Virginiai holdruta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Virginiai holdruta
Botrychium virginianum.JPG
Magyarországon fokozottan védett
Eszmei érték: 100 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Harasztok (Pteridophyta)
Osztály: Ősharasztok (Psilotopsida)
Rend: Kígyónyelvpáfrányok (Ophioglossales)
Család: Kígyónyelvfélék (Ophioglossaceae)
Nemzetség: Holdruta (Botrychium)
Faj: B. virginianum
Tudományos név
Botrychium virginianum
(L.) Sw.
Szinonimák
  • Botrypus virginianus (L.) Michx.
  • Osmunda virginiana L.
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Virginiai holdruta témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Virginiai holdruta témájú kategóriát.

A virginiai holdruta (Botrychium virginianum) a holdruta (Botrychium) nemzetségbe tartozó növényfaj.

Jellemzése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

15–35 cm magas, évelő növény. Gyöktörzsének egy pontjából hajtanak ki a meddő, asszimiláló levelek és a spóratermő levél; mindkét levéltípus karéjokra tagolódik. A legyezőszerűen szétterülő asszimiláló levelek ferde helyzetűek, három-négyszeresen szárnyasan összetettek: a levélszárnyacskák vékony-szálasak, kihegyezett csúcsúak, bőrneműek, puha tapintásúak. Az összetett levéllemez háromszög kerületű. A spóratermő levél sporofillumfüzér, mely kétszeresen szárnyasan tagolt, s ágai mentén, két sorban ülnek a spóratartók.

Élőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Észak-Amerikában őshonos. Magyarországon a Kiskunsági Nemzeti Park egyik természetvédelmi területén, a Kunfehértó melletti Kunfehértói holdrutás erdőben fordul elő.

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1950 májusában dr. Zólyomi Bálint botanikus és munkatársai azonosították be a tölgyfaerdőben (Városerdő), az Európában is egyedülálló növénypopulációt képező virginiai holdrutát.
  • Mai napig nem egyezett meg a tudomány abban, hogy miként is került erre a területre a virginiai holdruta. Az egyik állítás szerint a betelepített erdők révén jutott ide a populáció, míg mások az őshonosságát bizonygatják.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]