Vida Gábor (biológus)
| Vida Gábor | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1935. március 24. (89 éves) Budapest |
| Ismeretes mint |
|
| Nemzetiség | magyar |
| Iskolái | |
| Felsőoktatási intézmény | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
| Pályafutása | |
| Szakterület | biológiai tudományok |
| Kutatási terület | ökológia, biodiverzitás, biogenetika |
| Tudományos fokozat | kandidátus (1965), akadémiai doktor (1973) |
| Munkahelyek | |
| Eötvös Loránd Tudományegyetem | professor emeritus (tanszékvezető 1973–2005) |
| MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet | igazgató (2004–2006) |
| Szakmai kitüntetések | |
| Széchenyi-díj (1997) | |
| Akadémiai tagság | levelező (1985), rendes (1993) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vida Gábor témájú médiaállományokat. | |
Vida Gábor (Budapest, 1935. március 24. –) Széchenyi-díjas magyar biológus, genetikus, ökológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A biogenetika és az ökológia neves kutatója. 2004 és 2006 között az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet igazgatója.
Életpályája[szerkesztés]
1953-ban érettségizett, majd felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetemre (Természettudományi Kar) ahol 1957-ben kapta meg biológia-kémia tanári szakos diplomáját.
1957 és 1960 között a Szőlészeti Kutató Intézetben dolgozott, majd egy évig középiskolában tanított. 1961-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia Genetikai Intézetének munkatársa, majd 1970-től az MTA Botanikai Kutató Intézete mikroevolúciós csoportjának vezetője volt (kandidátusi és akadémiai doktori fokozatait a két intézményben szerezte). 1973-ban nevezték ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudomány Karán a Genetikai tanszék vezetőjévé, illetve megkapta egyetemi tanári kinevezését. Ugyanitt az MTA és az ELTE közös evolúció-genetikai kutatócsoportjának munkáját is irányította. A tanszéket 2005-ig vezette. 2004 és 2006 között az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetének (Vácrátót) igazgatója volt.
1965-ben védte meg a biológiai tudományok kandidátusi, 1973-ban akadémiai doktori értekezését. 1985-ben választották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1993-ban pedig rendes tagjává. 1988 és 1992 között a Tudományos Minősítő Bizottság tagja volt, valamint 1989 és 1991 között az Európai Evolúció-biológiai Társaság alelnöki tisztét töltötte be. Ugyanekkor a Magyar UNESCO-Bizottság alelnöke és 1993 és 1999 között a Magyar Genetikusok Egyesületének elnöke is volt.
Munkássága[szerkesztés]
Kutatásai során a biológia több területével is foglalkozott, melyek közül a genetika, a fajkeletkezés genetikai mechanizmusa, az ökológia, a biodiverzitás és a környezetvédelem a legfontosabbak. Az evolúciógenetika területén a fajok sokféleségének kialakulását, mechanizmusának pontos menetét, lefolyását vizsgálja. Foglalkozik a fenntartható fejlődés biológiai vetületének kérdésével is, ezzel kapcsolatban több konferencián vett részt és szólalt fel.
Jelentős a tudományos ismeretterjesztésben kifejtett tevékenysége is: több biológiai témájú ismeretterjesztő könyv szerzője, ezekben a genetika, az ökológia és a környezetvédelem egyes kérdéseit taglalja elsősorban fiatalabb korosztályok számára.
Díjai, elismerései[szerkesztés]
- Pro Natura díj (1996)
- Széchenyi-díj (1997)
- Ipolyi Arnold tudományfejlesztési díj (2001, OTKA)
- Deák Ferenc kutatási díj (2004, Pro Renovanda Cultura Hungariae)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2006)
Főbb publikációi[szerkesztés]
- Evolúció I-V. (Budapest, szerk. 1981–1985)
- Az élet keletkezése (Budapest, 1981)
- Génbankok és természetvédelem (Természet Világa, 1984)
- A speciáció genetikája (Budapest, 1989)
- A bioszféra szerveződésének genetikai alapja (TermészetBúvár, 1991)
- A biológiai sokszínűség (1992)
- A biodiverzitási feladvány (Budapest, 1995)
- A fenntartható fejlődés és a bioszféra (1995)
- Bioszféra és biodiverzitás (Budapest, 1996)
- Biodiverzitás és globális problémák (Élet és Tudomány, 1997)
- A Bős–Nagymarosi Vízlépcső és az ökológia (Budapest, 1998)
- Általános genetika (Budapest, 1999)
- Helyünk a bioszférában (Budapest, 2001, 2008 ISBN 978-963-9326-12-5)
- Honnan hová Homo? Az Antropocén korszak gondjai; Semmelweis, Bp., 2012 (Studia physiologica)
Források[szerkesztés]
- A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 III. (R–ZS). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 1383. o.
- MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 1177. old., ISSN 1787-288X
- Adatlap a Magyar Tudományos Akadémia honlapján
- Portré a Greenfo.hu oldalán
- A DNS-től a globális felmelegedésig. A 70 éves Vida Gábor köszöntése; szerk. Jordán Ferenc; Scientia, Bp., 2005
