II. Mihály havasalföldi fejedelem

II. Mihály
Mișu Popp (1827–1892) festménye
Havasalföld fejedelme
Uralkodási ideje 1593. szeptembere – 1600. szeptembere
Elődje	III. Sándor
Utódja	Simeon
Erdély fejedelme
Uralkodási ideje 1599. november 20. – 1600. október 5.
Elődje	Báthory András
Utódja	Báthory Zsigmond
Moldva fejedelme
Uralkodási ideje 1600. májusa – szeptembere
Elődje	Jeremiás
Utódja	Jeremiás
Életrajzi adatok
Született	1558 Drăgoești
Elhunyt	1601. augusztus 9. Aranyosgyéres közelében
Édesapja	Petraskó
Édesanyja	Theodora Cantacuzino

Vitéz Mihály (románul Mihai Viteazul), (1558 – Aranyosgyéres, 1601. augusztus 9.), Mehedinți bánja, fejedelmi asztalnok és Craiova bánja, Havasalföld, Moldva és Erdély fejedelme.

Vitéz Mihály a legtöbb forrás szerint 1558-ban született, egyesek szerint Petraskó havasalföldi fejedelem házasságon kívüli gyermeke volt, mások szerint Pârvu Buzescué. A Buzești testvérek apja; édesanyja Teodora Cantacuzino, a Cantacuzino dinasztia sarja, Iane Cantacuzino testvére. Feltételezett apja és anyja, egy kocsmárosnő görög származásúak voltak.

Élete

Gyermekkoráról nem maradt fenn forrás, ám bizonyosnak tűnik, hogy igen szegény körülmények között nevelkedett. Később vándorkereskedéssel foglalkozott, mellyel anyagilag is gyarapodott, és feleségül vette egy görög származású, befolyásos bojár Doamna Stanca nevű leányát, akitől egy gyermeke született. Apósa segítségével jelentős vagyonra tett szert, és hamarosan elnyerte a craiovai báni tisztséget, mely akkor Havasalföld második legtekintélyesebb méltósága volt. A Havasalföld fejedelme, Alexandru kemény, zsarnoki uralma ellen indult összeesküvés résztvevői Mihályt kívánták megnyerni a mozgalom vezérének, azonban még mielőtt a tényleges lázadásra sor került volna, Mihálynak menekülnie kellett a vajda pribékjei elől. Báthory Boldizsárnál talált menedéket, aki beajánlotta őt unokaöccséhez, Báthory Zsigmond erdélyi fejedelemhez. Zsigmond kérésére a szultán 1593 végén őt nevezte ki Havasalföld új vajdájává. Mihály hosszú távon gondolkodott, s úgy döntött, a legtöbb támogatást Báthory Zsigmondon keresztül Rudolf császártól kaphatja. 1595. május 27-én elismerte hűbérurának Báthory Zsigmondot. Még ebben az évben a moldvai vajdával együtt csatlakozott a VIII. Kelemen pápa által 1593-ban létrehozott törökellenes keresztény koalícióhoz (Szent Liga; tagjai között volt a pápai állam, Toscana és Erdély is), ami miatt Szinán nagyvezír még ez évben büntető hadjáratot indított ellene, és elfoglalta Bukarestet, de Gyurgyevó mellett az erdélyi csapatok Bocskai István vezetésével tönkreverték seregét. 1597 elején Mihály békét kötött a szultánnal, 1598-ban elismerte hűbérurának I. Rudolfot, aki ezért 5000 katona zsoldját ígérte. Délről a török, északról a lengyel párti moldvai vajda és az új erdélyi fejedelem, Báthory András szorongatták.

A Habsburgokat támogató Mihály számára az egyetlen kiút Erdély megtámadása volt. Miután követeket küldött Moszkvába, hogy szükség esetén a cárnál kapjon menedéket, 1599. október 15-én megindította hadait. Ehhez közrejátszott az is, hogy a prágai Udvari Tanács október 4-én pénzt ígért Mihálynak. A közszékelyeket régi szabadságuk ígéretével maga mellé állítva a sellenberki győztes csata után (október 28.) bevonult Gyulafehérvárra, ahol november 26-án erdélyi fejedelemmé válaszották. (Báthory azonban vereségként értékelte a csatát és Moldva felé menekült, de a határ közelében a ráuszított székelyek elfogták és kegyetlen módon meggyilkolták.)

Mihály elfoglalta Erdélyt, de katonáit nem tudta féken tartani. Mindennaposak lettek a rablások, erőszakoskodások. A következő évben Moldvát is megszerezte kiűzve onnan a lengyeleket, de a kozák hadaktól vereséget szenvedett és Lengyelország elleni hadjáratának tervét fel kellett adnia. Ezután azonban az anarchiát megelégelő rendek Giorgio Basta kassai főkapitányt hívták be ellene. 1600. február 9-én Mihály visszautasította I. Rudolf Erdély átvételére vonatkozó kívánságát. A Maros menti Miriszló melletti vereségét követően, májusban betört Moldvába, elűzte a lengyel hűbéres Ieremia Movila vajdát, akit október 14-én a lengyel csapatok visszahelyeztek. Azonban a november 4-ei árgyasi csatavesztés után Simon Movilát tették meg vajdává.

Mihály Prágába menekült és itt ismét megnyerte Rudolf kegyét. A császár visszaküldte Erdélybe, ahol Basta oldalán harcolt Báthory Zsigmond ellen, és Goroszlónál 1601. augusztus 3-án egyesült seregük vereséget vért Báthory csapataira. Győzelmük után néhány nappal azonban a generális fölöslegessé vált szövetségesét vallon zsoldosaival megölette.

Mihai Viteazul címere

Gyermekei

• Mihály Stancát, Dimitru Izverani leányát vette feleségül, két gyermeket szült férjének:
  • Miklós Petraskó (? – 1600. szeptembere)
  • Florica ∞1 Stefan Basarab ∞2 Ioan Cantacuzino
• Ezenkívül ismert egy törvénytelen gyermeke is Tudora Tirgsovától:
  • Marula ∞ Socol Cornateni

Emlékezete

A román soviniszta történetírás Vitéz Mihályt a román területek első nagy egyesítőjeként tartja számon, hiszen néhány hónapig egyidejűleg viselte a havasalföldi és moldvai vajda címet, valamint Erdély császári helytartójának titulusát. A 20. század második felében kialakított kultusza jegyében Románia számos városában áll szobra, egyebek közt Nagyváradon is (a város főterén; csak a talapzata több mint 3 m magas).

Források

• Szoborlap: Mihai Viteazul szobra

Lásd még

• Havasalföldi fejedelmek listája
• Moldvai fejedelmek listája
• Havasalföldi és moldvai fejedelmek családfája

Előző uralkodó: III. Sándor

Havasalföldi fejedelem 1593 – 1600

Következő uralkodó: Simeon moldvai fejedelem

Előző uralkodó: Jeremiás

Moldvai fejedelem 1600

Következő uralkodó: Jeremiás

Előző uralkodó: Báthory András

Erdély fejedelme 1599 – 1601

Következő uralkodó: Báthory Zsigmond