Verseghy Ferenc Gimnázium

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Verseghy Ferenc Gimnázium
85

Bejarat VFG.jpg
Alapítva 1831
Tanulólétszám 552 fő
Igazgató Pogány Gyula
Elérhetőség
Cím 5000 Szolnok, Tisza park 1.
Telefonszám 56/514-953; 20/540-4896
E-mail titkar@verseghy-szolnok.sulinet.hu
A Verseghy Ferenc Gimnázium weboldala

A szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium Jász-Nagykun-Szolnok megye egyik legrégibb, nagy hagyományokkal rendelkező gimnáziuma. Az iskolát 1831-ben alapították, s 1922 óta viseli a város híres szülöttének, a nyelvújító, költő Verseghy Ferencnek a nevét. Patinás épülete, amelyet 1888-ban építettek, a város legszebb pontján, a Tisza-parton áll a Szigligeti Színház tőszomszédságában.

Az iskola története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az épület hátsó homlokzata. A háttérben a református templom tornya látható.
Zounuk ispánnak, a város névadójának szobra a gimnázium épülete előtt.
Az 1981-ben felújított épület főlépcsőháza, Verseghy Ferenc arcképével.
Verseghy domborműve. Az idézet Külső-Szolnok című verséből való.

1831-ben Szolnok város polgárainak kérésére I. Ferenc magyar király engedélyt adott egy nem nyilvános jogú, 6 osztályossá fejleszthető gimnázium megnyitására. Az iskola ideiglenesen a ferences kolostorban működött. Első igazgatója az iskolaalapításban sok érdemet szerzett Dubecz Tamás volt. Az 1835-ben már öt osztállyal működő gimnázium saját épületet kapott, melynek átadását az egész város megünnepelte. (Ez a Templom úti épület még ma is áll.) Az addig nem nyilvános jogú iskola 1844-ben nyilvános jogú nagygimnáziummá lépett elő.

A korábban szépen fejlődő tanintézet az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ideje alatt és az azt követő szomorú években nehézségekkel küszködött. Tanulóifjúságának száma megcsappant, az épületet a katonaság, majd hosszú időre a megyefőnök hivatal és lakás céljára vette igénybe. 1852-től a gimnázium működése főként anyagi okokból 10 évig szünetelt.

1862-ben a város lakosságának sürgetésére az iskolát kisgimnáziumként újra megnyitották, de nyilvánossági jogot csak 1867-ben kapott. 1877-ben nyílt meg az V., majd azt követően a VI. osztály, és ezzel az iskola megint nagygimnáziummá lépett elő. Az iskola államosítására 1887-ben került sor: elrendelték 8 osztályossá fejlesztését, és egy új kilenc tantermes épület építését határozták el.

A város legszebb pontján emelt késő eklektikus épület Benkó Károly budapesti építész terve szerint épült 1887-92 között. Az épület helyén állt sóházak egyikében született 1757-ben Verseghy Ferenc költő, nyelvész. Az új épületben 1888 szeptemberében, 8 osztállyal indult meg a tanítás.

A régi vágy teljesült: érettségi vizsga tartására jogosított főgimnáziuma lett Szolnok városának. Az első érettségi vizsgákat 1889 júniusában tartották. A vizsgára jelentkezettek száma 3 fő volt. A következő évben az iskolaépület udvarán emelt új tornacsarnokban megkezdődhetett a tornatanítás is. Az iskola egyenletes fejlődését, tanítási munkáját az első világháború kitörése és az azt követő háborús évek megzavarták. Épületét gyakran vették igénybe katonai célokra. A tanítás csak az 1919/20-as tanévben indult meg újra.

A főgimnázium 1922-ben, a költő halálának 100. évfordulóján vette fel Verseghy Ferenc nevét. A '30-as években is töretlenül fejlődött, nagy szerepet játszott a város kulturális életében. Az iskola tanulói ebben az időszakban értek el először kimagasló sikereket az országos tanulmányi versenyeken.

A második világháború miatt 1944-ben a tanítást felfüggesztették, az épületet a német katonaság vette igénybe. A németek után a szovjet parancsnokság költözött az épületbe. 1945 áprilisában a szovjet parancsnokság visszaadta az épületet, a végzősök már itt ballagtak.

1946-51 között működött az épületben a Mészáros Lőrinc Népi Kollégium, amely sok vidéki gyermek számára biztosított tanulási lehetőséget. 1952-ben az iskola nevét Nikosz Beloiannisz Gimnáziumra változtatták, 1955-ben azonban visszakapta eredeti nevét. A következő években gyors ütemben fejlődött: a tanulók és a tanárok száma fokozatosan nőtt, berendezési tárgyai, a szertárak felszereltsége gyarapodott. 1968-ban a szolgálati lakások megszüntetésével 10 teremmel bővült az oktatásra alkalmas helyiségek száma. Szaktantermeket alakítottak ki, s saját helyiséget kapott a könyvtár is. (Kezdetben egy tanteremben helyezték el, majd néhány "helykereső" költözködés után 1995-ben kapott végleges helyet a könyvtár az iskola dísztermében.)

A gimnázium eddigi fennállása során 1970-ben volt a legnépesebb: 700 tanulóját 36 tanár tanította. Az országos tanulmányi versenyeken ekkor már rendszeresen értek el kiemelkedő eredményeket a diákok.

1981-ben került sor az épület teljes felújítására: új víz-, központi fűtés, csatorna- és elektromos hálózatot építettek, kicserélték a tetőszerkezetet, a padlózatot, a vakolatot, s néhány esetben a belső elrendezésen is változtattak. 1986-ban az 1890-ben épített első tornaterem helyén adták át a modern, jól felszerelt tornacsarnokot. 1995-ben az iskola új épületrésszel gazdagodott, amelyben az ebédlő és a számítástechnika tantermek kaptak helyet.

Speciális tantervű osztályok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1960-as évek végén indult az első matematika-fizika tagozatos osztály, majd néhány év elteltével fizika tagozatos lett az osztály. 1986-ban ismét profilt váltottak: ekkor megszűnt a fizika tagozat, helyette azóta matematika tagozatos osztály indul.

A '70-es évektől egyre hangsúlyosabbá vált az idegen nyelvek tanítása. Ekkor indultak az első idegennyelvi speciális tantervű osztályok. Kezdetben az egész osztály oroszul tanult, majd 1980-tól kezdve tíz éven át az osztály egyik fele oroszt, a másik pedig angolul tanult heti 7-8 órában. Az 1991/92-es tanévtől kezdve az egész osztály angol speciális tantervű. 1998-ban indult a első német nyelvi speciális csoport.

Az 1991/92-es tanévtől természettudományos osztályok is indulnak.

1980-tól esti majd a '90-es évektől levelező tagozatú osztályok is indultak. A levelező tagozatot 1999-ben szüntette meg a város pénzügyi okokból.

Alapítványok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1985-ben létrehozták a K. Tóth Lenke-díjat. K. Tóth Lenke, a nagy írónak, Móra Ferencnek a keresztlánya, az iskola tanulója volt. 1927-ben érettségizett jeles eredménnyel. Később nyelvszakos tanárként dolgozott, s versírással is foglalkozott. 1982-ben bekövetkezett halála után férje alapítványt hozott létre felesége emlékének megőrzésére. Az alapítvány pénzjutalmát és emléklapját minden tanévben a legjobb tanulmányi eredményt felmutató végzős tanuló kapja meg az iskola tantestületének döntése alapján.

A Verseghys Diákokért Alapítványt 1992-ben hozták létre. Fő céljai az iskola technikai felszereltségének bővítése, a tehetséges tanulók támogatása, a rászoruló diákok szociális segítése, az iskola külföldi kapcsolatainak, illetve a különböző versenyek szervezésének támogatása. Az utóbbi években az alapítvány támogatásával valósult meg az iskolai számítógéppark bővítése, valamint az iskola falán elhelyezett Verseghy-dombormű felállítása.

Tanulmányi versenyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szegő Gábor Matematikaverseny[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szegő Gábor, a világhírű matematikus 1895-ben született. 1912-ben érettségizett a Verseghy Ferenc Gimnáziumban. 1995-ben, születésének 100., halálának 10. évfordulója alkalmából hirdette meg először az iskola az emlékversenyt általános iskolásoknak. A háromfordulós versenyen minden évben 3-400 versenyző indul.

Tarján Imre Fizikaverseny[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tarján Imre Kossuth-díjas fizikus 1930-ban érettségizett a Verseghy Ferenc Gimnáziumban. 2000-ben bekövetkezett halála után még abban az évben hirdették meg a róla elnevezett versenyt középiskolás diákok számára. Az Akadémiai Aranyérmes fizikus egykori iskolájában felavatott emléktábláját minden évben megkoszorúzzák a verseny résztvevői.

Az iskola ma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Osztályok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gimnáziumban 4 évfolyamon, évfolyamonként 4 osztályban folyik az oktatás. Jelenleg (2011) 46 tanár oktatja az iskola 17 osztályának 552 tanulóját. Speciális osztályok:

  • matematika tagozatos
  • angol speciális tantervű
  • német speciális tantervű
  • természettudományos
  • társadalomtudományos (korábban humán-reál)

Nemzetközi kapcsolatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szolnok testvérvárosainak egyike a baden-württembergi Reutlingen 1990 óta. A testvérvárosi szerződés megkötését követően a két város iskolái közül több is felvette egymással a kapcsolatot. A Verseghy Gimnázium partneriskolája az Isolde Kurz Gimnázium, mely Reutlingen legrégibb középiskolája. 1999 óta minden évben utaznak diákcsoportok Szolnokról Reutlingenbe, és viszont.

A franciaországi Somme megyével való kiváló kapcsolatokat jelzi, hogy a francia megye delegációjának az iskolában tett 2003-as látogatása óta minden évben kap néhány végzős verseghys diák meghívást egy három hetes amiens-i nyelvtanfolyamra.

Az iskola 1999 óta képviselteti magát a „Jeux de tête” elnevezésű szellemi vetélkedőn, melyen három megye (az angliai Durham, a francia Somme és a magyar Jász-Nagykun-Szolnok) szervezésében öt fős csapatok vesznek részt. A játékosok öt logikai játékban (sakk, rummikub, abalone, quads, othello) mérhetik össze erejüket, minden évben más helyszínen.

A Rotary Club nemzetközi ifjúsági csereprogramjának keretein belül rendszeresen érkeznek diákok külföldről (például Kanada, Mexikó, Ausztrália, Brazília), hogy egy-egy tanévet a magyar diákokkal eltöltve megismerkedjenek Magyarországgal.

Címertörténet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

VFG cimer1.jpg VFG cimer2.jpg VFG cimer3.jpg VFG cimer4.jpg Coat of Arms VFG.jpg

Az első képen látható címert 1932-ig használták: az iskola tanulói fekete bársony Bocskai-sapkán viselték.

1932-ben Brassai Károly, az iskola rajztanára új címert tervezett. A sötétkék mezőben álló három pallos az iskola és a nevelés három fő célkitűzését szimbolizálja: tudomány, művészet, erkölcs.

1945-ben változtattak a címeren: a korona helyére a Kossuth-címer került.

1957-ben Baranyó Sándor festőművész új címert tervezett, melyet a tanulók egyensapkájukon hordtak.

1990-ben az 1932-es tervek alapján Tóth Lajos, az iskola rajztanára tervezte át a régi címert.

Igazgatók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1831 – 1837 Dubecz Tamás
1837 – 1852 Jeszenszki (Dudás) Xav. Ferenc
1862 – 1863 Tanács Neitus
1863 – 1864 Vágó Ferenc
1864 – 1865 Markó Diénes
1865 – 1866 Bártfay Kálmán
1866 – 1876 Vágó Ferenc
1877 – 1899 Rozsnyai Károly
1899 – 1908 Fesztóry Lajos
1908 – 1911 Csics Gyula
1911 – 1925 dr. Ferencsik Lajos
1925 – 1936 Wollek Géza
1936 – 1938 dr. Sallay Géza
1938 – 1942 dr. Rajnavölgyi (Rausch) Géza
1942 – 1944 dr. Nevelős Ágoston
1944 – 1946 Valent István mb. ig.
1946 – 1951 dr. Bartos Imre
1951 – 1952 Török Lehel
1952 – 1954 Hack Márton
1954 – 1956 Hamza Dezső
1956 Kovács Ferenc mb. ig.
1956 dr. Selmeczi László
1957 – 1974 Hack Márton
1974 – 1993 Molnár Sándor
1993 – 2004 Béres Jenő
2004 – Pogány Gyula

Érettségizők száma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első érettségitől 10 éves időközökben

Érettségizők száma
Időszak
1888/89 – 1897/98 71
1898/99 – 1907/08 165
1908/09 – 1917/18 160
1918/19 – 1927/28 193
1928/29 – 1937/38 202
1938/39 – 1947/48 230
1948/49 – 1957/58 617
1958/59 – 1967/68 1 137
1968/69 – 1977/78 1 407
1978/79 – 1987/88 1 185
1988/89 – 1997/98 1 161

Híres diákjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bacsó Nándor (1904–1974) agrometeorológus, akadémikus, tanszékvezető egyetemi tanár; emlékére rendezik meg minden évben a Verseghy Ferenc Gimnáziumban a középiskolások megyei földrajzversenyének döntőjét[1]
  • Bakondi György határőr, katasztrófavédelmi kormánybiztos
  • Bergendy István (1939-) Liszt Ferenc-díjas magyar zeneszerző, szaxofonista, énekes, a Bergendy-együttes zenekarvezetője, Bergendy Péter testvére.
  • Bergendy Péter (1941-) magyar zenész, szaxofonos, fuvolás, Bergendy István öccse, Bergendy Péter filmrendező édesapja, a Bergendy-együttes tagja.
  • Chiovini Ferenc Munkácsy-díjas festőművész
  • Csankó Zoltán (1962–) Jászai Mari-díjas magyar színész
  • Csekey István (1889–1963) jogász, egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem dékánja[1]
  • Detrekői Ákos (1939-2012) Széchenyi-díjas magyar geodéta, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A Budapest Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karának dékánja, majd 1997 és 2004 között az egyetem rektora.
  • Halász Géza karikaturista
  • Hamza D. Ákos (1903–1993) festőművész, szobrász, filmrendező, esztéta
  • Horváth Csaba (1930–2004) vegyészmérnök, a Yale Egyetem dékánja[1]
  • Kaposvári Gyula (1916–1998) régész, muzeológus, tanszékvezető egyetemi tanár[1]
  • Kónya Albert fizikus, akadémikus, tanszékvezető egyetemi tanár; 1956. július 30. és 1957. március 1. között különböző címeken (köztük a második Nagy Imre-kormány minisztereként) vezette az oktatásügyi minisztériumot és annak jogutódját, a Művelődésügyi Minisztériumot
  • Kozma László villamosmérnök, kibernetikus, tanszékvezető egyetemi tanár
  • Lakos Béla olajmérnök
  • Lányi Béla (1894–1968) vegyész, tanszékvezető egyetemi tanár[1]
  • Lévai Anikó jogász, vállalkozó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége[2]
  • Nyerges Zsolt üzletember[2]
  • Sándor Pál (1901–1972) filozófus, író, szerkesztő, politikus, tanszékvezető egyetemi tanár[1]
  • Szegő Gábor (1895–1985) matematikus, a Stanford Egyetem tanszékvezető professzora; emlékére rendezik meg minden évben a Szegő Gábor Matematikaversenyt[1]
  • Tarján Imre fizikus, akadémikus, tanszékvezető egyetemi tanár; emlékére rendezik meg minden évben a Tarján Imre Fizikaversenyt
  • Tiboldi Tibor (1912–1967) testnevelő tanár, Puskás Ferenc beszédírója, a szolnoki kosárlabdázás atyja[1]
  • Vass Lajos színházigazgató, a Magyar Állami Operaház főigazgatója
  • Végh Antal (1903–1993) gyógyszerész, egyetemi tanár[1]

Régi képeslapok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első képen a ferences rend által fenntartott gimnázium első, 1835-ben épített, klasszicista stílusú épülete látható. E ma is álló épületben az 1880-as évekig működött az iskola. Az államosítás után új épület felépítését rendelték el, melyben 1888-ban indult meg a tanítás. A Magyar Királyi Állami Főgymnasium késő eklektikus épülete gyorsan a képeslapok kedvelt témájává vált.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g h i Az emlékezés könyve (2010). Szolnok: Verseghy Ferenc Gimnázium (kézirat). URL: http://www.verseghy-gimnazium.net/emlekezes.html. Letöltve: 2013. április 15.
  2. ^ a b Mont Attila: Nyerges Zsolt. Átlátszó.hu, 2012. október 30. URL: http://atlatszo.hu/2012/10/30/kis-oligarchatarozo-nyerges-zsolt/. Letöltve: 2013. április 15.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • dr. Szabó Károlyné (szerk.) (2001): A szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium Millenniumi Évkönyve
  • Bódor Mária (szerk.) (2006): 175 éves a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium – Jubileumi Évkönyv
  • Kardos Tamás – Varga Ferenc (szerk.) (2000): Múltlapozgató – Szolnoki képeskönyv. Szolnok: Fotogruppe.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]