Vita:2004-es magyarországi népszavazás

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Gubbubu 7 évvel ezelőtt a(z) Kivett rész témában

Nem tudja valaki használni a Magyar Nemzet archívumát? A cikkben per pillanat azért csak népszabis lábjegyzetek szerepelnek, mert a MNO archívum nem hoz találatokat a kérdéses időszakból. Így viszont sérül a mindkét oldal álláspontjának bemutatása. Beroesz vita 2007. november 29., 23:03 (CET)Válasz

2009 februári tatarozás[szerkesztés]

A következő dolgok zajlottak le:

  • Források uniformizálása ({{cite web}}(?))
  • A 2. kérdésről szóló rész feltuningolása, tagolása
  • Egy új térkép (Nepszav 2004-1 eredm.PNG)
  • Újabb források hozzáadása

Ami továbbra sincs, illetve nem feltétlenül helyes:

  • A gépem továbbra sem szereti a Magyar Nemzet archívumát, pedig a Fidesz legtöbbször nekik "nyílik meg". Így viszont a Népszabadság cikkei vannak túlsúlyban a források között.
  • Képek hiányoznak

Beroesz 2009. február 18., 12:57 (CET)Válasz

Kivett rész[szerkesztés]

"Ez a népszavazás egyben egy visszásságra is felhívta a figyelmet. A több kérdést is magukban foglaló népszavazások kampánya során sokkal egyszerűbb azonos válaszok adására buzdítani, mert ez az állampolgárok számára könnyebben megjegyezhető. Az egy igen és egy nem válaszra buzdító kampányok sikertelensége valószínűsíthető, hiszen sok olyan állampolgár lehet, aki meg sem érti a kérdéseket, mégis elmegy szavazni, de véletlenül felcseréli a kampányban megjelölt válaszokat, és „fordítva szavaz”, mint ami az adott kampányt bonyolítók célja lenne. Emiatt került előtérbe a „két nem”-es és „két igen”-es kampány. A kormányoldal érdeke a kórházprivatizációs kérdésre adott „nem” válasz volt, bizonyos vélemények szerint emiatt belekényszerültek a másik kérdésben is a „nem” válaszra buzdító kampányba. Az ellenzék esetében éppen fordítva történt a dolog: az ő érdekük a határon túli magyarság esetleges választási szavazóként való bevonása volt, így ők a másik kérdésben kényszerültek az „igen” kampányba, annak ellenére hogy korábbi nyilatkozataik szerint nem zárkóztak el a privatizáció elől. A népszavazási kérdésekben kialakult eredménytelenség ehhez a felemás helyzethez is köthető."

Forrás nélküli spekuláció, különösen durva a "az ő érdekük a határon túli magyarság esetleges választási szavazóként való bevonása volt" c. mondatrész, ami mai napig bizonyítatlan, és Gyurcsány Ferenc által megfogalmazott vádakat visszhangoz. Gubbubu12 2016. október 4., 03:09 (CEST)Válasz