Vilém Hrubý
| Vilém Hrubý | |
| Született | 1912. november 18.[1][2][3] Říkovice[3] |
| Elhunyt | 1985. szeptember 23. (72 évesen)[1][2][3] Brno[1] |
| Állampolgársága | csehszlovák[4] |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Masaryk Egyetem |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vilém Hrubý (Říkovice, 1912. november 18. – Brno, 1985. szeptember 23.) elsősorban szláv régészettel foglalkozó cseh régészprofesszor.
Élete[szerkesztés]
Gyermekkora nagy részét Uherské Hradiště-n töltötte. 1932-ben érettségizett, majd 1933-1948 között Morvaországban mint tanár dolgozott. Ekkor dolgozta fel a uherské hradiště-i Slovácké Muzeum régészeti gyűjteményét, ahol külön részleget állított fel, ill. a régészeti intézettel közösen ásatásokat végzett a környéken. Lelőhelykatasztert állított össze és a helyi honismereti újságokban közölte eredményeit.
1948-ban a brünni Morva Múzeum szakdolgozója lett és rábízták a staré město-i és uherské hradiště-i ásatások vezetését. 1952-1978 között a múzeum prehisztorikus részlegének vezetője. 1952-től előbb mint külső oktató adott elő a brünni egyetemen, ahol 1960-ban docenssé nevezték ki, majd történettudományi kandidátusi címet szerzett. 1966-ban doktor, 1969-ben professzor lett, azonban ezt az akkori események miatt hivatalosan nem adták át. Ugyanezen évben a Comenius Egyetemen is előadott. 1978-tól haláláig a Morva Múzeumban a szláv régészeti munkahely vezetője volt. Staré Městoban nyugszik.
A kezdetekkor a bronzkorszakkal foglalkozott, disszertációját a középső bronzkori čeloznicei halomsíros temetőből írta. Később már a nagymorva időszak régészetével foglalkozott, elsősorban Veligrad várával, amely Staré Město, ill. Uherské Hradiště területén volt. Itt fedezte fel az első nagymorva kori falazott épületet ("Na Valách" lelőhely templomát), ill. a legnagyobb kiterjedésű szláv temetőt. Ezen kívül Modrában, Hlukban, Osvětimanyban, Zlechovban és másutt ásatott. Jelentős a muzeológiai munkássága is, számos kiállítás szervezője, melyek főként Morvaországgal és a szlávok történetével foglalkoztak.
Művei[szerkesztés]
- 1950 Mohylová kultura na Moravě. Disszertációs munka, Brno
- 1955 Staré Město - Velkomoravské pohřebiště Na Valách
- 1965 Staré Město - Velkomoravský Velehrad. Praha
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Galuška, L. 1992: Vzpomínka (18.11.1992 – nedožité 80-tiny Viléma Hrubého), Archeologické rozhledy 44, 649-650.
- Galuška, L. 1992: Vzpomínka na prof. dr. Viléma Hrubého, DrSc., Vlastivědný věstník moravský 44/3, 404.
- Galuška, L. 1992: Za prof. PhDr. Vilémem Hrubým, DrSc., Časopis Moravského muzea 77/1-2, 272.
- Galuška, L. 1996: Za Vilémem Hrubým, Časopis Moravského muzea, vědy společenské.
- Galuška, L. 2000: Vilém Hrubý 1912-1985, Slovácko, 169.
- Galuška, L. 2003: Za Vilémem Hrubým, Pravěk 12/2002, 381.
- Chropovský, B. 1982: Prof. PhDr. Vilém Hrubý, DrSc., sedemdesiatročný, Slovenská archeológia 30/2, 456-457.
- Klanica, Z. 1994: K nedožitým osmdesátinám Viléma Hrubého, Pravěk 2/1992, 381.
- Marešová, K. 1982: Dílo prof. Dr. Viléma Hrubého, DrSc. v československé archeologii, Časopis Moravského muzea 67, 7-16.
- Nekuda, V. 1972: Doc. dr. Vilém Hrubý, DrSc. šedesátníkem, Vlastivědný věstník moravský 24, 294.
- Podborský, V. 1986: Úmrtí prof. PhDr. Viléma Hrubého, Sborník prací Filozofické fakulty brněnské univerzity E 35, 177-178.
- Sklenář, K. 2005: Bibliografický slovník českých, moravských a slezských archeologů. Praha
