Virginie Loveling

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Virginie Loveling
Virginie Loveling a kép jobb oldalán, mellette nővére, Rosalie
Virginie Loveling a kép jobb oldalán, mellette nővére, Rosalie
Élete
Született 1836. május 17.
Elhunyt 1923. december 1. (87 évesen)
Gent
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers, regény, esszé, gyermekregény
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Virginie Loveling témájú médiaállományokat.

Virginie (Marie) Loveling (1836. május 17.1923. december 1.) flamand költő, regény-, esszé-, gyermekregény író. W.E.C. Walter álnéven is írt.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Virgine Loveling Nevele-ben született Belgiumban. Húgával, Rosalie Lovelinggel dolgozott együtt, aki maga is író volt. Apja, Herman Loveling halála után a család Gentbe költözött, ahol nővére a francia ajkú, jobbára antiklerikális szellemű emberek köreiben mozgott,. Később visszaköltözött Nevele-be.

Nővérével együtt Virginie romantikus alaphangú, realista, leíró költészetet művelt. Két esszégyűjteményt is megjelentettek a vidéki közösségek életéről és a városi burzsoáziáról.

Nővére 1875-ös halála után gyerektörténeteket, regényeket és esszéket írt, melyek a kor részletes képét adják számunkra, figyelemre méltó intellektuális és pszichológiai éllel. A kor olyan ellentmondásos témáit feszegetik, mint a származás, oktatás, vallás és a nők jogai. A Levensleer (1912) társszerzője unokaöccse, Cyriel Buysse mellett. A mű humorosan jeleníti meg Gent franciaajkú burzsoáziáját.

A hivatalos elismerést Een dure eed c. regénye (1891) hozta meg, mely megkapta a holland irodalom ötévente adományozott díját.

1923. december 1-jén hunyt el Nevele-ben.

Bibliográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Társszerző Rosalie Lovelinggel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gedichten (1870)
  • Novellen (1874) Rosalie : Jan-oom en Belle-Trezeken, De baan der kunst, Serafine, Broeder en zuster, Meester Huyghe ; Virginie: Drie kleine schetsen, Sidon, In de Hope van Vrede, De verdwaalden, Emiliaantje
  • Nieuwe novellen (1876) Rosalie: Mijnheer Daman en zijn erfgenamen, Juffrouw Leocadie Stevens, Po en Paoletto ; Virginie: Octavie en Estelle, De kwellende gedachte, De vijftig franken
  • Polydoor en Theodoor en andere novellen en schetsen (1883) Virginie: Polydoor en Theodoor ; Rosalie: De hond, Uwe tweede vrouw, Het eenig kind, De gierigheid, Kinderverdriet, Onbehendige troostwoorden, Iets over het onderwijs der vrouw, Beloften en bedreigingen, Mijn verre neef
  • Onze Rensen (1950)
  • Niets is onbeduidend ( A. Van Elslander gyűjtésében és kommentárjával, 1978)

Társszerző Cyriel Buysse mellett[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Levensleer (Novel 1912)

Önálló szerző[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • In onze Vlaamsche gewesten (politikai esszé, 1877)
  • Drie novellen (esszé, 1879)
  • Josijntje (gyermekregény 1883)
  • Fideel en Fidelineken (gyermekregény 1883)
  • Het hoofd van 't huis en allerlei schetsen (esszé, 1883)
  • De spinnekop, Braaf maar niet onbedachtzaam zijn en Gevangen zijn. (gyermekregény 1884)
  • De sledevaart (regény, 1884)
  • De muisjes (gyermekregény 1884)
  • Sophie (3 részes regény 1885)
  • De kleine Italianen (történetek 1886)
  • Een Sint-Nicolaasgeschenk (gyermekregény 1886)
  • Van allerlei (gyermekregény 1886)
  • De bekoring (gyerméekregény 1886)
  • De geschiedenis van Moorken (gyermekregény 1886)
  • Plagen en goeddoen (gyermekregény 1886)
  • Het onweder (children's story 1886)
  • Een winter in het Zuiderland (regény 1890)
  • Een dure eed (regény 1891)
  • Idonia (regény 1891)
  • Eene idylle (regény 1893)
  • Een vonkje van genieen andere novellen (esszé, 1893)
  • De troon van Engeland (regény 1893)
  • De bruid des Heeren (regény 1895)
  • Mijnheer Connehaye (regény 1895)
  • Het land der verbeelding (regény 1896)
  • Madeleine (+ Contrasten) (regény 1897)
  • Meesterschap (regény 1898)
  • De twistappel (regény 1904)
  • Erfelijk belast (regény 1906)
  • De groote manoeuvers (regény 1906)
  • Het lot der kinderen (regény 1906)
  • Erfelijk belast (regény 1906)
  • Jonggezellen Levens (esszék 1907)
  • Een revolverschot (regény 1911)
  • Bina (esszék 1915)
  • Tamboer (esszék 1920)
  • Van hier en elders (esszék 1925)
  • Volledige werken (10 kötetes gyűjtemény 1933-36)
  • Herinneringen aan Franskens (regény 1950)
  • Herinneringen (esszék 1967)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]