Villásszarvú antilop

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Villásszarvú antilop
Antilocapra americana.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Család: Villásszarvúantilop-félék (Antilocapridae)
Gray, 1866
Alcsalád: Antilocaprinae
Nemzetség: Antilocaprini
Nem: Antilocapra
Faj: A. americana
Tudományos név
Antilocapra americana
(Ord, 1815)
Szinonimák
Elterjedés
Elterjedési területeElterjedési területe
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Villásszarvú antilop témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Villásszarvú antilop témájú kategóriát.

A villásszarvú antilop (Antilocapra americana) az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a villásszarvúantilop-félék (Antilocapridae) családjába tartozó Antilocapra nem egyetlen faja.

Hasonló megjelenése ellenére nem rokona az Afrikában és Ázsiában elterjedt különféle antilopfajoknak, hanem egy a tülkösszarvúakkal párhuzamosan kifejlődött család utolsó életben maradt faja. Bár életmódjában sok mindenben hasonlít a tülkösszarvúakra, bizonyos tulajdonságai a szarvasfélékkel mutat rokonságot.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A villásszarvú antilop Észak-Amerika nyugati részén, a kanadai határtól, Mexikó északi részéig honos.

A húszas években kíméletlenül vadászták, ezért állománya a korábbi 35 millióról 20 000 egyedre csökkent. Különböző természetvédő szervezetek óvintézkedéseinek köszönhetően ma már ismét 450 000-re nőtt a számuk, bár egyes alfajok továbbra is veszélyeztetettek. Mexikóban számuk nem éri el az 1000 egyedet, így mindhárom ott előforduló alfaj veszélyeztetett. Közülük a Kaliforniai-félszigeten élő Antilocapra americana peninsularis a legritkább, egyedszáma nem lehet több 200 állatnál és a „kihalástól veszélyeztetett” kategóriába sorolják. Ez az alfaj kizárólag Mexikóban él, a másik kettőnek vannak populációi az Amerikai Egyesült Államokban is, így azok az ottani természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően kevésbé fenyegetettek.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Antilocapra americana americana - Az Amerikai Egyesült Államok és Kanada prérijein ez az alfaj él.
  • Antilocapra americana mexicana - Az Egyesült Államok délnyugati államainak félsivatagaiban és Mexikó csatlakozó területein él.
  • Antilocapra americana oregona
  • Antilocapra americana peninsularis - A Kaliforniai-félszigeten fordul elő.
  • Antilocapra americana sonoriensis - Arizona déli részén és Mexikó északi területein élő alfaj.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állat fej-törzs-hossza 100-150 centiméter, farokhossza 7,5-10 centiméter, marmagassága 80-104 centiméter és testtömege 36-70 kilogramm. A hímnek villa alakú, hátrafelé hajló, kis, előre álló hegyű szarva van. A nőstény szarva nagyon apró vagy teljesen hiányzik. A szarvcsonton lévő szarvtokot évente váltják. Veszély esetén a villásszarvú antilop hosszú, fehér szőre feláll, ez figyelmeztető jelzés a csorda többi tagjának; egyúttal a farok tövénél levő mirigy erős szagot termel. A gida kezdetben szürkésbarna, körülbelül három hét elteltével veszi fel szülei halvány árnyalatát. A gidák a szoptatási időt kivéve az első napoktól egyedül maradnak.

A hím
és két nőstény

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A villásszarvú antilop csordához és revírhez kötődő, legelő életmódot folytat. Tápláléka lágyszárú növények, cserjék levelei, fűfélék és kaktuszok. Az állat 9-10 évig élhet.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ivarérettséget 15 hónapos korban éri el; a hím ritkán szaporodik ötödik életéve előtt. A párzási időszak márciustól októberig tart. A vemhesség 252 napig tart, ennek végén általában kettő, néha három gida születik. A gidák már három hetesen füvet esznek.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]