Virginie Loveling

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Virginie Loveling
Loveling Rosalie and Virginie 070512.gif
Virginie Loveling a kép jobb oldalán, mellette nővére, Rosalie
Élete
Született 1836. május 17.
Elhunyt 1923. december 1. (87 évesen)
Pályafutása
Jellemző műfajok vers, regény, esszé, gyermekregény

Virginie (Marie) Loveling (1836. május 17.1923. december 1.) flamand költő, regény-, esszé-, gyermekregény író. W.E.C. Walter álnéven is írt.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Virgine Loveling Nevele-ben született Belgiumban. Húgával, Rosalie Lovelinggel dolgozott együtt, aki maga is író volt. Apja, Herman Loveling halála után a család Gentbe költözött, ahol nővére a francia ajkú, jobbára antiklerikális szellemű emberek köreiben mozgott,. Később visszaköltözött Nevele-be.

Nővérével együtt Virginie romantikus alaphangú, realista, leíró költészetet művelt. Két esszégyűjteményt is megjelentettek a vidéki közösségek életéről és a városi burzsoáziáról.

Nővére 1875-ös halála után gyerektörténeteket, regényeket és esszéket írt, melyek a kor részletes képét adják számunkra, figyelemre méltó intellektuális és pszichológiai éllel. A kor olyan ellentmondásos témáit feszegetik, mint a származás, oktatás, vallás és a nők jogai. A Levensleer (1912) társszerzője unokaöccse, Cyriel Buysse mellett. A mű humorosan jeleníti meg Gent franciaajkú burzsoáziáját.

A hivatalos elismerést Een dure eed c. regénye (1891) hozta meg, mely megkapta a holland irodalom ötévente adományozott díját.

1923. december 1-jén hunyt el Nevele-ben.

Bibliográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Társszerző Rosalie Lovelinggel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gedichten (1870)
  • Novellen (1874) Rosalie : Jan-oom en Belle-Trezeken, De baan der kunst, Serafine, Broeder en zuster, Meester Huyghe ; Virginie: Drie kleine schetsen, Sidon, In de Hope van Vrede, De verdwaalden, Emiliaantje
  • Nieuwe novellen (1876) Rosalie: Mijnheer Daman en zijn erfgenamen, Juffrouw Leocadie Stevens, Po en Paoletto ; Virginie: Octavie en Estelle, De kwellende gedachte, De vijftig franken
  • Polydoor en Theodoor en andere novellen en schetsen (1883) Virginie: Polydoor en Theodoor ; Rosalie: De hond, Uwe tweede vrouw, Het eenig kind, De gierigheid, Kinderverdriet, Onbehendige troostwoorden, Iets over het onderwijs der vrouw, Beloften en bedreigingen, Mijn verre neef
  • Onze Rensen (1950)
  • Niets is onbeduidend ( A. Van Elslander gyűjtésében és kommentárjával, 1978)

Társszerző Cyriel Buysse mellett[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Levensleer (Novel 1912)

Önálló szerző[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • In onze Vlaamsche gewesten (politikai esszé, 1877)
  • Drie novellen (esszé, 1879)
  • Josijntje (gyermekregény 1883)
  • Fideel en Fidelineken (gyermekregény 1883)
  • Het hoofd van 't huis en allerlei schetsen (esszé, 1883)
  • De spinnekop, Braaf maar niet onbedachtzaam zijn en Gevangen zijn. (gyermekregény 1884)
  • De sledevaart (regény, 1884)
  • De muisjes (gyermekregény 1884)
  • Sophie (3 részes regény 1885)
  • De kleine Italianen (történetek 1886)
  • Een Sint-Nicolaasgeschenk (gyermekregény 1886)
  • Van allerlei (gyermekregény 1886)
  • De bekoring (gyerméekregény 1886)
  • De geschiedenis van Moorken (gyermekregény 1886)
  • Plagen en goeddoen (gyermekregény 1886)
  • Het onweder (children's story 1886)
  • Een winter in het Zuiderland (regény 1890)
  • Een dure eed (regény 1891)
  • Idonia (regény 1891)
  • Eene idylle (regény 1893)
  • Een vonkje van genieen andere novellen (esszé, 1893)
  • De troon van Engeland (regény 1893)
  • De bruid des Heeren (regény 1895)
  • Mijnheer Connehaye (regény 1895)
  • Het land der verbeelding (regény 1896)
  • Madeleine (+ Contrasten) (regény 1897)
  • Meesterschap (regény 1898)
  • De twistappel (regény 1904)
  • Erfelijk belast (regény 1906)
  • De groote manoeuvers (regény 1906)
  • Het lot der kinderen (regény 1906)
  • Erfelijk belast (regény 1906)
  • Jonggezellen Levens (esszék 1907)
  • Een revolverschot (regény 1911)
  • Bina (esszék 1915)
  • Tamboer (esszék 1920)
  • Van hier en elders (esszék 1925)
  • Volledige werken (10 kötetes gyűjtemény 1933-36)
  • Herinneringen aan Franskens (regény 1950)
  • Herinneringen (esszék 1967)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]