Vibonati
| Vibonati | |
 | |
| Vibonati látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Olaszország |
| Régió | Campania |
| Megye | Salerno (SA) |
| Frazionék | Villammare |
| Védőszent | Remete Szent Antal |
| Irányítószám | 84079 |
| Körzethívószám | 0973 |
| Forgalmi rendszám | SA |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 3204 fő (2023. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 151 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 110 m |
| Terület | 20 km² |
| Időzóna | CET (UTC+01:00) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 40° 06′, k. h. 15° 35′Koordináták: é. sz. 40° 06′, k. h. 15° 35′ | |
 | |
| Elhelyezkedése Salerno térképén | |
| Vibonati weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vibonati témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vibonati község (comune) Olaszország Campania régiójában, Salerno megyében.
Fekvése[szerkesztés]
A Policastrói-öböl partján fekszik, Sapritól északnyugatrara a szárazföld belseje felé, a Cacafava valamint a Villamare folyók völgyében. A Cilento és Vallo di Diano Nemzeti Park része. Határai: Casaletto Spartano, Ispani, Santa Marina, Sapri, Torraca és Tortorella.
Története[szerkesztés]
A régészeti és történelmi kutatások szerint Vibonatit valószínűleg római telepesek alapították Vibo ad Siccam néven, amelyről Cicero is említést tett feljegyzéseiben. Alternatív elméletek szerint a települést türoszi föníciaiak alapították. Első írásos említése 1415-ből származik, amikor a ravellói grófok birtoka volt. 1806-ig a Caracciolo nemesi család birtokolta, majd a feudalizmus felszámolásával a Nápolyi Királyságban, önálló község lett.
Népessége[szerkesztés]
A népesség számának alakulása:
Főbb látnivalói[szerkesztés]
- Sant'Antonio abate-templom - a 12. században épült, majd a 17. században barokkosították
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Blanchard, Paul. Southern Italy (angol nyelven). London: Somerset Books Company (2007). ISBN 9781905131181
- Comuni-Italiani
- Italy World Club
További információk[szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz Vibonati témájú kategóriát.
