Vinkler László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vinkler László
Született 1912. október 1.
Szabadka
Meghalt 1980. december 2. (68 évesen)
Szeged
Nemzetisége magyar
Stílusa posztimpresszionizmus, kubizmus, szürrealizmus, absztrakt expresszionizmus, tasizmus
Iskolái Magyar Képzőművészeti Főiskola,
Collegium Hungaricum
Mestere(i) Karlovszky Bertalan, Glatz Oszkár
Aki(k)re hatott Bakacsi Lajos,
Tóth Attila,
Szekeres Ferenc,
Fontos Sándor

Vinkler László (Szabadka, 1912. október 1.Szeged, 1980. december 2.) festő, grafikus, művészeti író. Iskolateremtő képzőművész.

Életútja, munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felsőfokú tanulmányokat a budapesti Magyar Képzőművészeti Főiskolán folytatott, ahol Karlovszky Bertalan, Glatz Oszkár voltak a mesterei. Képzőművészeti tanulmányai mellett jogot is hallgatott a budapesti egyetem jogi karán. 1935-ben ösztöndíjjal Rómába utazott, ahol a Collegium Hungaricumban alkotott nyolc hónapon keresztül. Szorosan nem tartozott a Római iskolához, bár néhány vallási témájú korai alkotása a kora reneszánsz művészet hatását mutatja.

Leginkább portréművészetével aratott nagyon korán sikereket, a portréfestéshez egész pályája során hű maradt, de kísérletező hajlamú művészként folyamatosan megközelítette a XX. századi avantgárd (posztimpresszionizmus, kubizmus, szürrealizmus, absztrakt expresszionizmus, tasizmus) festészeti és grafikai törekvéseket. Még az 1930-as években eljutott Párizsba (1937) és Szicíliába (1939). A második világháborút követően művészete az Európai Iskola alkotóiéval rokonítható.

1947-ben megbízták a szegedi Tanárképző Főiskolán Rajz- és Művészettörténeti Tanszék alapításával, ezt a tanszéket vezette 1957-ig. 1957-1972-ig állásától megfosztották politikai okokból, majd 1972-ben vették ismét vissza. Művészeti pályáját folytatta tovább, alkotói kedve nem hagyta el a létbizonytalanság közepette sem. Képzőművészeti oktatásának összességében nem egészen húsz éve alatt jeles tanítványokat nevelt, köztük Bakacsi Lajos, Tóth Attila, Szekeres Ferenc. A tanítványok és a szegedi művészetkedvelő közönség körében 'fogalom' volt Vinkler László művészete, művészettörténeti és művészetelméleti munkássága. Műveinek jelentős részét a szegedi Móra Ferenc Múzeum őrzi.

Művészete Németh László szavaival[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

„Vinkler László mindent tudott, amit manuálisan egy festőnek tudnia kell, és mindent ismert, amit egy modern embernek és gondolkodónak ismernie kell. Ismerte és őrizte a hagyományt, de nyitott volt az újítás iránt is. A hagyományőrzés és a szüntelen megújulás között kereste az egyensúlyt” – jellemezte a művészt Németh László író.[1]

Műveinek utóélete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2009-ben Kerényi Károly leánya Cornelia Isler-Kerényi (archeológus és a görög művészettörténet ismerője) Vinkler László 6 grafikáját ajándékozta a Móra Ferenc Múzeumnak a családi gyűjteményből, Vinkler grafikái a svájci Asconából kerültek ismét vissza Szegedre, feltehetően Vinkler ezen grafikákkal ajándékozta meg Kerényi Károlyt az 1960-as években nála tett látogatásai alkalmából.[2]

Kiállítások (válogatás)[3][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéni kiállítások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Városi Múzeum, Kupolacsarnok, Szeged (1942)
  • A szegedi Képző- és Iparművészeti Szalon Klauzál téri terme, Szeged (1957)
  • Retrospektív kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest (1959)
  • Reggio Emilia (OL, 1961)
  • Képcsarnok, Szeged (1963)
  • Szabadka (1968)
  • Az én világom, Szeged (1971)
  • Salgótarján (1973)
  • Dunaújváros (1976)
  • Bartók Béla Művelődési Központ, Szeged (1979)

Egyéni emlékkiállítások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Emlékkiállítás, Móra Ferenc Múzeum, Szeged ; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (1982)
  • Pokolraszállás, Móra Ferenc Múzeum, Szeged (1997)
  • Vinkler László 1942-es első önálló kiállításának rekonstrukciója, Móra Ferenc Múzeum, Szeged (1998)
  • Emlékkiállítás, Móra Ferenc Múzeum, Szeged (2001)
  • Antik motívumok, Mártonfi Galéria, Kecskemét (2001)
  • Grafikák, Tiffany Galéria, Budapest (2001)
  • Gyűjteményes kiállítás, Szombathelyi Képtár ; Mű-terem Galéria, Budapest (2002)
  • Kiállítás, Aulich Art Galéria, Budapest (2003)
  • Vinkler világa IV. - tusfestmények, Móra Ferenc Múzeum (2005)
  • Vinkler László festőművész kiállítása, Móra Ferenc Múzeum (2006)

Csoportos kiállítások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Képzőművészetek Szabad Szakszervezete Vidéki Csoportjának I. Kiállítása, Műcsarnok, Budapest (1947)
  • II. Országos miskolci Képzőművészeti Kiállítás, Herman Ottó Múzeum, Miskolc (1956)
  • Képzőművészetünk a felszabadulás után, Móra Ferenc Múzeum, Szeged (1960)
  • Szegedi Képzőművészek Tárlata, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (1967)
  • Változatok egy témára, A szegedi Állami Tanárképző Főiskola Rajz Tanszéke művésztanárainak kiállítása, Állami Tanárképző Főiskola, Szeged (1970)

Csoportos emlékkiállítás (Vinkler Lászlóra nézve)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Vinkler László és tanítványai, Városi Képtár, Orosháza (2001)

Társasági tagság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A szegedi Collégium Artium Képzőművészeti tagozatának vezetője (1957-1980)

Díjak, elismerések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Balló-díj (1932, 1933)
  • Jellinek-díj (1937)
  • Fényes Adolf-díj
  • Oktatásügy Kiváló Dolgozója (1972)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kortárs magyar képzőművészeti lexikon. 3. köt. Szerk. Fitz Péter. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 2001. Vinkler László lásd 903-905. p.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]