Verem (csapda)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Farkasok elfogására használt verem a bajorországi Hohenwart közelében

A verem a földbe ásott, álcázott mély gödörből álló egyszerű csapda, amely vadak, esetleg katonai konfliktusban ellenséges harcosok elfogására, esetleg megölésére használatos. A verem készítésekor olyan mélységű gödröt készítenek, amelyből a foglyul ejteni kívánt állat vagy ember nem tud kimászni, és felugorva sem tudja elérni a gödör peremét. Ezután a verem tetejét vékony ágakkal befedik, majd lombokkal, esetleg aljnövényzettel álcázzák. Az álcázásnak része az is, hogy a gödörből kitermelt földet feltűnés nélkül kell elhelyezni. A veremcsapda működési elve az, hogy a foglyul ejteni kívánt vad vagy személy a csapda tetejére lép, ami a súly alatt beszakad, és a vad vagy az ellenség beleesik a csapdába. Ennek megfelelően a vermet célszerű olyan helyre ásni, ahol a kiszemelt zsákmány gyakran megfordul. Néha a csapda tetején valami csalogató tárgyat (élelmet) is elhelyeznek. A verem tetejét megfelelőképpen kell méretezni. Ha például egy vaddisznó elejtése a cél, a verem tetejének egy arra járó nyúl alatt nem szabad beszakadnia. Ha a zsákmány megölése, nem pedig elfogása a cél, a verem aljára néha hegyes karókat tesznek, amik felnyársalják a nagy magasságból beeső állatot.[1]

A verem szónak ezt a jelentését a Biblia is tükrözi, a Példabeszédek könyvében,[2] és ez a szakasz „Aki másnak vermet ás, maga esik bele” alakban közmondásként is él.[3]

Források[szerkesztés]

  1. Tóth, Lóránd. Katonai túlélés (magyar nyelven). Hozzáférés ideje: 2012. június 22. 
  2. A ki vermet ás másnak, abba belé esik. Péld. 26:27
  3. O. Nagy, Gábor. V 369., Magyar szólások és közmondások [archivált változat], 4. kiadás, Budapest: Gondolat, 807. o. (1985. április 9.). ISBN 963 281 459 2. Hozzáférés ideje: 2012. június 22. [archiválás ideje: 2012. február 26.]