Veszélyes áruk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Veszélyes árunak nevezzük azokat az áruféleségeket (anyagokat és tárgyakat), amelyek a szállításuk során tűz- és robbanásveszélyt, egészségkárosító (főként maró, mérgező) hatást vagy környezetkárosító tulajdonságokat hordoznak, s amelyeket ilyenként azonosít valamely közlekedési ágazat veszélyes áru szállítási szabályzata.

A veszélyes árukat a szabályzatokban leírt módon valamely UN-számhoz (magyarul ENSZ-szám), s a hozzá kapcsolódó helyes szállítási megnevezéshez (angolul: Proper Shipping Name; németül: richtiger technischer Name'), illetve ezáltal egy áruosztályba sorolják be, vagyis osztályozzák.

Osztályozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A UN szerinti osztályok jelöléséhez speciális szimbólumokat használnak. Ezen kívül maguk az áruk az úgynevezett UN-számmal szerepelnek egy adatbázisban, ahol a veszélyességi osztály szerint, a mennyiségtől függő veszélyek és egyéb hasonló kritériumok szerint osztályozzák őket.

Veszélyességi osztályok
ADR 1.svg 1. osztály Robbanóanyagok és robbanóanyagot tartalmazó tárgyak
ADR 2.1.svg 2.1. osztály Gyúlékony gázok
ADR 2.2.svg 2.2. osztály Nem gyúlékony, nem mérgező gázok
ADR 2.3.svg 2.3. osztály Mérgező gázok
ADR 3.svg 3. osztály Gyúlékony folyékony anyagok
ADR 4.1.svg 4.1. osztály Gyúlékony szilárd anyagok, önreaktív anyagok, szilárd érzéketlenített robbanóanyagok
ADR 4.2.svg 4.2. osztály Öngyulladó anyagok
ADR 4.3.svg 4.3. osztály Vízzel gyúlékony gázokat képző anyagok
ADR 5.1.svg 5.1. osztály Gyújtó hatású (oxidáló) anyagok
ADR 5.2.svg 5.2. osztály Szerves Peroxidok
ADR 6.1.svg 6.1. osztály Mérgező anyagok
ADR 6.2.svg 6.2. osztály Fertőzőveszélyes anyagok
ADR 7B.svg 7. osztály Radioaktív anyagok
ADR 8.svg 8. osztály Maró (korrozív) anyagok
ADR 9.svg 9. osztály Különböző veszélyes anyagok és tárgyak

Az egyes közlekedési ágazatok veszélyes áru szállítási szabályzatai:

  • Közúton: ADR (a francia „Accord européen relatif au transport international des marchandises dangereuses par route”, azaz „Európai egyezmény a veszélyes áruk közúti szállításáról” rövidítése)
  • Vasúton: RID
  • Belvízi közlekedésben: ADN
  • Tengerhajózásban: IMDG kódex
  • Légi közlekedésben: ICAO TI / IATA DGR

A felsorolt előírások mindegyikének alapjait az ENSZ „Ajánlások a veszélyes áru szállítására - Minta szabályzat” (röviden: ENSZ mintaszabályzat) és az ENSZ „Ajánlások a veszélyes áru szállítására - Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve” [röviden: Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve) adja.

ADR[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ADR a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodást jelenti. Az ADR-t a Megállapodás és a hozzá csatolt két melléklet (nevezetesen az „Általános előírások és a veszélyes anyagokra és tárgyakra vonatkozó előírások”) című A melléklet, illetve „A szállítóeszközökre és a szállításokra vonatkozó előírások” című B melléklet) alkotja. Az ADR megállapodást 1957-ben Genfben kötötték, s Magyarország 1979-ben csatlakozott hozzá. Az A és a B Melléklet rendelkezéseit kétévenként igazítják a tudományos, ill. technológiai fejlődéshez; a legfrissebb kiadást ADR 2009 néven ismerjük (kihirdetve a 2011. évi LXXIX. törvénnyel[1]).

Az ADR európai uniós hatálybalépését a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról szóló, 2008. szeptember 24-i 2008/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[2] rendelte el. Az irányelv mellékletében tartalmazza, hogy az egyes uniós tagállamok milyen belföldi eltéréseket írtak elő.

Az ADR belföldi alkalmazására a 38/2009. (VIII.7.) KHEM rendelet[3] 2. Melléklete tartalmaz könnyítéseket.

RID[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A RID a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat, amelyet a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) C Függeléke ír elő. Az ADR-rel összehangolt szövegének hatályos változatát a RID 2011-et a 2011. évi LXXX. törvény[4] hirdette ki.

A RID európai uniós hatálybalépését a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról szóló, 2008. szeptember 24-i 2008/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[2] rendelte el. Ez az irányelv mellékletében tartalmazza, hogy az egyes uniós tagállamok milyen belföldi eltéréseket írtak elő.

A RID belföldi alkalmazását a 39/2009. (VIII.7.) KHEM rendelet[5] rendeli el és teszi könnyebbé. Itt kell még megemlíteni, hogy a Záhonytól keletre határt lépő szállítmányokra az SZMGSZ sajátos veszélyes áru fuvarozási rendelkezéseket is tartalmaz.

ADN[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(The European Agreement concerning the International Carriage of Dangerous Goods by Inland Waterways (ADN))

A veszélyes áruk nemzetközi belvízi szállításáról szóló Európai megállapodás 1941-ben jött létre és Nemzetközi jogforrásként alkalmazzák.

Az Európai államok a belvízi hajózásánál ezt tekintik irányadónak. A Dunán történő veszélyes áru szállítás tekintetében az ADN-D, A Rajna esetében ADN-R tartalmazza, a rájuk vonatkozó többletszabályokat. Az ADN-t a következő a országok alkalmazzák: Franciaország, Németország, Olaszország,Luxemburg, Bulgária, Horvátország, Csehország, Hollandia, Szlovákia,Oroszország.

IMDG Kódex[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az IMDG Kódex, vagyis a Veszélyes Áruk Nemzetközi Tengerészeti Kódexe (angolul: International Dangerous Goods Code, röviden: IMDG Code) az 1978. évi Jegyzőkönyvvel módosított „Életbiztonság a tengeren” tárgyú 1974. évi Nemzetközi Egyezmény (röviden: SOLAS 1974/1978) „Veszélyes áruk szállítása” című VII. fejezete „A” részének a küldeménydarabos veszélyes áru szállításra vonatkozó kódexe. Az IMDG Kódex tengeri környezetvédelmi előírásrendszerének jogi alapjait az 1978. évi jegyzőkönyvvel módosított „A hajók által történő tengerszennyeződés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény” (röviden: MARPOL 1973/1978) III. melléklete adja.

ICAO TI/IATA DGR[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nemzetközi Polgári Repülésügyi Szervezet Veszélyes Áruk Légi Szállításának Biztonságát szolgáló Műszaki Utasítások (International Civil Aviation Organization Technical Instructions for the Safe Transport of Dangerous Goods by Air; röviden: ICAO TI)
  • Nemzetközi Légi Fuvarozási Egyesület Veszélyes Áru Szabályzata (International Air Transport Association Dangerous Goods Regulations; röviden: IATA DGR)

Az ICAO TI az ú.n. Chicagói Egyezmény 18. Annexe, amelyet az 1971. évi 25. tvr. és a 20/1997.(X.21.) KPM rendelet tett közzé.

Bár az ICAO TI az elsődleges jogforrás, s ebből készül az IATA DGR is, mégis a légitársaságok az üzleti szabályzataik alapján a IATA DGR betartása a fontos.

Lábjegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Veszélyes áruk témájú médiaállományokat.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Veszély-szimbólumok témájú médiaállományokat.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]