxhole 2010. november 12., 13:45 (CET)

Kár, hogy nem olvasol figyelmesen. Én az újabb vélemények figyelembe vételével, módosítva írtam lábjegyzetet, például L.A. szerkesztő fejtegetése alapján. Egyúttal megírtam azt is, hogy a Nyelvtudományi Intézetnek írtam, mivel van esélye annak, hogy nem helyesírási hiba a rövid magánhangzós cím, hanem Bacsóék valamiért így használták. Lehet persze az is, hogy egyértelműen helyesírási hiba, ami általad és mások által is bármikor szótárakkal dokumentálható. Abban az időben valószínű, hogy nem lehetett -csak úgy- az elkészült főcímet javítani, hiszen megállapítottuk azt is hogy egyes, később szerepet kapó színészek nem szerepelnek azon. A tisztesség szót használva velem szemben, mintha tisztességtelen lennék, ezennel is visszautasítom. A vitában én soha nem használtam erős szavakat. Rövid "u"-s példákkal a kérdés dimenzionáltságát akartam érzékeltetni. Vagyunk néhányan, akik Veled ellentétben bizonytalanságukat megfogalmazták és nemcsak helyesírási kérdésként kezelik ezt a problémát. Természetesen a lábjegyzetet az Intézet válaszáig nem fogom már módosítani. Vandálkodással mindenesetre még senki sem vádolt. – Kispados vita 2010. november 13., 06:50 (CET)

A cikk címe[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tanú vagy tanu egy másik lapon (is) folyt megbeszélés.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ugye nem gondoljátok komolyan, hogy egyetlen cikkbe 35 darab filmkockát zsúfoltok be? Wikipédia:Képek irányelvre hívnám fel a figyelmet, a képkockák jogvédettek, kizárólag közvetlen illusztrációs célra és korlátozott mennyiségben használhatóak fel. Jogvédett kép a Wikimédia Alapítvány határozata szerint galériában nem szerepelhet!

Legyetek szíveske kiválogatni a fontos illusztrációs értékű kockákat és a többit eltávolítani a szócikkből. Ha nem teszitek meg, én fogom megtenni. Legyen szíves mindenki betartani a képfeltöltési szabályokat. Az, hogy lehet képkockát feltölteni nem azt jelenti, hogy kismilliót fel lehet ugyanabba a szócikkbe! A Wikipédia nem képgaléria, pláne nem filmes képgaléria. Köszönöm a megértést. Teemeah TOP eye.jpg big bang is ALIVE 2012. március 14., 19:12 (CET)

Vitalapon meg pláne nem lehet jogvédett kép! Teemeah TOP eye.jpg big bang is ALIVE 2012. március 14., 19:13 (CET)

Válasz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy kis türelmet kérek rövidesen reflektálok. – Kispados vita 2012. március 14., 21:39 (CET)

Javaslat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Köszönöm a figyelmeztetést!

Sajnos a mai napig -szóbeli ígéret ellenére- nem sikerült írásos engedélyt kapnom. Ennek -mint már többször is jeleztem- okai a következők lehetnek:

  • Egyszerűen nem értik, hogy mit akarunk. Ebben az esetben például úgy vették, hogy a wikipédidia nagyon hasznos tevékenységet folytatott a képkockák közlésével. Nem értik, hogy miféle illegális haszon keletkezhet a wiki oldalán a silány lépek közléséből.
  • Lehet, hogy ebben az esetben is könnyebb lenne a dolgunk, ha nem egy mezei szerkesztő, mondjuk Gipsz Jakab fordulna egy tekintélyes szervhez, hanem például a magyarországi wikipédia alapítvány. Ez a javaslatom még nem került el az említett szintig. Számomra döbbenet, a legalizációt végző szerkesztők tapasztalataikat, javaslataikat nem tudják közvetíteni.
  • Ilyen megokolásból, természetesen én a képek törlésére nem vállalkozom, ha valaki figyelmesen elolvassa a szócikket illetve a vitalapot észre kell, hogy vegye, nem sima illusztrálásról van szó. A vitalapon szereplő képek garantáltan nem illusztrációs céllal kerültek fel. Ezek alapján egyre több színészt tudtunk azonosítani, illetve forrásokkal alátámasztva fatális tévedéseket tisztázni. Jó tudom, hogy sokak szerint ez nem a wikipédia feladata. A legutóbbi intenció egy felelős magas jogosultságú szerkesztőtől így szólt. Egy, vagy több forrásból, némi átfogalmazással csinálj egy új wiki szócikket. Ha rájössz, hogy már idejét múlt, vagy rossz az információ ne törődj vele, hisz forrással alá van támasztva.

Javaslataim:

A szócikkben szeretném, ha megmaradna a film főcíméről készült képkocka. Ennek nagyon fontos oka van. Éppen a napjainkban legalizálta a helyesírással foglalkozó testület a képen látható címet a szócikkben is. Nem én töltöttem fel az információs boxban szereplő képet. Ezért másodikként ezt szeretném, ha maradna. Az összes többi -általam készített- képkocka törlését, döbbenettel és érthetetlenül tudomásul veszem.

Remélem nem kerül törlésre a Pesti Műsorról készült, forrásként használt fotó. Ennek elkészítése érdekében, csak a Széchenyi Könyvtárba kellett beiratkozni...

Továbbra is őszintén reménykedem, hogy a törlések mellett egyszer a tapasztalatok feldolgozására és megvitatására is lesz idő. – Kispados vita 2012. március 16., 19:31 (CET)

Én megértem a frusztrációt, de nem lehet kivételezni, csak mert a film fontos neked. Mindenkinek vannak számára fontos szócikkei, de a határokat nem lehet emiatt átlépni. Ha egyszer kivételezünk, állandóan azt fogjuk hallgatni, hogy "de bezzeg a A Tanu szócikkében lehet 35 filmkocka, az enyémben miért nem lehet?". Egyszerűen ennyi jogvédett kép nem lehet egyetlen szócikkben, ezt nem én találtam ki, hanem az az alapítvány, aminek a szerverén van a Wikipédia. A képek akkor se maradhatnának, ha engedély lenne rájuk, mivel nem szabad licencű képek. 4-5 filmkocka bőven elég egy szócikkbe. A szereplőazonosítás nem a Wikipédia feladata (és ráadásul saját kutatás), de ha ezzel szeretnél foglalkozni, a képeket áttöltheted egy külső tárhelyre, mondjuk flickr.com-ra vagy picasa-ra, egy albumba, aminek a linkjét ide lehet linkelni a vitalapra, azok számára, akik segíteni akarnak az azonosítással. Nem a Wikipédia szabályainak megszegésével kell kutatást végezni. Teemeah TOP eye.jpg big bang is ALIVE 2012. március 17., 20:28 (CET)

Eltávolításra javasolt képkockák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rövidesen átszerkesztem a szócikket és itt fogom közölni a törölhető képek listáját. – Kispados vita 2012. március 18., 10:56 (CET)

Törölhető képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Válogatás (Folytatom)
    • Fájl:A tanú jelmondat a gáton.JPG
    • Fájl:A tanú illetlenség.JPG
    • Fájl:A tanú álcázás II.JPG
    • Fájl:A tanú Kállai Ferenc Fábri Zoltán.JPG
    • Fájl:A tanú Rákosi Mária Dudás Mária Kállai Ferenc Monori Lili.JPG
    • Fájl:A tanú Monori Lili Őze Lajos Kézdy György Korbuly Péter.JPG
    • Fájl:A tanú robbantás előtt Ifj Németh István.jpg
    • Fájl:A tanú Mezey Lajos Őze Lajos.JPG
    • Fájl:A tanú Metzradt Georgette.JPG
    • Fájl:A tanú a jelmeztervező.JPG
    • Fájl:A tanú Horváth József Kállai Ferenc.JPG
    • Fájl:A tanú Fehér Tibor és Kállai Ferenc III.JPG
    • Fájl:A tanú Őze Lajos és Kállai Ferenc II.JPG
    • Fájl:A tanú alternatív befejezés.jpg
    • Fájl:A tanú Kállai Ferenc Pecsenyke József.JPG
    • Fájl:A tanú Kállai Ferenc és Both Béla.JPG
    • Fájl:A tanú Both Béla.JPG
    • Fájl:A tanú Kállai Ferenc Bicskey Károly .JPG
    • Fájl:A tanú Kállai Ferenc Monori Lili.JPG
    • Fájl:A tanú Györffy György Kállai Ferenc.JPG
    • Fájl:A tanú A fekete autóban.jpg
    • Fájl:A tanú Kállai Ferenc és Őze Lajos.JPG
    • Fájl:A tanú Versényi Ida Kállai Ferenc és Őze Lajos.JPG

Helyszín és dátum pontosítás:[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szerkesztőtárs rutintörlésével nem értettem egyet, ezért visszaállítottam. A köztudatban élő hibás információkat próbáltuk helyretenni, levéltári és egyéb dokumentumok kutatásával. Ezért tartottuk fontosnak az információk közlését. Véleményem szerint egy ilyen típusú rapid törlés előtt eévárható lenne a szerkesztőkkel való polémia kezdeményezése. --Kispados vita 2012. augusztus 26., 20:16 (CEST)

A tanú[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tanu "Ezt a címet hivatalosan a fenti alakban írják."

A "hivatalosan" szóra kérek internetes - forrásmegjelelölést. Köszönöm. A Főcím (ékezet nélkül) kép esetében a Stúdiót is Studió-nak írták. Polgár(elvtárs)pukkasztásból...?

Szerintem A tanú megnevezés - mivel az elérhető webes források is mind így említik - a helyes. --Jávori István Itt a vita 2012. november 21., 15:33 (CET)

Mivel ismét előkerült a téma, mindkét ellentétes véleményt alá tudom támasztani. :)

1/ Tanu, mert a bugyutának aposzfrofált versikében - még 1958 után is - tanúsítom, így szerepelt. Mert 1950, amikor a cselekmény játszódik, az 1954-es, X. kiadás előtt volt. Mert a régi írógépeken nem volt hosszú ú. Mert az akkori bírósági leírók (is) inkább jó káderek voltak és a szerzők ezzel is korhű jelmezbe óhajtották bujtatni művüket. 2/ Tanú, mert a fentebb bemutatott példákon is látszik, hogy az újabb helyesírást kell alkalmazni a régi, akár tipográfiai magyarázatú műcímekben is.

Ha javasolhatom, várjuk meg a film megalkotásának 50. évfordulóját (2019). Ha addig nem jelentkezik mérvadó tanú a rövid u szándékossága mellett, javítsa ki, aki közülünk megéri, mert ha nem, az utókor úgyis megteszi, hacsak addig kötelező nem lesz az sms-ezők ékezetes betűket nem ismerő írásmódja.--Voxfax vita 2013. július 29., 13:14 (CEST)

mivel az elérhető webes források is mind így említik – ez aztán az érv. Meg hogy internetes forrásjelölést kérsz... Az internet nem forrás semmire. Ennek a címnek egyetlen forrása van, maga a film. Na az forrás. – LADis LA ék.jpgpankuš 2013. július 29., 13:44 (CEST)

A Wikipédia interneten olvasható enciklopédia. A szócikkeknél forrásként az interneten elérhető (sajnos gyakran kérészéletű) weboldalak szerepelnek. Magyarország himnuszát a szerző „Hymnus”-nak írta, mégis ma Himnusz-nak írjuk. A tanu cím hibás. Helyesen: A tanú. – Jávori István Itt a vita 2013. augusztus 8., 21:13 (CEST)
Más, de idetartozik. Jókai Mór szócikkében az Oczeánia műcím szerepel. „Egy elsülyedt világrész története. Pest, 1856. Két kötet. (2. kiadás, J. munkái n. k. 94., U. ott, 1875., 3. k. 1889. Németül: Berlin, 1884., 1889.)”
A modern kiadás könyvborítóján meg így Óceánia (Bár itt meg a szerző neve lett furcsán írva... Csak nehogy valaki átjavítsa a szócikkben. Óceánia (regény))
A fenti eset is arra példa, hogy a mindenkori - aktuális - helyesírás nem kidobandó, a régi (másként írt) címeket néha („cz” köznévben esetében gyakran) átalakítják. --Jávori István Itt a vita 2013. augusztus 8., 21:36 (CEST)
Ez mind igaz, de nem cáfolja azt a tényt, hogy 1950-ben (azaz '54 előtt) még a Szabàlyzat is röviddel írta, tehàt lehetett Bacsóék stílusjellemzője is. Jókainál nyilván ilyen szándék nem volt, csak az aktuális helyesírást alkalmazták.--Voxfax vita 2013. augusztus 9., 09:26 (CEST)
A film 1969-ben készült.
Olvasgattam, hogy mások is (pl.: Pagony, Zigomer trubahin) kifogásolták a főcímben szereplő „tanu” szolgai szerepeltetését.
Érdemes megnézni ezt a főcímet, különösen a 40. másodperctől: Mesebolygó - Mézga Aladár különös kalandjai Akkor minden személynevet kisbetűvel kell kezdeni? Szomorú, ha a magyar helyesírást a főcímben szereplő írásmódból vezetjük le... --Jávori István Itt a vita 2013. augusztus 9., 11:20 (CEST)

A főcím nem mindenható:

--Jávori István Itt a vita 2013. augusztus 12., 11:16 (CEST)

Igen tisztelt Tanár Úr! Hagyjuk a tipográfiai kunsztokat (tulajdonnevek kisbetűs írása), a '70-es években külföldön is divat volt. Senkinek eszébe se jusson ebben helyesírási hibát keresni! Egyszerű reklámízű figyelemfelkeltés. A tanu alak viszont a korrajzhoz tartoz(hat)ott, ha nem egyszerű trehányság vagy az 1922-es, IX. kiadású AkH. alkalmazása a vele egyívású stábban. A hevenyészve, titokban összecsapott szamizdatok helyesírása se volt mindig mintaszerű. A korabeli hivatalos iratoké sem. (Ma sem az.)--Voxfax vita 2013. augusztus 12., 15:45 (CEST)

Kedves Voxfax! Én hagyom. Akkor a trehányság folytatódjék.!?--Jávori István Itt a vita 2013. augusztus 12., 16:11 (CEST)

Bocsánat, de egy újabb dilemmával szembesültem:

1. és 2.

A könyvcímben: A Tanú szerepel... :-) --Jávori István Itt a vita 2013. augusztus 12., 16:22 (CEST)

Mint azt több helyen megbeszéltük, a tanú helyes írása egykor tanu volt. Amikor én még kis srác voltam. OsvátA Palackposta 2013. augusztus 12., 18:11 (CEST)

Sajnos hiába kardoskodtam én is a rövid u mellett, mert látszik, hogy a '80-as és '82-es könyv, amit Bacsó még láthatott, már hosszúval írja. A filmtechnikusnak annak idején nem szólt az - ezek szerint - szándékolatlanul régies írásmód miatt, mivel akkor már tudhatta, hogy úgyis dobozba kerül, itthon sose mutatják be. Vitatható viszont a nagybetű, mivel ez sehol sem szerepel sem gúnynévként, sem megszólításként. --Voxfax vita 2013. augusztus 12., 18:29 (CEST)

Ez esetben inkább a könyvcím problémás a nagybetűzés miatt. De ha lenne külön cikke, akkor azt úgy kéne írni sajnos, ahogy a borítón van. Ezt meg úgy, ahogy a főcímben. – LADis LA ék.jpgpankuš 2013. augusztus 12., 19:09 (CEST)

A főcímben nagy T szerepel → A TANU
A Stúdió meg STUDIÓ-ként, ráadásul a nagy I betűn ponttal.
Következetesség hiánya zárja a sort: a nagy J-re persze nem tesz pontot.
Összegzés: A helyesírásra és a diktatúrára fittyet hányt a stábtag... --Jávori István Itt a vita 2013. augusztus 12., 19:38 (CEST)

A teljes nagybetűvel írt tipográfia és a helytelen nagy T a címben két különböző dolog. De ettől még (sajnos) a könyv címe A Tanú marad. A filmé meg A tanu. – LADis LA ék.jpgpankuš 2013. augusztus 12., 20:07 (CEST)

Szerintem Bacsó Péter kötetében írták jól, a Wikipédia szócikkében - pár évvel a szócikk születése után változtattad meg - hibásra: követvén a - szerinted - mindenható főcímet (amiről fentebb már bebizonyítottam, hogy téves, elavult forrás is lehet).
Máshol ezt nem így gondolják:

A cím az cím. Mitől hitelesebb forrás akár a port.hu, akár egy filmkritikus, akár a DVD-borító, mint maga az alkotás? Millió olyan dolgot tudok példának hozni, ami helytelenül terjedt el, de itt helyesen szerepel. Ennek az ellenkezője meg az, amikor nem sikerült A Gyűrűk Ura helyett A gyűrűk ura címet elérnem, pedig az csak egy hibás fordítás. Vagy ami még horribilisebb, A Gyűrűk Ura: A Gyűrű Szövetsége. De ez a marhaság a címe, oszt jóvan. – LADis LA ék.jpgpankuš 2013. augusztus 12., 21:54 (CEST)

Én közvetett módon most akadtam bele ebbe a problémába. Nem lehet, hogy a megoldás ebben rejlik:

"...A kérdéses szót több évtizede (1954 óta biztosan) hosszú ú-val íratja a helyesírási szabályzat. ..."
"Cselekmény: ....1950-ben járunk...."
--Szente vita 2013. szeptember 12., 00:38 (CEST)

Ezeket - fentebb - már több mint egy hónapja feltártam, de nem tudtam az itteni korifeusokat semmiről meggyőzni. Azóta még több adalékot találtam arra, hogy a rövid u mégsem volt szándékos, abba a korba tevő stíluselem: a/ Akkor a folytatásnál is - emlékeztetőül - követniük kellett volna, bár már napjainkban játszódik. b/ Bacsó Kassán született, oda lassabban jár(t) a megszállás óta az MTA; tapasztalatból tudom, még ma is így írnak intelligens tanáremberek: Kassa-i (de a feliratkészítők nálunk is le vannak maradva 1-2 MHSz-kiadással l. Walker a Texas-i kopó). Nap mint nap látni pocsék helyesírású feliratokat bármelyik itthoni tévében is. c/ Egyre inkább úgy látszik, Bacsó nem tulajdonított ezeknek filmjében sem jelentőséget, készen kapott olcsó anyagból dolgozott. (A stáblista és a fejezetcímek is ordító hibáktól hemzsegnek.) A nem lektorált szövegeket talán akárki a stábból hányta oda, ahogy esik úgy puffan módra. Szóval nem szándékosan hagyta úgy, hiszen a regényalakban, még életében megjelent mű címe is az újabb, hatvanéves módi szerint, hosszú ú-val íródott. Így most már én is, tisztelettel, a kijavítók táborába sorolom magam. --Voxfax vita 2013. szeptember 12., 07:54 (CEST)

Hasonló eset Fekete István című könyve ebből az időszakból. Az 1966-os kiadás még rövid u-val írja mind a borítón, mind a belső címlapon (Hu), míg emlékeim szerint az 1970-esben már hosszúra korrigálták (Hú) a belső címlapon (itt a borító nem mérvadó, mivel a régit egy az egyben vették át és sokszorosították). Gyurika vita 2013. szeptember 12., 08:53 (CEST)

Egy film főcíme olyan, mint egy könyv borítója: a cím az cím. Teljesen mindegy, milyen okból, de a főcímbeli cím a mű címe. Műcímben meg nem javítgatunk holmi – egyébként is indokolhatatlanul marhaság – helyesírási szabály miatt. – LADis LA ék.jpgpankuš 2013. szeptember 12., 09:46 (CEST)

Hát összességében bármi legyen is az ok azért ez tanulságos.

Van itt egy szó, amit 1950 előtt u-val írtak aztán egy maroknyi ember úgy dönt mostantól a ú a helyes, aki meg gyerekkorától úgy tanulta és nem ugrik az hülye/béna/analfabéta/igénytelen.
Másrészt gyakorlatilag páran elfelejtik, hogy a helyesírás az nem törvény hanem javaslat. Illik tartani egy enciklopédiában, de az embernek egyébként (pl.művésznek) van szabadsága ez ügyben. Sok közepes nyelvészeti tudással megáldott kiváló helyresíró nem tud elszakadni az iskola által belé vertektől. Így lehet az is pl. hogy itt a Wikipédián volt, aki úgy gondolta, hogy Kerényi Károly a klasszika-filológus, vallástörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja az hülye a helyesíráshoz és javítani kellene az általa leírtakat egy "helyes" kifejezésre. Vicces volt. --Szente vita 2013. szeptember 12., 19:24 (CEST)

Zárszóként hadd idézzem magamat: A Jóisten mindent tud, de némely wikipédisták mindent jobban tudnak. --Voxfax vita 2013. szeptember 13., 17:53 (CEST)

Javaslat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Úgy tűnik Kispados havonta egyszer visszanéz a wikipédiára. Remélem hozzászól ehhez az értelmetlen, vissza-visszatérő gumicsont szintű vitához. Ő és több más szerkesztő nagyon sokat tett ennek és más témának tisztázása érdekében. Több színészt pl. Ők azonosítottak. Mi lenne, ha ezt a munkát is segítenék az aktuális helyesírást emlegetők. De kivitatkozik ezen? Találgatni, hogy ötven éve miért így és miért úgy ez elképesztő. És az is, miszerint nem volt lektor. Jelentem volt, csak cenzornak hívták. A tanu esetében, Rényi Péternek hívták. Van aki ezt a nevet nem ismeri? Befejezésül: Azt a fránya főcímet a régi analóg technikával is letudták volna cserélni. Úgy tűnik nem akarták. Hogy miért nem? Ezt talán bízzuk a filmesztétákra. Eleddig nyoma sincs annak, hogy ez kérdés lenne tudományos körökben. A wikipédia az egyetlen platform, ahol felhívták a figyelmet a főcìm különlegességére. Biztos nem gondoltak arra, hogy ebből egy parttalan vita indukálódik. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 37.76.98.77 (vitalap | szerkesztései) 2013. szeptember 12., 18:34‎ (CEST

A lektor nem filmgyári szakma. A cenzor sem. A főcím a rendező, a dramaturg, a stúdióvezető (ma: producer) és a forgalmazó öröme, bánata volt, van. OsvátA Palackposta 2013. szeptember 12., 22:14 (CEST)
Magam részéről e nemes vitát letudtam, nem akarok tovább kivitatkozni rajta. A cenzor nyilván nem a helyesírást ellenőrizte, hanem a mű dobozképességét. Amikor ez beigazolódott, hagyták a francba a helyesírási kérdéseket, meg se kérdezték Bacsótól, hogy tényleg szándékosan írta-e korhűre a rövid u-t. Különben Cenzor Ildikó még mindig hervadozik a közéletben, tőle is meg lehetne tudni egyet, s mást, csak előbb igazságszérumot kellene neki beadni, mert eddig csak i-nélküli szérumot kapott félletális dózisban.--Voxfax vita 2013. szeptember 13., 17:48 (CEST)

Bástya et. az Angolparkban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mivel kisebb nézeteltérések merültek fel, mikor az érdekességek rovatban megemlítettem a Szocialista Szellem Vasútját, valamint az Angolpark táblát, némi magyarázatot fűznék hozzá: 1. A SZocialista SZellem Vasútja a Budapesti Vidám Park Viharvasútjában volt. Ezt mindenki észleli, aki látta a filmet és volt a Vidámparkban. Ipősebb pestiek tökéletesen tisztában vannak vele. Tökéletesen beazonosítható a hely és a kocsijai is. Akkor miért írtam, ha mindenki tudja? No azért, mert a Vidámpark végleg bezárt. AZ ifjabb generációk, akik véletlenül megnézik és értelmezni is tudják a Tanut, már NEM FOGJÁK TUDNI, hol készült. 2. Angolpark tábla: A Vidámpark bejáratánál egy vastraverzes neonfelirat van: Vidámpark. 1950 óta ott van. A filmben Angolpark felirat van, bárki láthatja. A Vidámpark felirat elé egy-két napra Angolpark táblát szereltek. A régi leszerelésének a gondolata is abszurd a költségek figyelembevételével, pláne, hogy teljesen felesleges. Voxfax felegesnek ítélte, Hungarikusz Firkász meg forrást kért rá, mikor azt írtam, az emberek csodálkoztak, hogy mi történt, mire ez a furcsa változás. Nos, 12 éves gyerekként saját szememmel láttam az Angolpark táblát. Az emberek nézték és csodálkoztak, senki nem tudta mire vélni, mire a visszanevezés. Ott nézték, ujjal mutogattak, nézze má', hát mi történt itt? Azt senki nem tudta hogy bent filmet forgatnak. Újság nem írta meg. Maga a tábla tény, a filmben is ellenőrizhető, akkor nem tudom mi kell forrás arra, hogy egy igencsak meglepő táblán az arra járó emberek elcsodálkoztak, mert elképzelni sem tudták, mi történhetett. Mégegyszer: saját szememmel láttam. Ez az apróság egyébként nem tudom miért akkora horderejű, hogy forrást kelljen rá találni. Ezen az alapon a Wikipédia 90 százalékára rá lehetne tenni a forráskérő sablont. --Livvyfan vita 2013. október 9., 01:42 (CEST)

Szocialista Szellem Vasútja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ismét késhegyig menő vita lett ezen az apróságon. Tehát: Bizonyos vasutat az 1930-as évek folyamán építették. Eleinte Szellemvasút volt, de a film 1969-es forgatásakor már régesrégen Viharvasút. Az attrakció fölött viszonylag magasan felirat is volt: "Vihar Vasut", így. Milliószor ültem rajta, 1968-1970 körül jártam leggyakrabban. Viharvasút volt és pont.

A filmbéli jelenetet egészen a bejárathoz közel forgatták egészuen kis képkivágással, hogy a Vihar Vasut tábla ne látszódjon. Közvetlenül a bejárat felé, alig a fejmagasság felett szerelték fel film CSELEKMÉNYE szerinti Szellemvasút táblát, amit szintén a film CSELEKMÉNYE miatt cseréltek le Szocialista Szellem Vasútjává. Tehát: 1. Viharvasút: a film FORGATÁSI HELYSZÍNE 1969-ben. 2. Szellemvasút és Sz.SZ.V.= a film cselekménye miatti átdíszletezés. 3. A DVD megnézésével a legteljesebben természetes, hogy a filmbéli átdíszletezést láthatjuk. 4. Ennél értelmesebben már nem tudom elmagyarázni.

--Livvyfan vita 2013. október 11., 10:33 (CEST)

Egy világosító visszaemlékezései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szeretnék néhány megjegyzést hozzáfűzni a film forgatáshoz.

Fiatal kezdő világosítóként részt vettem a film sokadik pót forgatásán. Többször néhány napra leállt a forgatás és Bacsó a film főigazgatóságon a mustereket be mutatta és újra forgatunk néhány jelenetet. A viharvasút belsőt a Lumumba u. ma Róna u. nagy műterembe készült. A filmezéshez használt fart sínen tolták a kamerát az ismert élőképek között. Ebben műterembe vettük fel a disznóvágási jelenetet mert ennek a műteremnek van műtermi pince része. Bacsó forgatásokon, ment az ugratás és szerette a jó hangulatot. Egy ilyen ugratásból lett hirtelen elkeresztelve a levágott sertés, a Dezső. A disznóvágásos jelenetnél a belső ellenőrzés a húsokat, kolbászokat petróleummal locsolta meg, hogy a forgatás után ne legyen értelme „ellopni” valakinek az értékes élelmiszert. Ebből anekdota lett a filmesek körében, és az esetről a könyörtelen bürokratáról egy TV film készült. Az elmaradt akasztásos jelenet a Flórián közelében egy iskola udvarán készült. Hétvégén. Amikor üres volt az iskola. Később több filmet is forgattam Bacsóval, és ezért egyszer megmertem tőle kérdezni, hogy van e most Magyarországon cenzúra(1975). Azt mondta sajnos nincs. Megdöbbentem. Öncenzúra van, és ez könyörtelenebb, mint a cenzúra.

Tisztelt névtelen szerkesztő! A szócikk névtérből áthelyeztem visszaemlékezését erre a vitalapra. Remélem itt megmaradhatnak sorai. Ha a nem beazonosított szereplők (pl: püspök) nevesítésében segíteni tudna, örömmel vennénk. Üdvözlettel: --Kispados vita 2014. július 24., 11:45 (CEST)