Viktor Lazlo

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Viktor Lazlo
ViktorLazlo by Madeos 10078-0216.jpg
Viktor Lazlo Strasbourg-ban (2010.)
Életrajzi adatok
Születési név Sonia Dronier
Született 1960. október 7. (53 éves)
Lorient, Franciaország
Tevékenység énekesnő

Viktor Lazlo, eredeti nevén Sonia Dronier (Lorient, Franciaország, 1960. október 7.) belga énekesnő. Legnagyobb sikere az 1987-es „Breathless” című szám, melyet a Belgiumban tartott 1987-es Eurovíziós Dalfesztiválon adott elő.

Általában híres francia tervezők gyönyörű ruhakölteményeiben látható. Zenéje a night-clubokat és a háború előtti amerikai filmeket idézi, kis dzsessz és mainstream pop beütéssel.

Életútja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kezdetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apja martinique-i, anyja granadai. Belgiumba egyetemi tanulmányok miatt költözött, és modellként dolgozott Brüsszelben. Itt fedezte fel őt Francis Depryck belga producer, aki sikerre vitte Plastic Bertrand-t is. Ennek történetét eleveníti fel egy interjúban: „Egy nap találkoztam egy gyönyörű, egzotikus nővel, a Le Mirano bárban, Brüsszelben. Sonjának hívták. Miniszoknyában volt, gyönyörű hosszú lábai és gyönyörű feneke volt. Megkérdeztem, vajon lábainak szépsége vetekszik-e hangbeli adottságaival. A válasza ennyi volt: »Kopj le!« Végül aztán rávettem egy vokálra a Lou és a Hollywood Bananas-ban. Megdöbbentett a hangja, és rögtön tudtam, hogy nekünk dolgunk van egymással.” Lou Depryck-kel felvette a Casanova duettet. Majd Alain Chamfort felkérte a „Backdoor man”-re, az „À mort l'arbitre” c. 1983-as film zenéjére. (A film rendezője Jean-Pierre Mocky).

Depryck keresztelte át a művésznőt Viktor Lazlóra (a Casablanca című film egyik férfi főszereplőjéről), és felkért néhány szövegírót, hogy érzelmes dzsessz-dalokat írjanak neki. A Casablanca atmoszférájába helyezte patronáltját – nevét meghazudtolva - az „A nő” c. album számára. Az album annyira jól sikerült, hogy hamar platinalemez lett Belgiumban. Németországban 100 000, Japánban pedig 60 000-es példányszámban kelt el. A „Pleurer des rivières” és a „Canoe rose” Franciaországban tarolt a listákon.

Viktor Lazlo többnyelvű művész- angolul vették fel a fel a „Backdoor man”-t , a „Looser”-t, a „Last wish for an angel”-t, a „Breathless”-t franciául – a „Pleurer des rivières”-t pedig spanyolul.

Művészneve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Különös művészneve és néha androgün megjelenése gyakran kelti fel a gyanút hogy transzvesztitával állunk szemben. Gyakorlatilag ez soha nem talált bizonyításra. Egy alkalommal Bettie Mellaerts-nek a De Morgenben így nyilatkozott: 15 éve gondolkodom hogy miért választottam a Viktor Lazlo művésznevet: Éveken át tartott mire megértettem- a szüleimnek volt egy lányuk, de fiút akartak. Az anyám sírt mikor születtem – egy másik lány…. ez olyan dolog melyet egész életeden át hordozol, és én látni akartam a nevemben is. Meg akartam erősíteni a férfioldalamat, hogy felfedezhessem mellette a nőit: Sonja otthon maradt, introvertáltan, félénken. Imádott főzni, és a tűzzel szemben üldögélt. Míg Viktor állt a színpadon. bátor volt, követelőző, azt a szerepet játszotta amit mindenki elvárt tőle.

Sandra Kim az 1986-os Eurovíziós Dalversenyen a „J’aime la vie”-vel aratott győzelme után először adhatott otthon a versenynek Belgium. Viktor Lazlo volt, aki az 1987-es brüsszeli verseny műsorvezetője volt. Természetesen rendkívül stílusos, nagyon haute-couture volt!

A „Breathless” kooperációban készült James Ingrammel – az amerikai énekessel aki révén Michael McDonald is rövidéletű sikert aratott a „Yah mo b there” duettel. A „Breathless” Victor Lazlo és Philippe Allaert műve, aki később a nemzetközileg ismertté vált Vaya Con Dioshoz csatlakozott. Ez időben még négyszer Japánba is utazott.

Karriere csúcsán[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1989-ben feladta Brüsszelt Párizsért – ahogy később nyilatkozta – karrierem csúcsán hagytam ott Brüsszelt egyszerűen a túlélésért, nem azért hogy profitáljak a már elértekből. A csúcs nem jelentett megelégedést: 23 éves korom óta egy gyerekről álmodtam, és megígértem magamnak hogy ennek szentelem magam amint pénzügyileg lehetőségem van rá. Belgiumban így kicsit kikerült a képből, viszont lassan, de biztosan egyre lényegesebb szerepet töltött be a francia show-bizniszben.

1991-ben Bernard Lavilliers-vel együtt lépett fel, akivel egy napon születtek. A „Mes poisons délicieux” is az ő műve, amelyen más művészek, mint Francoise Hardy, Chris Réa és André Manoukian is dolgoztak. Legismertebb dal erről az albumról a „La ballade de Lisa” és a finom hangú „Teach me to dance”.

Eközben felkérték számos duettre is, például Amedeo Minghivel – „Vattene amore” 1991, - Juliane Werdinggel és Maggie Reilly-vel – „Engel wie du” 1990, Xavier Deluc-kel – „Baiser Sacré” 1991. Megemlítendők még a művészbarátok albumai, például David Linx, Khadja Nin…

Verso Babe[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1996-ig kellett várni a következő album megjelenéséig a „Verso Babe”-bel. Az album borítója Victor Lazlót mutatja hátulról, meztelenül, Christian Lacroix ékszereiben. Rendkívül keresett cikk az interneten a találati eredmények alapján. ez az album olyan költségvetéssel készült, ami megengedte a külföldi felvételeket. Ő a Compass Pointot választotta, a Bahamák gyönyörű tengerpartját. A vendégművészek közt külön említésre méltó Sly Dunbaar és Robbie Shakespeare – Sly & Robbie - a basszusban és a ritmushangszereknél. Az itteni munka gyümölcse egy funkosabb zenei CD lett több effekttel. A „Het Nieuwsblad”-ban így nyilatkozott: „Nagyon izgatott vagyok. Az egész napos interjú során senki sem kérdezett a ruháimról. Karrierem során először történt meg, hogy egyáltalán nem beszéltünk a szépségről vagy a divatról, csak a zenéről. Először érdekli őket igazán a zeném.”

Diszkográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legtöbb albumát angol/nemzetközi és francia verzióban is. A diszkográfia tartalmazza mindkét albumot – a nemzetközi albumot elsőnek. A lista csak azokat az albumokat tartalmazza, amelyek az akkor vele szerződött médiacégek gondozásában jelent meg.

Albumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1985 She / Canoë Rose
  • 1987 Viktor Lazlo
  • 1989 Hot and soul / Club Desert
  • 1990 Sweet Soft & Lazy – The Exclusive Collection
  • 1991 My delicious poisons / Mes poisons délicieux
  • 1993 Sweet, soft and lazy – The Very Best Of (az első „best of”-album)
  • 1996 Back to Front / Verso
  • 2002 Loin de Paname (francia sanzonok)
  • 2002 Amour(s)
  • 2004 Saga
  • 2007 Begin The Biguine

Slágerlistás dalok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1986 Canoë rose : Franciaország, #14
  • 1986 She : CH #27, Németország, #34
  • 1987 Pleurer des rivières : Franciaország, #27
  • 1987 Viktor Lazlo : CH #17, Ausztria #16, Németország, #20
  • 1987 Breathless : Hollandia #27, Belgium, #13
  • 1989 Hot and Soul : CH #22, Németország, #22
  • 1990 Das Erste Mal Tat’s Noch Weh (duett Stefan Waggershausennel): CH
  1. 17, Ausztria #3, Németország, #5
  • 1990 Ansiedad : Németország, #56
  • 1991 Jesse (Douce et innocente) (duet with Stefan Waggershausen): Németország, #25
  • 1994 Engel Wie Du : Hollandia #34
  • 2002 Loin de Paname : Franciao #67
  • 2005 Total Disguise : -Görögo. #11

Kislemezek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1985 Canoë Rose (Franciaország)
  • 1985 Last Call For An Angel (Belgium)
  • 1985 Slow Motion (int)
  • 1986 Pleurer des rivières (Franciaország)
  • 1986 Sweet Soft & Lazy (int)
  • 1987 Breathless (int)
  • 1987 Take Me (Németország)
  • 1988 You Are My Man (int)
  • 1988 Amour Puissance Six (int)
  • 1989 City Never Sleeps (int)
  • 1989 In The Midnight Sky (Németország)
  • 1990 Das Erste Mal Tat's Noch Weh (duett Stefan Waggershausennel) (Németország)
  • 1990 Jesse (duett Stefan Waggershausennel) (Németország)
  • 1990 Ansiedad (int)
  • 1991 Baiser sacré (duett Xavier Deluc-kel) (Franciaország)
  • 1991 Teach Me To Dance (int)
  • 1991 Love Insane (int)
  • 1991 Balade De Lisa (Franciaország)
  • 1993 The Dream Is In Our Hands (int)
  • 1993 Vattene amore (duett Amedeo Minghivel) (Olaszország)
  • 1994 Engel Wie Du (duett Juliane Werdinggel és Maggie Reillyvel) (Németo.)
  • 1996 My Love (int)
  • 1996 Turn It All Around (int)
  • 1998 Besame Mucho (duett Raul Pazzal) (int)
  • 1999 Le message est pour toi (duett Biagio Antonaccival) (int)
  • 2002 The Sound Of Expectation (promóciós kislemez az „Amour(s)”-ból)
  • 2004 Love To Love You Baby (int)
  • 2005 Total Disguise (duet with Serhat) (Görögo.)
  • 2007 J’attends (promóciós kislemez from „Begin The Biguine”)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]