Vibrációs műszer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kettős vibrációs mérőmű

A vibrációs műszereket villamos frekvencia mérésére használhatjuk.

Tartalomjegyzék

Működési elve [szerkesztés]

Ez a műszertípus olyan mérőelemekkel működik, melyek mechanikai rezgésekre képesek, és melyeknek, mint rezgő testeknek a mechanikai önlengési száma a mérendő váltakozó áram frekvenciájához, vagy annak kétszereséhez közel esik. A rezgésre képes elemek mozgását optikailag (vizuálisan) észleljük. Ez a mozgás mindaddig elenyészően kicsi, amíg a kétféle (mágneses, és mechanikai) frekvencia erősen eltér egymástól. Ha a rezgő elem polarizált, (egy állandó mágnessel) akkor a villamos, és a mechanikai frekvencia egyezésekor következik be a rezonancia. Ha a rezgő elem nem polarizált, (pl. lágyvas lemezke), és nincs is polarizált térben, akkor a rezonancia esetén a villamos áram frekvenciája félakkora, mint a rezgő lemezke önlengési száma.

Rezonancia esetén [szerkesztés]

A rezgő elem lengési amplitúdója (kilengése a középhelyzethez képest) megsokszorozódik, így közvetlenül is megfigyelhető. Ha az áram frekvenciája eltér a rezonáns értéktől, akkor a rezgés amplitúdója csökken. A legnagyobb amplitúdó fele két helyen, egy kisebb, és egy nagyobb frekvencián észlelhető. Jól elkészített műszernél egy lemezke rezonanciájakor a jobb, és bal szomszédja kb. ¼ amplitúdóval leng. Általában a műszerek lemezkéi 0,5 Hz eltérésű rezonanciára hangoltak. Ha két szomszédos lemezke azonos amplitúdóval leng, a hozzájuk tartozó két frekvencia középértéke lesz érvényes. Így, a felbontás ¼ Hz. A vibrációs műszerek speciális kivitele a kettős vibrációs műszer. Ezeket a műszereket szinkronizálásnál használják.

A műszerek önlengési számát meghatározza [szerkesztés]

A lemezkék hossza, szélessége, rugalmassági együtthatója, a felvitt súly távolsága a befogás helyétől, valamint a súly nagysága. Az amplitúdó a gerjesztés nagyságától, és a lemezke távolságától függ az elektromágnestől.

A műszer beállításai [szerkesztés]

A felvitt súly mennyiségét csökkentve tudjuk hangolni a lemezkét. A lemezkével szemben elhelyezett állítólemezzel, pedig tudjuk a - távolság változtatásával - állítani az amplitúdót.

Források [szerkesztés]

  • Karsa Béla: Villamos mérőműszerek és mérések (Műszaki Könyvkiadó. 1962),
  • Tamás László: Analóg műszerek (Jegyzet Ganz Műszer Zrt. 2006)
  • IEC-EN 60051-1-9