Vezuvián
A vezuvian a szilikátok osztályába tartozó ásványfaj. Alternatív elnevezése: idokrász (eidos = forma, alak; krase = keverék). Elnevezésének eredete a Vezúvból származik (Vesuvius).
Tartalomjegyzék |
Kémiai és fizikai tulajdonságai [szerkesztés]
- Képlete: Ca10Mg2Al4(SiO4)5(Si2O7)2(OH)4
- Szimmetriája: tetragonális (ditetragonális dipiramisos)
- Sűrűsége: 3,35-3,45 g/cm³
- Keménysége: 6,5 (a Mohs-féle keménységi skála alapján)
- Hasadása: rossz
- Színe: vöröses, zöldes, ritkán sárgás vagy szürkéskék
- Fénye: üveg- vagy gyantafényű
- Kémiai összetétele:
- Kalcium (Ca) =28,2%
- Magnézium (Mg) =3,4%
- Alumínium (Al) =7,6%
- Szilícium (Si) =17,8%
- Hidrogén (H) =0,3%
- Oxigén (O) =42,7%
Változata [szerkesztés]
Változata a Mangánvezuvian (névváltozata: mangánidokrasz), melyben mangánösszetevő is található. Fizikai jellemzői megegyeznek a vezuvián esetében tapasztaltakkal de a vöröses árnyalata erősebb és kémiailag attól eltér.
- Képlete:Ca19Mn3+(Al,Mn3+,Fe3+)10(Mg,Mn3+)2Si18O69(OH)9.
- Kémiai összetétele:
- Kalcium (Ca) =25,7%
- Mangán (Mn) =4,8%
- Alumínium (Al) =7,9%
- Vas (Fe) =0,8%
- Magnézium (Mg) =1,4%
- Szilícium (Si) =16,9%
- Hidrogén (H) =0,3%
- Oxigén (O) =42,2%
Szerkezete [szerkesztés]
Kristályrácsa SiO4-tetraédereket és Si2O7-csoportokat is tartalmaz, így szerkezete a nezo- és a szoroszilikátok közötti átmenetnek tekinthető.
Megjelenési formái, genetikája [szerkesztés]
Termete zömök prizmás vagy dipiramisos, romdodekaéder-szerű (gránátoéderes) jellegű. Külsőleg nagyon hasonlít a grosszulárhoz (a gránátcsoport tagja ), azzal gyakran orientált összenövésben jelenik meg.
Jellegzetes kontaktmetamorf ásvány, különösen mészkő kontaktusán, illetve mész-szilikát szaruszirtben (szkarn) gyakori. Ritkábban kristályos pala repedéseiben, üregeiben is előfordul. Emellett a katametamorf zóna magas hőmérsékletén is létrejön.
Rokon ásványfajok [szerkesztés]
- grosszulár
- a gránátcsoport egyes ásványai

